Soltész József

oldal nyomtatása Share

Soltész József (Szatmárnémeti, 1945. szept. 17. – 2006. szept. 18. uo.) – költő, író. Középiskoláit szülővárosában végezte; magyar–német szakos tanári diplomát 1971-ben a BBTE-n szerzett. Utána Szatmárnémetiben szakfordító. 1990 után német nyelven publikál, nemcsak hazai, hanem németországi lapokban is.

„…írásainak többsége az emberek közötti kapcsolatok elhidegüléséről, illuzórikus voltáról szól – írta már Forrás-kötetéről Markó Béla. – A párbeszéd, a hősök gesztusai, abszurd cselekedetei valami nagy magányosságról árulkodnak.” „…legtöbbször egy olyan jelrendszer működését írja le, amely már csak önmagáért létezik.” Novelláiban – írja ugyanő A *gyilkos és a másik öt című írásával kapcsolatban – „…sikerül megvalósítania az azonosulás és kívülállás egységét…” (*Igaz Szó 1974/2). Egy későbbi elbeszéléskötetéről írva Gyöngyösi Gábor úgy látja, hogy a szerző „a *humor és az irónia mezsgyéjén” tanyázik, ám „…sajátságos, a *humorral sok rokon vonást mutató gondolkodásmódja ellenére sem *humorista, mint ahogy abszurd helyzetei olvastán sem tekinthetjük az abszurdokkal rokonnak”.

Művei: Ez a pasas nem Beckett? (elbeszélések, karcolatok, Buk. 1973 = Forrás); Két barna hold (versek, Kv. 1974); Éjféli mozdulatok (versek, Buk. 1975); Rettenetes Tihamér és más mesék (uo. 1977); Nagy jogos párviadal (elbeszélések, uo. 1978); Hannibal der Schreckliche und andere Geschichten (ford. Erika Scharff, uo. 1978); A kilenc kócos Bibi-Bábu regénye (meseregény, uo. 1982); Árnyékbokszolók, avagy Gazdag lelkek szegény rokonai (regény, Kv. 1982).

Fordításában jelent meg Lucia Olteanu A világ egy virágkehelyben (Buk. 1984) és Tiberiu Utan Csintalankodó (uo. 1984) c. kötete.

Marosi Péter: Aki itt szövegel, még nem Soltész. *Utunk 1973/44. – Szávai Géza: Stílusérzék, ötlet és novella. *A Hét 1973/45; uő: A költői szó józansága. *A Hét 1976/15. – Kántor Lajos: Más beszédstílusban. *Utunk 1974/52; uő: Mindenesetre itt vagyok. *Utunk 1975/33. – Majtényi Erik: A regény nem csak szimbólum. *A Hét 1974/41. – Markó Béla: Ez a pasas nem Beckett? *Igaz Szó 1974/2. – Mózes Attila: A lehetőségek lírája. *Igaz Szó 1976/5. – Gyöngyösi Gábor: S. J., nagy jogos párviadal. *Igaz Szó 1979/3. – Szőcs István: Árnyékbokszolók. *Előre 1982. júl. 14. – Puskás Tivadar: Gong után az árnyékszorítóban. *Utunk 1982/12. – Kállai János: S. J. versei elé. Szabolcs-Szatmári *Szemle 1991/8. Melléklet.

(S. Zs.)