Selyem Zsuzsa

oldal nyomtatása Share

Selyem Zsuzsa (Mv., 1967. máj. 15.) – irodalomtörténész, író. Középiskoláit a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban végezte (1985). A BBTE-n szerzett matematika (1989), majd magyar–angol szakos tanári diplomát (1996); az Eötvös Loránd Tudományegyetem Esztétika Karán doktorált Balassa Péter szakirányításával (2002). 2002–2003-ban a bécsi egyetem Finnugrisztikai Tanszékének kutató-ösztöndíjasa volt, 2006-ban a stuttgarti Solitude Akadémia alkotói ösztöndíjában részesült.

1990–91-ben a kolozsvári 7. sz. Általános Iskolában, majd a Református Kollégiumban volt matematikatanár, 1995–98 között a *Korunk irodalmi szerkesztője, közben 1997-től a BBTE Színháztudományi Tanszékén, 1998-tól az Irodalomtudományi Tanszéken tanársegéd, 2003-tól adjunktus; előadott kollégiumai: A magyar irodalom története a 20. század második felében, A kortárs magyar irodalom olvasási technikái, 1956 irodalmi reprezentációi, Kortárs magyar próza filmen. 1993-tól a Láthatatlan Kollégium tagja, majd tutora, tanulmányi vezetője, 2000–2002 között az Lk.K.T. c. folyóirat felelős szerkesztője.

Első írását a *Korunk közölte 1993-ban. Szépprózai írásai, kritikái, esszéi és tanulmányai a *Látó, *A Hét, a *Korunk, a Székelyföld, az Alföld, a Bárka, a *Jelenkor, a Kalligram, a Magyar Lettre Internationale, a Pannonhalmi Szemle, a Vigília és az Élet és Irodalom hasábjain *jelentek meg. Tanulmányait és szépprózai írásait románul a Cumpăna (1995, 2001), a Dilema (2001, 2003), a Semne Emia (2005), a Dilema Veche (2006), az Obser­vatorul Cultural (2006), a Steaua (2007), német nyelven a Weimarer Beiträge (2006), angol nyelven a Between (1995), a Render (1996), az Idea (2006) és az Akademie Schloss Solitude Jahrbuch 8 (2006) közölte.

Fordításában *jelent meg André Scrima Az idegen és a zarándok c. könyve (Kv. 1999), valamint Ruxandra Cesereanu Utóférfiak c. regénye (Pécs 2009). Vizsgálta a kortárs magyar irodalom recepcióját a román folyóiratokban (*Látó 2003/10).

Tanulmányai gyűjteményes kötetekben: „Szernyű szép világ”. *Humor és irónia *Tamási Áron színműveiben (in: Színház és rítus. Sepsiszentgyörgy 1997); Archeológia és prímszámtechnika a Tizenkét hattyúban (in: RODOSZ-tanulmányok. Buk. 2001); Az „erdélyi magyar irodalom” beszédmódok egyik utópiája (in: Kegyesség, kultusz, távolítás. Kv. 2002); Egy javított nő (in: Egytucat. Kortárs magyar írók női szemmel. Bp. 2003); Egyetlen időm és a minyonok (Kertész Imre regényeiről. In: Az ember mélye, uo. 2003); Másodfokon. Tanulmányok Esterházy Péterről (szerk. Böhm Gábor, Bp. 2003); Terek, ahol emberek. A Squat-sztori (in: Deréky Pál – Müllner András szerk.: Né/ma? Tanulmányok a magyar neoavantgárd köréből. Bp. 2004); Tízszertíz. Magyar próza 1975–2005 (in: Bodor Béla szerk.: Újraolvasott negyedszázad. Bp. 2007); El-közelítés; Romániai? Magyar? Irodalom? Történet? (in: Balázs Imre József szerk.: Az emberfejű madár. Erdélyi magyar esszéírók 1918–2001. Kv. 2007); Irodalom és politika. *Szilágyi Domokosról (in: Kántor Lajos szerk.: Közép-Európa vándora. Kv. 2007); Glissando (in: Fekete Vince szerk.: Hosszúfény. Határon túli magyar írók antológiája. Bp. 2008); Bezárkózás az anakronizmusba. Irodalomtanítás ma (in: Korondi Ágnes – T. *Szabó Levente szerk.: Értékek és ideológiák. Kv. 2008); A TGM-paradigma, avagy miért nincs minden úgy jól, ahogy van? (in: György Péter – Radnóti Sándor szerk.: A másként gondolkodó – *Tamás Gáspár Miklós 60. Bp. 2008).

Balázs Imre Józseffel közösen írta a Humor az avantgárdban és a posztmodernben (Kv. 2004), Gábor Csillával közösen szerkesztette a Kegyesség, kultusz, távolítás (Kv. 2002) c. tanulmányköteteket. Szerkesztésében *jelent meg a Magány és árnyék. Egy *Szilágyi Domokos nevű ember a Szekuritáté hálójában c. tanulmánykötet (Kv. 2008).

1997-ben, 2000-ben és 2008-ban elnyerte a *Látó nívódíját, 1995-ben kritika-pályázatának I. díját, 1998-ban a Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjat, 2004-ben a Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjat.

Önálló kötetei: Valami helyet (esszék, tanulmányok. Bp. 2001= JAK Füzetek; ua. 2. bővített kiadásban, Kv. 2003 = Ariadné Könyvek); Szembe szét. *Humor és szentség összefüggése Esterházy Péter prózájában (Kv. 2004); Kilenc kiló. Történet a 119. zsoltárról (Kv. 2006; németül Werner D. Relle fordításában, Stuttgart 2006); Fehérek közt (esszék, Bp. 2007= Vigília); Erdei politika (publicisztikák, Kv. 2009 = Koinónia).

Szilágyi Júlia – S. Zs.: Levélváltás. *Látó 1998/8–9. – Mernyei Róbert: A valahol narratívája. *Látó 2001/10. – Mikola Gyöngyi: Az Ismeretlen homálya. *Jelenkor 2003/4. – Harcos Bálint: Első könyv, utolsó esély. Népszabadság 2001. máj. 26. – Vári Csaba: Lassabban, pontosabban. *Korunk 2005/5. – Bárány Tibor: Angyali átjárás. Élet és Irodalom 2005. jan. 14. – Gáll András: Összesítő szembesítés. *Látó 2005. 91–93. – Pályi András: A szavak epifániája. Tiszatáj 2005/3. – Virginás Andrea: A titok és a prímszám mellől hiányzó harmadik. *Korunk 2005/5. – Tamás Dénes: 1+1=1 (Selyem Zsuzsa Esterházy-könyvéről). Székelyföld 2005/5. – Pieldner Judit: Selyem Zsuzsa Szembe szét című könyvének olvashatóságáról. Székelyföld 2005/5. – Győri Orsolya: Végtelen közelítés. *Jelenkor 2006/1. – Vári Csaba: Az olvasó öröme. Irodalmi *Jelen 2006/1. – Kovács Noémi: Hány történet az ábécé? Székelyföld 2007/8. – Halmai Tamás: Arany ábécé. Vigília 2006/9. – A Nap hasa – Selyem Zsuzsával Parászka Boróka és Székely Csaba beszélget. Hetedszép. *A Hét irodalmi melléklete. Mv. 2006.

(Á. I.)