Ritoók János

oldal nyomtatása Share

Ritoók János anyakönyvi nevén Miess Günther Johann (Brassó, 1935. jún. 22. 1981. máj. 21. Kolozsvár) költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő. Előbb szülővárosában német elemi iskolába járt, majd édesapjának 1945-ben a Szovjetunióba történt deportálása után édesanyjával Nagyváradra költözött, ahol magyar iskolában folytatta tanulmányait. A 40-es évek végén visszatértek Brassóba, ahol a Magyar Vegyes *Líceum esti tagozatán érettségizett (1954). A Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, magyar irodalom szakon kezdte tanulmányait, amelyeket azonban 1957-60 között meg kellett szakítania (műszaki fordító volt a brassói traktorgyárban), így csak 1963-ban, a már egyesített Babeş-Bolyai Egyetemen szerzett magyartanári oklevelet. Előbb egy fél évet Kökösön tanított, majd a *Brassói Lapok (akkori címén: Új Idő) irodalmi rovatvezetője. 1971-től Kolozsváron a *Korunk szerkesztőségi főtitkára. Származása de személyi adottságai is az erdélyi hármas kultúra hídemberének szerepére predesztinálták, s ő ennek a szerepnek mindvégig maradéktalanul meg is felelt. Már első önálló kötetét is a Téka-sorozatban megjelent Goethe-válogatást a német irodalom magyar nyelvű népszerűsítésének szentelte. Később sok kortárs romániai német költő versét fordította magyarra, Franz Hodjaktól Joachim Wittstockig, de mai román költőket is ugyanolyan hitelesen tolmácsolt magyarul, Nina Cassiantól E. Jebeleanun, V. Porumbacun át Nichita Stănescuig. Legkiemelkedőbb műve mégis az a sok évi megfeszített munkával összeállított kötet (Kettős tükör. A magyar-szász együttélés múltjából és a két világháború közötti irodalmi kapcsolatok történetéből. 1979), amely *Szász János szerint "már-már fájdalmas hiányt pótol, valóságos űrt tölt föl eszméltető tartalommal" (*Korunk 1980/6). Noha saját verseivel is tisztes helyet vívott ki magának a romániai magyar irodalomban, kétségtelen, hogy a hazai német líra tolmácsolójaként szerzett igazán elévülhetetlen érdemeket.

Művei: Goethe és a világirodalom. Válogatás, előszó és jegyzet (1975, Téka); Kozmikus szerelem. Versek és műfordítások (Kv. 1976); Kettős tükör. A magyar-szász együttélés múltjából és a két világháború közötti irodalmi kapcsolatok történetéből (1979); Önkihallgatás. Hét romániai német költő verseiből. Válogatás, fordítás, előszó és jegyzet (Kv. 1980); A hamis malvázia. Romániai német elbeszélők. Válogatás, részben fordítás, utószó és jegyzetek (Bp. 1981). Franz Hodjak: Papírsárkány. Ford. (Jancsik Pállal) (1987).

Cs. Gyímesi Éva: Három hangon is egybehangzón. *Korunk 1976/11. Kántor Lajos: Korszerű lecke felnőtteknek. *Utunk 1976/28. Markó Béla: Kozmikus szerelem. *Igaz Szó 1976/12. Fodor Sándor: Időszerűség és tanulság. *Utunk 1980/28. Lászlóffy Aladár: A közös sors hullámhosszán. *Előre 1980. jan. 31. *Szász János: Nélkülözhetetlen tükör. *Korunk 1980/6. Gáll Ernő: A Te szellemedben. *Korunk 1981/6. Németi Rudolf: R. J. korai öröksége. *A Hét 1981/22. Pomogáts Béla: R. J.: Kettős tükör. Hungarológiai Értesítő 1981/3-4. Lászlóffy Aladár: R. J. halálára. *Utunk 1981/22. Veress Zoltán: R. J. sírjánál. *Igaz Szó 1981/7.

(G. D.)