Szabó Judit

oldal nyomtatása Share

Szabó Judit (Gernyeszeg, 1942. szept. 13.) – néprajzi szakíró. *Incze László felesége. Középiskoláit Szászrégenben végezte (1961), majd a BBTE-n magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát szerzett (1967). Tanár Csíkszentdomokoson (1967–73), majd Kászonaltízen (1974–80) és Kézdivásárhelyen (1980–93), közben a Csíkszeredai Városi Pionírtanács munkatársa (1973–74), 1993–tól a Kézdivásár­helyi Céhtörténeti Múzeum muzeológusa; 1990–91 között a *Székely Újság (Kézdivásárhely), 1996-tól a kézdivásárhelyi Siculus *Rádió külső munkatársa, helytörténeti, *művelődéstörténeti és néprajzi adások szerkesztője.

Első írását a Könyvtári *Szemle közölte (1966). Rózsa királyfi című kötetében (Buk. 1977) tette közzé Be­rek­méri Sándor gernyeszegi mesemondó hatodfélszáz oldalt kitevő meserepertoárját. Mesegyűjteményének bevezető tanulmányában a meserepertoárt az Ortutay Gyula által kezdeményezett, nálunk Faragó József, *Nagy Olga és Vöő Gabriella nevével fémjelzett egyéniségkutatás módszerével elemezte (*népköltészet), rávilágítva a mese hagyományozódása, variálódása, a hagyomány és a mesélő világképe, életformája közti összefüggésekre, a mese, a mesélő és a hallgatóság viszonyára.

Jelentősebb néprajzi tanulmányai: Cigányok egy magyar–román közösségben a marosmenti Gernyeszegen (in: Cigány népi kultúra a Kárpát-medencében a 18–19. században. Tanulmányok, Bp. 1993); Betlehemes játék Kászonból 1898-ból (Néprajzi Látóhatár 1995/3–4); A húshagyó keddi palacsintasütés Körtvélyfáján (in: KJNT Évkönyv. Kv 1996); A gernyeszegi egyház klenódiumai (in: Népi vallásosság a Kárpát-medencében. Uo. 1997); Balázs Márton emlékezete (in: Emlékkönyv a Kézdi­vásár­helyi Múzeum 25. évfordulójára. Kézdi­vásárhely 1997); Az Atropa Belladonna és a hozzá kapcsolódó tudásanyag (Acta, Sepsiszentgyörgy 1999); A társadalmi rétegződés emlékei a kézdivásárhelyi múzeum miniatűr népviseleti gyűjteményében (in: Viselet és társadalom avagy a ruha teszi az embert. Kv. 1998); A csík­szentdomokosi tájház és néprajzi gyűjtemény (in: Csíkszentdomokos monográfiája. Kv. 1999); Balázs Márton és a háromszéki néprajzkutatás (in: Népi kultúra, társadalom Háromszéken. Kv. 2003).

Társszerkesztője Kézdivásárhely háromnyelvű városismertető könyvének (Kézdivásárhely – Târgu Secuiesc – Szekler Neumarkt. Kézdivásárhely, 1997. *Incze Lászlóval és Szőcs Gézával), valamint Földi István Századelő az udvartereken címmel megjelent posztumusz kötetének (Kv. 2004).

Népszerűsítő írásai jelentek meg a Kalotaszeg (2000/1), Transsylvania (2000/3), *Művelődés (2001/11), Székelyföld (2001/12) folyóiratok hasábjain.

Muzeológusként több vándorkiállítást rendezett a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum miniatűr népviseleti gyűjteményéből, a híres „Zsuzsi-babák”-ból (Veszprém, Székesfehérvár, Budapest, Hatvan, Szeged, Salgótarján, Kaposvár, Gyöngyös, Kecskemét).

Csire Gabriella: Gernyeszegi mesefa. *Előre 1978. jún. 9. – Kovács Ágnes: Sz. J.: Rózsa királyfi. Ethnographia 1979/1. – Mitruly Miklós: Rózsa királyfi. NyIrK 1978/3.

(V. A.)