rejtvénykönyv

oldal nyomtatása Share

rejtvénykönyv A rejtvényfejtés ősi szórakozás: az évezredek folyamán a kérdésfeltevés módja változott ugyan, a lényeg máig ugyanaz: a rejtvény "fejtörő feladvány, amelynek a megfejtését a burkoltan megadott elemekből lehet kitalálni". Hazai magyar rejtvényirodalmunk első nyomait a két világháború között a lapokban közölt keresztrejtvényekben fedezhetjük fel. Az egyetlen ismert, önállóan megjelent hazai ~-et Grätzer József állította össze Fejtorna címmel (Kv. 1932), rajta kívül a korabeli lapokban a legismertebb rejtvénykészítő *Rámay Tibor volt.

Rendszeres, állandó rejtvényrovatot a háború után elsőként a *Dolgozó Nő és a *Napsugár kezdeményezett. A nőlap rejtvényrovatának állandó szerzője Keresztes Zoltán lett, a *gyermeklap Román Viktor hagyományos rejtvényeiből állította össze rovatát. A hetvenes évektől kezdve szinte minden lapunk közöl már rejtvényanyagot, ismertebb keresztrejtvény-készítők ekkor Lőrinczi Edit, Márk Lajos, Rámay Attila, Jánosi Erzsébet, Elekes István, Udvari Attila, Kántor András, Nagy Elek Tibor, Salló László, Rappert Károly is.

A szaporodó rejtvényközlések, az évkönyvekben ismétlődő keresztrejtvény-összeállítások sikere eredményezte az első romániai magyar rejtvénygyűjtemény-könyvek megjelenését is. Keresztes Zoltán Törd a fejed! (1975) c. Kaleidoszkóp-kötete keresztrejtvények mellett betű- és szórejtvényeket, kvíz típusú kérdés-felelet játékokat is tartalmaz. A könyv tömegsikere nyomán jelentette meg a Creangă Könyvkiadó Kovács Sándor A szélrózsa minden irányából (1982) c. zsebkönyvét, majd ennek folytatólagos füzetét (1984) s a *Dacia Kiadó Kolozsváron Beke Judit és *Péterfy Emília Tiritarka madárka (Kv. 1984) c. kiadványát is, amely kisiskolások számára adott közre fejtörőket, nyelvi játékokat, tréfákat.

A rejtvényösszeállítások iránt támadt érdeklődésre válaszolva indította el az *Utunk szerkesztősége Keresztút című negyedévi füzetsorozatát (1977-83), az *Igaz Szó pedig Delfin című kéthavonkénti szórakoztató mellékletét, amelyben rejtvényoldalak is voltak (1982-86).

A rejtvényirodalom egy másik vonulatát *Hamburg Péter Matematikai játékok (1958) c. alatt megjelent munkája, valamint Berger György Fejtörő játékok, játékos fejtörők (Kv. 1975) c. könyve képviseli. Ezek a kötetek elsősorban a matematika iránt érdeklődő tanulóifjúságnak szóltak, szakköri és kiscsoportos foglalkoztatások számára alkalmas anyaggal.

Külön színfoltot képvisel rejtvényirodalmunkban *Tóth Piroska és *Pap Géza Tudod-e? c. alatt a természettudományok és a technika köréből vett kérdéseket és feleleteket tartalmazó kötete, melyet a Tudományos Könyvkiadó jelentetett meg (1960, kibővített második kiadás 1962). Az *Előre Kiskönyvtára-sorozat 30. számaként is jelent meg hasonló munka 2500 kérdéssel és 2500 felelettel Gál András, Kovács Erzsébet és *Szűcs Olga szerkesztésében (1974), valamint a magyar népi kultúra mélységeiből merített találós kérdéseivel *Ráduly János Hold elejti, nap felkapja (1990) című kötete.

Az 1989-es rendszerváltozás gyökeres fordulatot hozott a hazai rejtvénykedvelő közönség számára: 1990-ben Déván megindult a Corvin Magazin, amely már abban az évben melléklapot is jelentetett meg Corvin Rejtvénymagazin címmel. 1991-ben indítja el a Corvin Extra c. melléklapját, 1992-től a Corvin Útitársat és évente négyszer a Tavaszi/Nyári/Őszi/Téli Corvin Extrát, 1993-tól a Corvin Koktélt és a Corvin Skandit, ugyanakkor megjelenteti a Corvin Évkönyvet is, amely aztán minden évben felkeresi a közönségét. 1994-ben indul útjára a Corvin Olasz Módra, s ugyanabban az évben jelenik meg a Rejtvényfejtők Lexikona első kötete. 1995-ben indul a Corvin Gordiusz, 1996-ban pedig a negyedévi Corvin Nagy Rejtvénykönyv. A vállalkozás jó üzleti érzékét jelzi, hogy olykor változtatott nevek alatt a közönség minden rétegét igyekszik külön is megszólítani, így 1994-ben Corvin Humoros Rejtvényparádé, 1998-ban Corvin TV Skandi címmel is indít rejtvényújságot. A főlap 1998-ig a Corvin Magazin, annak megszűnése után a Corvin Rejtvénymagazin. Az előbbi főszerkesztője Varga Károly, (1996-97-ben Bálint Zsombor), az utóbbié Bálint Zsombor (1994-95), majd Csatlós János, mindketten népes munkatársi gárdát tudtak tömöríteni vállalkozásaik köré.

A rejtvényfejtés köszönhetően az ország más nagy lapjainak is, amelyek rendszeresen közölnek rejtvényfejtőverseny-anyagokat az utolsó évtizedben igen népszerű szabadidőkitöltő foglalatossággá vált. 1992-től évente megszervezésre kerülnek az Országos Egyéni Rejtvényfejtő Bajnokságok is.

(K. N.)