Abodi Nagy Béla

oldal nyomtatása Share

Abodi Nagy Béla (Székelyszenterzsébet, 1918. júl. 13. – Budapest, 2012. december 9.) – képzőművész, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanára. Középiskoláját a kolozsvári ref. kollégiumban, főiskolai tanulmányait előbb Bukarestben Camil Ressu, majd Budapesten Szőnyi István tanítványaként végezte. 1933-34-ben novellái jelentek meg a Pásztortűzben, művészeti kérdésekről az Utunkban ír. 1948-ban a Falvak Népe és az Utunk közölte első illusztrációit. 1950 és 1965 között az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó művészeti tanácsadója. Mind fekete-fehér, mind színes illusztrációit, borítólapjait a grafikai és festői eszközök érzékeny ötvözete és tömör összhangja jellemzi. Tevékenységéből kiemelkedik Asztalos István Vád és panasz, Emberség, Mátyás, a jégtörő, Mihai Beniuc A vén Vezúv szíve, Nicolae Labiş Az őz halála c. könyvének címlapterve és illusztrációja, Szemlér Ferenc Arkangyalok bukása c. kötetének borítólapja és a magyar irodalom klasszikusairól készített arcképsorozat.