bibliográfia

oldal nyomtatása Share

bibliográfia – könyvészet. Eredeti görög jelentése a könyv tényleges írása, leírása, másolása. Mai jelentése: 1. az írásművekről (kéziratról, könyvről, folyóiratról vagy más nyomtatványról) készült nyilvántartó és rendszerező jegyzék; 2. tudományág, amelynek tárgya az írásművek jegyzékének összeállítása, válogatása, értékelése és terjesztése. A könyvészeti munka általános és tudományos megszervezésével a Brüsszelben 1895-ben megalakult Institut International de Bibliographie foglalkozik, mely nevét 1938-ban FID-re (Fédération International de Documentation) változtatta.

1. Az országos ~ egy állam nyomtatott kiadványait gyűjti össze, s ezáltal képet ad a műveltség szintjéről és minőségéről, bemutatja a tudomány és az irodalom fejlődését. Lehet összefoglaló, mint Szabó Károly Régi magyar könyvtár (Bp. 1879-98) c. háromkötetes munkája, vagy kurrens, azaz évenként folyamatosan megjelenő.

Utóbbihoz tartozik a Bibliografia Republicii Socialiste România (Románia Szocialista Köztársaság Könyvészete) két sorozata: Cărţi, albume, hărţi (Könyvek, albumok, térképek) és Articole din publicaţii periodice şi seriale (Időszaki és sorozatos kiadványok repertóriuma), amely 1952-től (a könyveké), ill. 1953-tól (a folyóiratoké) kéthetenkénti füzetekben tájékoztat a decimális rendszerű szakcsoportosításban a friss könyvtermésről, valamint a legfontosabb időszaki kiadványok cikkeiről. Mint országos bibliográfia természetesen tartalmazza a hazánkban megjelenő magyar anyagot is. Indulásakor mindkét sorozat főcíme Buletinul bibliografic al Camerei Cărţii din Republica Populară Româna volt, és csak 1957-től jelenik meg a mostani címen, amióta szerkesztését és kiadását a Központi Állami Könyvtár (Biblioteca Centrală de Stat) vette át.

A két világháború közötti időszak romániai magyar irodalmának feldolgozását György Lajos kezdte el Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája, 1919–1924 (Kv. 1925) c. munkájával, majd az 1925. évi anyaggal (ETF. 7.). 1926 és 1933 között Ferenczi Miklós adta ki évente Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiáját (ETF 14, 18, 21, 31, 38, 52, 64, 70.). A munkát 1934–39-ig Valentiny Antal folytatta (ETF 79, 89, 95, 102, 112, 122.). Ezek anyagát a maga gyűjtésével jelentősen kibővítve Monoki István készítette sajtó alá, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében fennmaradt, közel ezeroldalas, részben kéziratos, részben már korrektúralevonatot tartalmazó munkájában (A magyar könyvtermelés Romániában az 1919–1940. években. I. Könyvek és nyomtatványok). 1941 és 1944 között az Észak-Erdélyben megjelent önálló művek a megjelenés helyének feltüntetésével a Magyar Nemzeti Bibliográfia köteteiben találhatók meg, a Dél-Erdélyben megjelent magyar kiadványok könyvészetét pedig Vita Zsigmond Románia magyar irodalmának bibliográfiája 1940-ben és 1941-ben, illetve... 1942-ben c. alatt állította össze (ETF 154, 178.). Az 1944 és 1952 között megjelent művek felgyűjtéséhez Tóth Kálmán bibliográfus végzett jelentős munkát, hagyatékát tetemesen kibővítette és feldolgozta Gábor Dénes (kéziratban). Az RNK Központi Könyvtára kiadásában 1960-61-ben jelent meg a Bibliografia periodicelor din Republica Populară Română c. cikk- és recenziógyűjtemény Publicaţii în limba maghiară Magyar nyelvű sajtótermékek c. változata. Az 1944–1970-es időszak irodalmi kiadványainak válogatott bibliográfiáját (belefoglalva az idegen nyelvű fordításokat is) Réthy Andor állította össze a Kántor-Láng: Romániai magyar irodalom c. könyv (1971, ill. 1973) számára. Ez a közel 250 oldalas könyvészeti adalék az egyes írókra és az 1944 és 1970 közötti időszak romániai magyar irodalmára vonatkozó tanulmányok, cikkek gazdag ~ját tartalmazza. Kisebb szakaszt ölel fel Bretter Emánuel Könyvészeti tájékoztatója (1967-től) a Művelődés 1968–1972-es évfolyamaiban, valamint ugyancsak a Művelődés Könyvtár c. mellékletében A romániai magyar könyvkiadás bibliográfiája (Balogh József, Béres Katalin, Pezderka Sándor összeállításában), 1973-tól folyamatosan. 1977 óta A Hét Könyvbarát c. melléklete Baróti Pál szerkesztésében havonta (máskor évszakonként) közölte a könyvpiac újdonságait. A folyóiratokra vonatkozóan Kristóf György Az erdélyi időszaki sajtó a kiegyezéstől a közhatalom változásáig (Bp. 1938) c. munkáját György Lajos A romániai magyar időszaki sajtó öt esztendeje, 1919–1923 (Kv. 1924), valamint Monoki István Romániában az 1935. évben megjelent román-magyar és magyar időszaki sajtótermékek címjegyzéke (ETF 90.) folytatja. Az egész két világháború közti szakaszt fogja át Monoki István A magyar időszaki sajtó a román uralom alatt 1919–1940 (Bp. 1941) c. könyve, amely tulajdonképpen a kéziratban maradt Monoki-bibliográfia II. kötete. A romániai magyar sajtótörténet részleges könyvészeti áttekintését adja a Korunk Évkönyv 1974 (Kv. 1973) tanulmányaiban megemlített fontosabb sajtótermékek ~ja Váczy Leona összeállításában.

2. A cikk-~ (repertórium) az egyes időszaki vagy sorozati munkák anyagát rendszerezi, sokszor előre meghatározott szempontok szerint. Valentiny Antal és Entz Géza összeállításában jelent meg Az Erdélyi Múzeum név- és szakmutatója 1878–1917, 1930–1937; a tovább megjelent kilenc évfolyamról (1938–47) Váczy Leona állított össze bibliográfiát (Kv. 1959, kéziratban). Az olvasók tájékoztatására az Igaz Szó munkatársi gárdájának bibliográfiai adatait gyűjtötte össze Nagy Pál Munkatársak 1953–1963 (Igaz Szó 1963/5) c. alatt; Bonyháti Jolánnak A Korunk költészeti anyagának repertóriuma 1932–1940 c. összeállítása rejtett bibliográfiaként szerepel a Méliusz József szerkesztésében megjelent A Korunk irodalma c. munkában. Cikk-~ Valentiny Antaltól Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványainak könyvészeti leírása 1859–1934 (Kv. 1937) és György Lajostól Az Erdélyi Múzeum háromnegyed százados tudományos működése. 1859–1934 (Kv. 1937). Az Erdélyi Helikon költészeti anyagának repertóriumát Kelemen Ilona, Réthy Andor és Váczy Leona állította össze (Az Erdélyi Helikon költői, 1973. 727–788.). Gazdag cikk-~ rejtőzik a kolozsvári egyetem nyelv- és irodalomtudományi tanszékének irányításával készült államvizsgadolgozatok köteteiben, egyes folyóiratok (pl. Erdélyi Helikon, Pásztortűz) teljes anyagának, más lapok (Brassói Lapok, Ellenzék, Keleti Újság, Nagyvárad, Nagyváradi Friss Újság, Népakarat, Székelyföldi Néplap stb.) irodalmi anyagának feldolgozásával.

3. A helyismereti ~ egy meghatározott földrajzi egységre (vidék, város) vonatkozó irodalmat tár fel. Ilyen Kertész János tollából a Kolozsvár thj. sz. kir. város irodalma (Kolozsvári Szemle 1942-43), melyet kiegészít a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban található, Kolozsvárra és a tartományra, illetve Kolozs megyére vonatkozó terjedelmes cédulakatalógus. A Székelyföldre és a székely népre vonatkozólag Csutak Vilmos kezdeményezésére különböző munkaterületek szakemberei állítottak össze könyvészetet az egyes tudományágak szerint (Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára, Sepsiszentgyörgy 1929). Váczy Leonától megjelent Kalotaszeg helyismereti könyvészete (Korunk 1973/11), Seres András és Zágoni Jenő az 1968-tól 1978-ig megjelent Kovászna megyei kiadványok ~ját készítette el (Művelődés 1977/3).

4. A szak~ feladata a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek tájékoztatása. Anyagát témakörök szerint gyűjti össze. Szépirodalmi problémákat tartalmaznak Jancsó Elemér Magyarországi kritikák erdélyi magyar íróktól 1921-1922-ben (Erdélyi Irodalmi Szemle 1924/7), Kozocsa Sándor A magyar irodalomtörténetírás legújabb eredményei (Erdélyi Múzeum 1939/2), Szabó T. Attila Az Erdélyi Múzeum-Egyesület XVI-XIX. századi kéziratos énekeskönyvei (Kv. 1929), Kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink a XVI-XIX. században (Zilah 1934) s Újabb adatok és pótlások kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink könyvészetéhez (ETF 123. Kv. 1941) c. munkái. Nyelvészeti tárgyú Nagy Jenő összeállításában A romániai finnugor vonatkozású közlemények könyvészete 1919–1969 (NyIrK 1971/1); színházi vonatkozású Jancsó Elemér Az erdélyi magyar színészet bibliográfiája 1792–1924 (Kv. 1924) c. műve; a különböző erdélyi könyvtárakban szétszórt ősnyomtatványok lelőhelyéről ad tájékoztatást Baráth Béla munkája, az Ősnyomtatványok Erdélyben (Erdélyi Tudósító 1941-42/1-6, különböző részcímek alatt); szaktudományi jellegű Károlyi Jolán összeállítása: Agrártörténeti bibliográfia 1945–1972 (Művelődés 1972/8).

Jellegzetes téma-~ a könyvtárkatalógus. Ilyen Fikk László és Balázs Lajos román nyelvű katalógusa a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár ősnyomtatványairól (Mv. 1971). A hazánkban megvédett vagy külföldön, de hazai szerző által készített doktori disszertációk ~ja: Teze de doctorat româneşti 1948–1970 (1973) és folytatása:... 1971–1973 (1975) hiánytalanul tartalmazza a vonatkozó időszakban romániai magyar szerzők által készített doktori értekezéseket is.

A romániai magyar könyvkiadás kibontakozását tükrözi a Művelődés évfolyamaiban (később a folyóirat Könyvtár c. mellékletében) a „Legszebb versek”, a romániai magyar regény és a Téka-sorozat ~ja (1975, ez utóbbi a Téka-sorozat Erdélyi Múzeum c. 100. kötetének mellékleteként is megjelent), majd a Horizont-sorozaté (1976) és a Forrás-sorozaté 1961-től 1970-ig (1978). A Romániai Magyar Írók sorozat ~ja Tamási Áron A bölcső és környéke c. kötete (1976) függelékeként jelent meg.

A tudományos kutatómunkában nagy segítséget nyújtanak a szakfolyóiratok ~i. Míg Valentiny Antal Catalogul revistelor ştiinţifice şi medicale din Cluj. Alcătuit sub direcţia lui E. G. Racoviţă c. alatt külföldi folyóiratokat gyűjtött össze, György Lajos A magyar hírlapok és folyóiratok szakok szerint csoportosítva (Erdélyi Irodalmi Szemle 1924) c. alatt csak magyar anyagot dolgozott fel. Ilyen Jordáky Lajosnak a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban található munkája is, a Bibliografia presei socialiste din Transilvania 1887–1944 (Kv. 1962). 1966 óta a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban rendszeresen feldolgozzák és sokszorosítva kiadják a Romániában megjelenő román, magyar és német folyóiratok válogatott anyagát (Referinţe critice, két folyamban: szépírókra vonatkozó kritikák és esztétikai-irodalomelméleti cikkek szerint).

A néprajztudomány egy-egy összefoglalója Bretter Emánuel részleges ~ja a barcasági csángók néprajzáról, népművészetéről és népköltészetéről (Művelődés 1977/6) s Szabó Ilona A Korunk népismereti könyvészete c. munkája a Korunk 1979-es évkönyvében, valamint A szatmári tájak néprajzi bibliográfiája (Bura László-Fejér Kálmán-Petkes József: Szatmár-vidéki néphagyományok. Szatmár 1979).

5. A személyi ~k nagy írók, tudósok munkáit sorolják fel. A romániai magyar szerzők közül elkészült s részint kéziratban a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban, részint az illető szerzők műveinek függelékében vagy a Könyvtári Szemle, Művelődés (később annak Könyvtár-melléklete) évfolyamaiban található Áprily Lajos, Asztalos István, Balogh Edgár, Bitay Árpád, Borbély István, Brassai Viktor, Csehi Gyula, Dsida Jenő, Gaál Gábor, Gyalui Farkas, Jancsó Elemér, Kelemen Lajos, Kemény János, Kovács György, Kristóf György, Lakatos István, Makkai Sándor, Merza Gyula, Molter Károly, Rajka László, Salamon Ernő, Szemlér Ferenc, Tulogdi János személyi ~ja. A magyar írók románra fordított műveivel kapcsolatban Ady Endréről Veégh Sándor (Igaz Szó 1954/1) és Réthy Andor (NyIrK 1968/1); Jókai Mórról (NyIrK 1971/1), Mikszáth Kálmánról (NyIrK 1972/1) és József Attiláról (a József Attila és a román költészet c. kisantológia függelékében, 1972) Réthy Andor, Petőfi Sándorról Veégh Sándor (Petőfi a románoknál. Függelék. Csíkszereda 1934), Dorothea Sasu-Zimmermann: Petőfi în literatura română 1849-1973 (1980) és Mészáros József (Kozma Dezső Petőfi öröksége c. könyvében, 1976), Móricz Zsigmondról Váczy Leona (Igaz Szó 1979/6) adott személyi ~t. Lakatos István zenei ~ját (1911-1969) Benkő András állította össze Lakatos Zenetörténeti írások (1971) c. kötete függelékében. Az Ady-kutatásokhoz nyújt kritikai alapot Bustya Endre Az Ady-bibliográfia kérdésköre c. tanulmánya (NyIrK 1974/1) s Bölöni Mária Ady-könyvészet c. munkája (Művelődés 1977/11); míg a Móricz Zsigmond közöttünk c. centenáriumi kötet (1979) Gábor Dénes ~i adalékát közli Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban (1945–1979) címen, Tamási Ágota Tamási Áron összes novelláinak ~ját az író Zeng a magosság (1980) c. kötetében.

A következő román írók magyarra fordított műveiről Réthy Andor közölt ~kat: Vasile Alecsandri (Utunk 1964/37; Könyvtárosok Tájékoztatója 1965/3); Tudor Arghezi (Igaz Szó 1965/5; Könyvtári Szemle 1966/2); Mihai Eminescu (Irodalmi Évkönyv 1957; Igaz Szó 1964/5; Eminescu költeményei 1966); Octavian Goga (NyIrK 1967/1); Nicolae Labiş (Könyvtári Szemle 1966/1); Liviu Rebreanu (Könyvtári Szemle 1966/3); Mihail Sadoveanu (Utunk 1960/43 és Válogatott művek, III. 1966); Ion Slavici (Könyvtári Szemle 1967/1).

A Székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár állományának Orbán Balázs-irodalmát közli Molnárné Hubbes Éva (Gondolatok a könyvtárban Orbán Balázsról, Könyvtár 1979/2).

6. A kollektív ~ban bizonyos egységes szempontok szerint összegyűjtött művek szerepelnek, melyeket összekapcsol pl. egy foglalkozás. Ilyen György Lajos két munkája a kolozsvári egyetemi tanszemélyzet tudományos munkásságáról, majd 1974-ben hasonló felfogású, de a teljes tudományos anyagot felölelő válogatott kollektív ~t adott ki a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetemi Könyvtár (Activitatea ştiinţifică a Universităţii din Cluj-Napoca. 1919–1973. Folytatása ugyanezen cím alatt:...1974–1978. Kv. 1979). Kollektív ~ az egy bizonyos nyelven megjelent művek könyvészete is; ezek közül Veress Endre Bibliografia română-ungară I-II. (1931–33) c. munkája felsorolja a román vonatkozású magyar, valamint a magyar vonatkozású román könyveket; Domokos Sámuel munkája, A román irodalom magyar bibliográfiája (I. 1831-1960, II. 1961-1970) a román irodalom magyar visszhangjának, Réthy Andor sajtó alatt levő könyve (Adalékok a magyar irodalom román bibliográfiájához. Sajtó alá rendezte Váczy Leona, bevezeti Engel Károly) a magyar irodalom román fogadtatásának kutatásához nyújt alapot.

7. Az ajánló ~k gyakorlati célt szolgálnak s mellőzik az elavult, használhatatlan anyagot. Legtöbbször értékelő könyvészet formájában jelennek meg. Ilyen Fülöp Mária Éljent kiáltunk a Respublicára! 1947–1972 c. összeállítása (Könyvtári Szemle 1972/3).

8. A ~k ~ja másodfokú összeállítás a ma már óriási mennyiségben megjelent könyvészeti anyagokról. 1969-ben látott napvilágot (belső használatra) Váczy Leona összeállításában a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban található személyi ~k ~ja a mind gyakrabban mutatkozó igények kielégítésére. Magyar könyvészeti vonatkozású is Váczy Leona és Marcel Ştirban munkája: Bibliografia bibliografiilor istorice aflate la B. C. U. Cluj (Kv. 1976). Magyar folyóiratok repertóriumát is tartalmazza az Indici de reviste lucrări de diplomă. Bibliografie (Kv. 1976) c. kiadvány.

A ~i érdeklődés növekedését jelzi, hogy a Könyvtári Szemle, majd megszűnte után ennek jogutóda, a Művelődés Könyvtár c. melléklete számos szak- és személyi ~t közöl. Hasonlóképpen tervszerű a Romániai Magyar Írók sorozat (RMI) kiadványainak könyvészeti függeléke.

(V. Z.)

Dankanits Ádám: Tájbibliográfiai munka a Román Népköztársaságban. Könyv és Könyvtár, Bp. 1958/1. Mészáros József: Egy könyvtáros tűnődései. Hol vannak és mivel foglalkoznak bibliográfiai műhelyeink? Igaz Szó 1972/1. Kovács Nemere: Hiányzik a bibliográfia. Utunk 1977/32. Sebestyén Mihály: Megint csak bibliográfiákról. Utunk 1977/41.