betlehemes játék

oldal nyomtatása Share

betlehemes játék – dramatikus néphagyomány. Előadói a betlehemesek vagy betlehemezők: gyermekek, serdülő fiúk, akik karácsony estéjén házalják végig a falut. Ha nagy a falu, illetőleg ha a környező falvakat is meglátogatják, több napon át betlehemeznek. Elmaradhatatlan kellékük a hordozható betlehem: maguk készítette kis tornyos templomocska, gyertyával vagy zseblámpával kivilágítva, benne Jézus születése képen vagy kis babákkal, figurákkal ábrázolva. A szokványos szereplők: két fehér ingbe öltözött angyal, akik a mezőn alvó pásztoroknak hírül adják Jézus születését, valamint két-három pásztor subával, nagy bottal, maszkkal, ill. ragasztott vagy korommal festett bajusszal, szakállal. A pásztorok az örömhírre karácsonyi népénekeket énekelnek, tréfálkoznak, táncolnak, a kisdednek sorra ajándékot adnak, majd játékukért a háziaktól ők is ajándékokat kérnek.

A ~ az egész magyar folklórból a Székelyföldön volt a leggazdagabb. Itt felnőttek játszották, számuk a tízet is meghaladta (köztük Heródes); heteken át rendszeresen próbálták a terjedelmes, misztériumszerű játékot, amely József és Mária szálláskeresését is magában foglalja. A Székelyföldről nyugat felé haladva a ~ egyszerűbb, rövidebb, mígnem a pásztorok tréfálkozása jut benne túlsúlyba. A tréfa fő forrása az öreg pásztor nagyothallása és félreértései. Ez, valamint a pásztortánc, középkori mímus-játékok maradványa, s a szokást a Balkánon át az ókori színjátékokhoz kapcsolja. Az erdélyi játékokban, a román–magyar együttélés folytán, a pásztorok gyakran román nevűek és románul társalognak. A ~ népi formájában új keletű; a XVII-XVIII. század folyamán alakulhatott át népszokássá a katolikus iskoladrámából. Az énekek közt legrégibb a Csodapásztorok, ezt először 1651-ben nyomtatták ki. A romániai magyar folklórban a ~ az utóbbi két évtizedben kihalt.

Makkai Endre – Nagy Ödön: Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez. ETF 103. Kv. 1939. – Benedek András: Betlehemes játék Homoród-Remetén. Magyarságtudomány, Bp. 1943/1. – Benedek András–Vargyas Lajos: Az istenesi székelyek betlehemes játéka. Erdélyi Néprajzi Tanulmányok 1. Kv. 1943. – Faragó József: Betlehemezők és kántálók Pusztakamaráson. Erdélyi Néprajzi Tanulmányok 8. Kv. 1947; uő: Betlehemezés Csíkcsobotfalván 1946-ban. Ethnographia, Bp. 1949. 222–236. Rajeczky Benjamin: A székely betlehemes recitatívák stílusához. Néprajzi Közlemények, Bp. 1959/4. – Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás. Bp. 1964. 166–174.