Solymossy Olivér

oldal nyomtatása Share

Solymossy Olivér (Noszoly, 1914. ápr. 27. – 1986. jan. 30. Stockholm) – költő, elbeszélő. Középiskoláit a kolozsvári Unitárius Gimnáziumban végezte, a kolozsvári *Ferenc József Tudományegyetemen tanári (1941), majd a budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet (1948) szerzett a színház és nevelés kérdésköréből írott dolgozatával. Közben 1938-ban elvégezte a Hetényi-féle színiiskolát is. 1938–39-ben színész a kolozsvári Magyar Színháznál, 1939–50 között Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselője, 1953–55 között a Déryné Állami Faluszínház tagja, 1956–59-ben a budapesti Ady Endre Kultúrotthon igazgatója, 1959–63 között Szentendrén, 1964-től Budapesten általános iskolai tanár volt. 1973-ban Svédországba távozott.

Novellákkal, versekkel jelentkezett a *Pásztortűzben, *Ellenzékben, Brassói Lapokban, majd svédországi lapokban; ifjúsági színdarabokat, mesejátékokat is írt.

Művei: Egyedül (novellák, Kv. 1937); Önmagamtól távol (novellák, uo. 1940); A róka, a medve és a favágó (verses mesejáték, 1956, a budapesti *rádió előadásában); Hamupipőke (verses mesejáték, 1958, bemutató az Ady Endre Kultúrotthonban); A csapda (ifjúsági színmű, Szentendre 1960); Mese a névmásokról (verses mesejáték, uo. 1961); Forgószél (regény, Bp. 1999). Svédországban kiadott művei: Járatlan utakon (Boras 1980); Pa okanda vagar (uo. 1980).

Lőrinczi László: S. O.: Egyedül. *Pásztortűz 1937/13–14. – Kiss Jenő: S. O.: Egyedül. *Erdélyi Helikon 1937/6. 462–463. – S. O. novelláskötete. *Ellenzék 1940. jún. 14.

(S. Zs.)