Rajka László

oldal nyomtatása Share

Rajka László (Kolozsvár, 1894. júl. 7. 1938. nov. 1. Kolozsvár) irodalomtörténész, műfordító. A középiskolát szülővárosában végezte, itt kezdte, majd Bécsben fejezte be egyetemi tanulmányait. A kolozsvári róm. kat. Marianum leányközépiskola magyar-német szakos tanára haláláig.

Tudományos érdeklődése igen tág körű volt, az irodalomtörténet és művészettörténet mellett a fizikát, technikát is tanulmányozta. Tanárként magyar nyelvi és irodalmi tantervezetet dolgozott ki; a *Magyar Nép Könyvtára számára két kiadást megért Szavalókönyvet (Kv. 1923, 1925) és több német nyelvkönyvet szerkesztett (1924-1926). 1925-től Imre Lajos református teológiai tanárral együtt indította A Magyar *Ifjúság Könyvtára c. könyvsorozatot, melynek egyik kötete saját fordítása, Theodor Storm *ifjúsági regénye (Bábjátékos Pali. 1926). Diákszínjátszók számára németből dolgozott át szórakoztató színdarabokat, amelyek az *Erdélyi Magyar Lányok Leányszínháza c. füzetsorozatban jelentek meg 1925-ben (Jön a tavasz; A szakácskönyv; A szórakozott tanár úr; Az új szakácsné).

Első önálló irodalomtudományi munkája a Sebes agynak késő sisak c. politikai röpirat, melyet a budapesti Irodalomtörténet közölt (1915). Ebben feldolgozta és ismertette a Magyar Nemzeti Múzeumnak egy latinból magyarra fordított 17. századi kéziratát, amely 41 versben mutatja be a harmincéves háború eseményeinek főbb szereplőit, köztük Bethlen Gábort. Doktori értekezése Heliodorosz Aithiopikájának feldolgozásai a magyar irodalomban címmel Kolozsváron jelent meg 1917-ben. György Lajos megítélése szerint ez a munkája "alapos és minden részletkérdésre kiterjedő összehasonlítás", amelynek irodalomtörténeti újdonsága az, hogy sikerült kimutatnia, a Heliodorosz-mű magyar feldolgozásainak forrása tulajdonképpen Zschorn német népkönyve. Másfél évtizedig az EME Bölcsészeti Szakosztályának titkára, az *erdélyi Katolikus Akadémia egyik első beválasztott tagja. Megírta a Bölcsészeti Szakosztály 75 éves múltját (A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály története. 1860-1934. Kv. 1938), valamint a Marianum történetét (Kv. 1927).

Irodalomtörténészként úttörő munkát végzett a Jókai-kutatás terén, hozzájárulva *Jókai Mór emlékezete ápolásához is. 1926-ban a Pásztortűzben (1926, 45-46) *Tabéry Géza Jókai Erdélyben c. könyvéről írt kritikája miatt vitába keveredett a szerzővel. Széles kitekintésű szövegfilológiai kutatásai főképpen a Jókai-regények forrásainak kiderítésére irányultak; e témakörben született munkáira (Jókai "Törökvilág Magyarországon" c. regénye. Kv. 1931. ETF 33; Jókai Kalandora. Kv. 1932; Jókai román tárgyú novellái. Kv. 1935. ETF 77; A Névtelen Vár hőse. Arad 1934) Jókai összes műveinek kritikai kiadása során napjainkban is hivatkoznak.

Kéziratban maradt egy bibliográfiai munkája, amely a külföldi írók magyar fordításban, valamint magyar írók idegen nyelven megjelent munkáit és azoknak visszhangját tartalmazza és egy dalgyűjteménye, melyet A Társadalom daloskönyve címmel készült megjelentetni.

Heszke Béla: R. L.: Jókai Kalandora. *Erdélyi Múzeum 1932. 245. György Lajos: R. L. élete és tudományos munkássága. Kv. 1939. ETF 110. Kozma Dezső: R. L. In: Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok. Székelyudvarhely 1997. 105-106.

(Gy. Zs.)