Schuller Rudolf

oldal nyomtatása Share

Schuller Rudolf (Erdőszent­györgy, 1916. jún. 2. – 1995. jan. 30. Kv.) – műfordító, író. A marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett, a kolozsvári *Ferenc József Tudományegyetemen francia irodalomból, összehasonlító irodalomtudományból és lélektanból szerzett egyetemi diplomát. 1949-ig tanársegéd a Bolyai Tudományegyetemen, a francia tanszéken, majd amikor onnan származása miatt eltávolították, kórházi hivatalnok, 1957-től betegnyugdíjas.

Első novelláját (Narcisszusz) az *Erdélyi Helikon közölte 1943-ban. A szent c. regényének megjelenését a cenzúra nem engedélyezte, Becsület és monokli c. regényének is csak egy részletét közölte A selyemfiú c. alatt az *Utunk (1970/32), a teljes *kézirat a Helikonban *jelent meg (folytatásokban, az 1990. június–szeptemberi számokban, *Pávai Mihály álnéven). Negyven novelláját, mivel azokat nem *jelentethette meg, maga semmisítette meg a hetvenes években. Bár irodalmi pályája megtört, annál nagyobb volt személyes nevelő hatása a fiatal írókra. Elismeréssel írja róla Székely János, hogy „felszabadult, kedélyes baráti légkört” teremtett maga körül, amelyben „a legelvetemültebb *kéziratok is felolvashatók voltak”, s a korszerű európai irodalom „kedves és divatos szerzőiről” folyt a beszélgetés.

Műfordítóként volt *jelen az irodalomban: németből Arnold Zweig, Bertold Brecht, Stefan Andres, Ernst Jünger, Alfred Andersch, Hermann Hesse, Siegfried Lenz, Marie Luise Kaschnitz, Wolfgang Hildesheimer, Erich Nossak írásait; franciából Samuel Beckett, Julien Green, Henry de Montherlant novelláit, Charles Perrault meséit; olaszból Mario Soldati, Eugenio Montale, Ercole Patti, Umberto Simonetta, Giuseppe Marotta elbeszéléseit, a román irodalomból Vasile Rebreanu, Mihail Sadoveanu, Ion Arieşanu műveit fordította. Ezeket 1958–77 között az *Utunk közölte. Kötetben csak Perrault A csizmás kandúr (Buk. 1955) c. meséje és Friedrich Wolf Mesék nagy és kisgyermekeknek c. gyűjteményének fordítása (uo. 1957) *jelent meg.

Írói álneve: *Pávai Mihály.

Székely János: Mi a boldogság? In: A mítosz értelme. Buk. 1985. – Fodor Sándor: Búcsú egy kitűnő irodalmártól. Helikon 1995/4. – Szász János: Míg élt, legenda volt. *A Hét 1995/7.

(B. E.)