Sebesi Samu

oldal nyomtatása Share

Sebesi Samu (Rugonfalva, 1859. jan. 20. – 1930. márc. 25. Kv.) – író, újságíró. Középiskoláit a székely­keresztúri Unitárius Gimnáziumban, a kolozsvári és a székely­udvar­helyi Református Kollégiumban végezte, Székelyudvar­helyen érettségizett. 1880-ban újságíró lett az *Ellenzéknél, s közben beiratkozott a kolozsvári egyetemre, ahol egy évig volt tanárjelölt, két évig orvostanhallgató. Próbálkozott a színészettel is: Váradi Ferenc színtársulatával töltött idejének élményeit A kóbor színi világból c. novellaciklusában dolgozta fel. 1893-tól árvaszéki levéltáros, 1899-től bíró Kolozsváron. 1885-ben rövid ideig a Magyar Polgárban közölt cikkeket, majd visszatért az *Ellenzékhez, de jelentek meg írásai Az Én Újságom, Aradi Közlöny, Debrecen, Erdélyi Lapok, Függetlenség, Hazánk, Magyarország, Ország–Világ hasábjain is. 1891-től az EIT tagja.

Az *Ellenzékben Tüske Pál néven közölt tárcanovellái tették ismertté nevét. Témáit legszívesebben a Nyárád és a Küküllő vidékének mindennapi falusi életéből s a „nagyon apró kisvárosok” embereinek világából vette, ezek – írja *Kovács Dezső: „…egy bölcs, humortól egyensúlyozott lélek természetesen kerekedő meséiben jelennek meg. Ez üde mesékben, makulátlanul tiszta magyar nyelv muzsikáján *Erdély lelke szól” (*Pásztortűz 1928/4).

Bartha Miklós közbenjárására a kolozsvári Nemzeti Színházhoz került, ahol kis szerepeket kapott, s itt döntötte el, hogy színműíró lesz. 1889-ben megnyerte az *Ellenzék tárcapályázatát, 1892-ben pedig a Korcsmárosné lányával a kolozsvári Nemzeti Színház pályadíját. Színpadi műveiben azonban inkább színpadtechnikai ismeretei, mint a jellemformálás segítették. *Kovács Dezső úgy látta, hogy „…már tapogatózott azon az úton, amelyen a falusi élet reális rajzához érkezett el később Gárdonyi és Móricz Zsigmond” (uo.).

Színművei: Páros szöktetés (operettszöveg, *Simon Károly megzenésítésében, 1889); Bájital (egyfelvonásos bohózat, 1892); Korcsmárosné lánya (népszínmű, 1893); Bűnhődés (népszínmű, 1900); A gyermek bolondja (népies vígjáték, 1913); A babonások (falusi bohózat, Kv. 1932 = Erdélyi Magyar Könyvtár).

Novelláskötetei: Toll (1890); Mindenféle (1893); Asszonyok (1895); Apró történetek (1901); Szegény emberek (1914); Szép a Nyikó s a vidéke és más novellák (Kv. 1928 = A *Magyar Nép Könyvtára).

Regénye: Rica (uo. 1930 = Erdélyi Magyar Könyvtár).

Bartha Miklós összegyűjtött munkái (Bp. 1908–12) számára megírta a politikus-publicista életrajzát is.

Írói álneve: Tüske Pál.

Borbély István: S. S. *Pásztortűz 1921/7. Ua.: Erdélyi magyar szépprózaírók és költők. Kv. 1921. – *Kovács Dezső: S. S. *Pásztortűz 1928/4. – Walter Gyula: S. S. 40 éves jubileuma. *Pásztortűz 1929/3. – Várady Aurél: S. S. halála. *Pásztortűz 1930/7 (Hankó János rajzával). – Szentgyörgyi István: S. S. halála. *Keleti Újság 1930/68. – nl: S. S.: Rica. Erdélyi *Szemle 1931/9–10. – b. gy.: Szép a Nyikó s a vidéke. *Ellenzék 1936. márc. 28.

(S. Zs.)