Román Dezső, családi nevén Rosmann

oldal nyomtatása Share

Román Dezső, családi nevén Rosmann (Kolozsvár, 1907. júl. 22. 1981. máj. 19. Montevideo) jogi szakíró. Nyomdászcsaládból származott. Középiskolai tanulmányait a Tarbut országos zsidó iskolaegyesület kolozsvári fiúközépiskolájában végezte (1925), s a helybeli I. Ferdinánd Egyetemen szerzett jogi doktorátust (1937). A Lepage könyvkereskedés külföldi rendelési osztályán dolgozott, s 1944-es deportálását követően is ide tért vissza. 1949-től a Bolyai, illetve 1959-től a Babeş-Bolyai Egyetemen volt tanársegéd, előadótanár, majd a büntetőjog katedrafőnöke. 1965-ben Uruguayba költözött, ahol gyári alkalmazottként dolgozott, majd visszatért első szerelméhez, a könyvhöz, s antikváriumot nyitott.

Román nyelvű szakdolgozatait a Justiţia Nouă, Legalitatea Populară, Studia Universitatis Babeş-Bolyai Series Jurisprudentia közölte.

Litografált egyetemi jegyzetei: A római magánjog vázlata (Kv. 1957), Büntető eljárási jog (Kv. 1958), társszerzője volt a *Jogi Kis Könyvtár sorozatban megjelent A védekezés a bűnperekben c. kötetnek (1957). Társszerzője és (Takáts Lajos és *Demeter János oldalán) társszerkesztője A Román Népköztársaság alkotmánya. Népi demokratikus alkotmányunk fejlődése 1947-től 1957-ig c. tanulmánykötetnek (1957). Lefordította A. E. Pasersztnyik A munkajogviták elbírálása c. munkáját (1955). Fordítóként munkatársa volt Vladimir Hanga és Ştefan Pascu Crestomaţie pentru studiul istoriei statului şi dreptului R.P.R. c. forráskiadvány III. kötetének (1963). Egyéb fordításai: B. Mark A varsói felkelés (Kv. 1946); V. A. Grossman A treblinkai pokol (1948), M. Iljin 100 000 kérdés (Nv. 1948), A. Husar Túl a romokon. Középkori várak (1961).

(V. Z.)