Székely Nemzeti Múzeum

oldal nyomtatása Share

Székely Nemzeti Múzeum – A legjelentősebb határon túli magyar múzeumi gyűjtemény. 1875-ben alapította özv. Cserey Jánosné Zathu­reczky Emília Imecsfalván.Társa az alapításban az első múzeumőr, Vasady Nagy Gyula volt, aki *programbeszédét 1877-ben a múzeum első szöveges kiadványaként is megjelentette. Még abban az évben bekerült a gyűjteménybe legértékesebb műtárgyuk, az Apor-kódex, az ún. Huszita Biblia (a fennmaradt legrégibb magyar bibliafordítás), valamint a később elpusztult Csereyné-kódex, a legrégibb magyar énekeskönyv (benne Balassi-vers és Tinódi első vagy második legkorábbi munkája).

1879-ben az alapítók elérték, hogy az addigi magánmúzeumot a székely közösség képviselői vegyék át hivatalosan, így az formailag is a *székelység közös tulajdonává vált. Ekkor került az addigra több mint 9000 tételre gyarapodott gyűjtemény Sepsiszentgyörgyre. Fenntartását azóta – egyes időszakok állami támogatását vagy szélsőséges centralizációját leszámítva – a székely megyék, Sepsiszentgyörgy város, valamint egyéb helyi források biztosítják.

Több mint három évtizedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium adott helyet a gyűjteménynek.

Az intézmény Nagy Géza múzeumőrségének idején (1881–89) nőtt korszerű múzeummá. 1882-ben részt vesznek a Magyar Iparművészeti Múzeum könyvművészeti kiállításán. Megkezdik egyebek mellett a szakszerű székelyföldi régészeti ásatásokat, az *erdélyi középkori falképek feltárását, a sepsiszentgyörgyi levéltári forrásközlést. Nagy Géza számos írását az egy évig általa szerkesztett helyi újság, a *Nemere (1883) hasábjain teszi közzé. Ebben a periódusban jelenik meg a ~ első jelentős kiadványa (Nagy Géza: Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez. Sepsiszentgyörgy 1886). Ugyancsak ő indítja útnak A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője című sorozatot is, de a kötetek megjelenésekor (1880–1902) már nincs Sepsiszentgyörgyön. Egyébként a múzeumőrök egészen 1949-ig a Székely Mikó Kollégium tanárai közül kerülnek ki.

1900-ban a ~ a párizsi világkiállításon 95 tárggyal vesz részt. 1901-től 1923-ig múzeumőre, majd igazgatóőre László Ferenc, akinek köszönhetően a ~ az európai régészet egyik jelentős intézményévé növi ki magát. 1908-tól társa *Csutak Vilmos, aki 1924-től lesz az intézmény igazgatója. 1901–14 között példás évi Jelentéseket adnak ki. 1911-ben kerül be a mintegy 4200 kötetnyi Apor-könyvtár. 1911–12-ben épül fel a Kós Ká­roly által tervezett impozáns múzeumépület, amelyet 1917–20-ban katonai járványkórháznak foglalnak le, a gyűjteményeket az 1916-os román betörés elől részben evakuálják. A Magyar Nemzeti Múzeumba Budapestre menekített anyag 1922 októberében kerül vissza. 1924-ben a múzeum szervezetét alapítványként jogi személynek ismeri el a román állam is, ami az 1949-es kommunista államosításig érvényben marad.

1926-tól a ~ *Erdély magyar tudományossága elitjét kapcsolja be gyűjteményeinek vonzáskörébe. Ekkor kerül sor a múzeum szakszerű rendezésére, majd gyarapítására és regionális kutatásra (a főleg *Bányai János és Köntzei Gerő szervezte, 1928–40 közti ún. székelyföldi kutatóutakra, köztük pl. a második magyar regionális természettudományi kutatóprogramra).

Félszázados jubileuma alkalmából a ~ a két világháború közti kisebbségi magyar tudományosság legjelentősebb kiadványát bocsátja ki (Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy 1929). 1930–37 között létrehozza (Balassagyarmattal holtversenyben) a legrégibb magyar szabadtéri néprajzi múzeumot (az ennél korábbi romániai skanzen, a kolozsvári már 1929-ben megszületik, viszont múzeumi folytonossága később másfél évtizedre megszakad). 1935-ben Vámszer Gézával megvalósítja az első intézményes kisebbségi magyar műemlékfelújítást (Delne).

A ~ komoly művelődésszervezői szerepet is játszik a két világháború közti időszakban. 1926–29 között igazgatóválasztmányi tagja *Benedek Elek, akinek utolsó mondata („Fő, hogy dolgozzanak”), a ~ra vonatkozik. A II. világháború kitöréséig közel hatvan rendezvényéről van adatunk, amelyeknek nagy többsége zenei-irodalmi műsorral oldott tudományos ismeretterjesztő előadás, illetve hangverseny. Irodalomtörténeti szempontból megemlítendő: az 1922. jún. 5-i Petőfi-ünnepély, a *Pásztortűz bemutatkozása *Benedek Elek, Berde Mária, Molter Károly, *Reményik Sándor és *Walter Gyula részvételével (1923. jan. 14.), a Jókai-emlékünnepély (1925. febr. 18.), Kristóf György ismeretterjesztő előadása Legújabb regényirodalmunk címmel (1931. febr. 21.), a Kazinczy Ferenc-emlékünnepély, halálának százéves évfordulója tiszteletére (1931. dec. 13.), az Arany János-emlékünnepély, halálának 50 éves évfordulójára (1932. okt. 22.), 1933 nyarán az *Erdélyi Múzeum-Egyesület évi vándorgyűlése, amelyet az EME a múzeummal társulva szervez. Cs. *Bogáts Dénes (az I. világháború előtti helynévközlés újraindítója) Mire tanítanak a helynevek címmel tart előadást (1934. máj. 19.), Kőrösi Csoma Sándor születésének 150 éves évfordulóján *Konsza Samu mond emlékbeszédet (1935. jan. 20.), *Barabás Samu történetírói munkásságának fél évszázados évfordulója alkalmára és a ~ szorgalmazására, munkatársainak háttérmunkájával újraindul a *Székely Oklevéltár (VIII. kötet, szerk. *Barabás Samu, MTA, 1934), s ennek tiszteletére tartanak felolvasóülést (1935. nov. 17.).

A hasonló rendezvények *Csutak Vilmos igazgató halála (1936) után is folytatódnak: egy Kosztolányi Dezső-emlékünnepély (1937. nov. 7.), *Debreczy Sándor előadása a múzeum kódexeiről (Világhírű szaklátogató az SZNM kézirattárában. 1937. dec. 18.); *Bogáts Dénes előadása (Székely katonalevelek a napóleoni háborúk idején. 1938. dec. 4.); Juhász Gyuláról és Kölcsey Ferencről való előadások (*Konsza Samu és Császár Károly, 1938. dec. 18.); *Debreczy Sándor felolvasása (A paraszt a modern *erdélyi irodalomban. 1939. máj. 13. és 20.).

1938-ban *Herepei János lesz a múzeum igazgatója, ő a könyv- és levéltári gyűjtemények feltárásában is jelentős eredményeket ér el. Könyv- és nyomdatörténeti dolgozatait főleg az *Erdélyi Múzeumban közli, de munkássága igazából évtizedekkel később válik felbecsülhetővé, amikor tudományos munkássága eredményeinek gyűjteményes kiadására sor kerül (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. I–III. Bp.–Szeged 1965–71). Munkatársai között van *Debreczy Sándor, aki a kézirattáron dolgozik (Monumentele în manuscris de limbă şi literatură maghiară din Muzeul Naţional Săcuesc din Sf. Gheorghe. Sepsiszentgyörgy 1938 stb.), Fábián Béla, az egyetlen nem kolozsvári kiadású *Erdélyi Tudományos Füzet szerzője (Nagykend helynevei. ETF 106, Sepsiszentgyörgy 1939), *Konsza Samu, aki ekkor már gyűjti a két évtizeddel később megjelent Háromszéki magyar népköltészet (Mv. 1957) anyagát.

A második bécsi döntés után a ~ az ország államilag legtámogatottabb vidéki s Észak-Erdély egyetlen közgyűjtemény rangú múzeuma. Herepei átfogó néprajzi és levéltári kutatást indít. Ekkor jelenik meg Szabó T. Attilának köszönhetően a múzeum levéltárosa, Cs. *Bogáts Dénes saját múzeumi munkájából összeálló első *erdélyi oklevélszótára (Háromszéki oklevél-szójegyzék. ETF 163, Kv. 1943). *Varga Nándor Lajos a régi könyvek metszeteit dolgozza fel (Régi fametszetes magyar vagy magyar vonatkozású könyvek (1493–1599) a sepsi-szent-györgyi Székely Nemzeti Múzeumban. Bp. 1942). Teljesen elkészül Balassa Iván munkája, a háború miatt csak évtizedek múlva, máshol megjelenő mű: A székelyföldi Erdővidék temetői (Debrecen 1992). Ugyanakkor Az SZNM kiadványai címet viselő füzetsorozat darabjai 1941-től egészen 1949-ig követik egymást.

A háború ellenére Mikes Kelemen-emlékünnepélyre, Móricz Zsigmond-előadóestre (1941), kolozsvári egyetemi tanárok által rendezett előadássorozat mellett *Konsza Samu előadására (Az új romantikus dráma) kerül sor (1943). Ha 1935 nyarán *Németh László használta az *erdélyi magyarság metaforájának, bár félreértve, a múzeumot (Magyarok Romániában), 1942-ben Márai Sándor a polgári értékeket idézi fel egy itt kiállított festmény kapcsán (Csehy uram arcképe).

A gazdag gyűjtemények legértékesebb részét a II. világháború várható háborús cselekményei elől Nyugat-Magyarországra menekítik, ahol azonban 1945. márc. 29-én súlyos veszteség éri: az 52 láda muzeális anyag a zalaegerszegi állomáson bombatalálat következtében elpusztul. Megsemmisülnek többek között 14. századi oklevelek, címereslevelek, a széki és egyházi levéltárak régi anyaga, kódexek, könyvritkaságok, régi nyomtatványok, irodalomtörténeti relikviák (egy Balassi Bálint birtokában volt Machiavelli-kötet, Apor Péter-, Bod Péter-, Benkő József-kéziratok).

1945 őszétől 1947 őszéig Szabédi László a ~ ügyvezető igazgatóőre. Egyben ő is a Székely Mikó Kollégium tanára, majd párhuzamosan a *Népi Egység c. lap szerkesztője. Cselekvő részese a múzeum szervezeti helyreállításának, a menekítést elkerült gyűjtemények helyrerakásának. Közben feldúlt kastélyok anyagát menti, az *erdélyi magyar közgyűjteményi hálózat utóvédharcát irányítja, szövetségben az *Erdélyi Múzeum-Egyesülettel. Ugyanakkor folytatja a ~ ismeretterjesztő előadásait, amelyek a helyi erők bevonásával műsoros estekké bővülnek. 1947-ben Szabédi a Bolyai Tudományegyetemre távozik, ekkor az intézmény igazgatása *Székely Zoltán régészre marad. 1990-ig ő vezeti a ~ot.

1949-ben László Gyula még a magyar ősköltészetről ad elő, de ebben az évben a ~ot államosítják, utána pedig különböző közigazgatási egységek kezelik, állami tulajdonként. 1952-ben nevének használatát is betiltják (Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeumnak, majd Sepsiszentgyörgyi Megyei Múzeumnak nevezik), ekkor még a legnagyobb gyűjteményű vidéki magyar múzeum a Kárpát-medencében. Kiadja a kommunista korszakban Magyarország és Románia együttes területén az első vidéki múzeumi évkönyvet (A Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve 1879–1954, Mv. 1955). Közben megfosztják gyűjteményi anyagának egy részétől: 1964-ig bezárólag több szakaszban mintegy 350 000 tételes levéltári anyagot visznek el, megalapozva ezzel egy másik jelentős gyűjteményt, a sepsiszentgyörgyi állami levéltárat, amelyet 1974-ben, *Árvay József igazgató nyugdíjazásakor a legrendezettebb romániai levéltárként emlegetnek, de ahol ma is lappanghatnak olyan dokumentumok, mint Mikes Kelemen utolsó misszilis levele (amelyet Benedek János közölt 1924-ben a helyi Székely Nép c. újságban) vagy Apor Péter-kéziratok.

1968-ban a ~ Kovászna megye törvényhatóságának kezelésébe kerül, s ilyen alapon kezdődik meg bővítése: 1969-ben a kisbaconi *Benedek Elek Emlékházzal (ma újra a család tulajdonában) és egy kézdivásárhelyi kiállítóhellyel. 1972–73-ban a kézdi­vásárhelyi és csernátoni múzeumi gyűjtemények, kiállítások külső részlegekké, majd autonóm intézményekké alakulnak (az *Incze László létrehozta Céh- és Várostörténeti Múzeum, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum). Vargyasra is múzeumtervet készít Balogh Edgár, és Baróton átmenetileg működik is egy múzeumi részleg (2006-ban itt nyílik meg a mai Erdővidék Múzeuma). 1974-től a ~nak külön könyvtárosa van *Zágoni Jenő eszperantista, művelődéstörténeti szakíró személyében. 1979–81-ben új szárny is épül Kós Károly tervei alapján, akinek könyv- és kézirathagyatéka is bekerül a múzeumba. 1969-től 1986-ig *Aluta címmel adnak ki évkönyveket (ez akkor a legnagyobb terjedelmű kisebbségi magyar szakmai periodika), saját publikációs teret biztosítva a régió, mindenekelőtt a múzeum jelentős régészeti, néprajzi, természettudományi stb. kutatásának.

Az 1989 végi fordulat után a ~ újra felveszi korábbi nevét. 1991-től jelennek meg kiadásában a Székely Nemzeti Múzeum Füzetei; tevékenységét egy 1992-ben újra bejegyzett Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány is segíti. 1995-ben a Csíki Székely Múzeummal közösen indítja az Alutákat és a *Hargita megyei *Acta Hargitensia múzeumi évkönyvet is folytató Acta (Siculica) évkönyveket (2001-ig, amikor a csíkszeredai múzeum kiválik a párosból). Zágonban állandó Mikes Kelemen-kiállítás jön létre, Kiskászonban a Búcsújárók Emlékháza, de később, akárcsak a *Benedek Elek Emlékház, ezek is kikerülnek a múzeum szervezetéből.

1999-ben a ~ és az Alapítvány bejelentik a Délkeleti Intézet regionális tudományszervezési és kutatási keretprogram beindulását természettudományi, régészeti, történettudományi, irodalomtörténeti szervező-, háttér-, ill. kutatási *programokkal. Az intézeti *program 2000–2006-ban átmenetileg egyesületi alapon működik, de magát ekkor is a múzeum tevékenységéhez tartozónak tekinti. Az *erdélyi etnikai térszerkezetet, az *erdélyi magyar elit- és tudománytörténetet kutatja, tudásszociológiai szempontú esettanulmányokat dolgoz ki külső partnerekkel közös *programok keretében. Eredményei közé tartozik egyebek mellett az Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 125 éves jubileumára (Sepsiszentgyörgy 2002–2004). Közben a Charta, ill. a T3 Kiadó közreműködésével kezdi közzétenni Orbán Balázs Kiegészítéseit A Székelyföld leírásához (uo. I. 2002; II. 2006), újra kiadja Bod Péter Magyar Athenását (uo. 2003), digitális médiát alkalmaz (a Digital Studio Kft.-vel; digitális anyagait részben a Magyar Elektronikus Könyvtár is átveszi – www.mek.iif.hu). A múzeumi évkönyv 2007-től Acta Siculica néven, megújult szerkesztésben jelenik meg, az intézmény honlapja is aktív (www.sznm.ro).

A ~ gazdag természettudományi, régészeti, történeti, néprajzi, képzőművészeti gyűjteményei mellett (2005-től külső részlege a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum is) ma a korábbi veszteségek ellenére könyvtárában is jelentős 18–19. századi magyar nyomtatványanyaggal és kéziratokkal rendelkezik (csíksom­lyói kiadványok, beleértve ponyva, az első háromszéki nyomdatermékek, térképtár, színlaptár, rendelettár, gyászjelentő-gyűjtemény; Cserei Mihály- és Benkő József- stb. kéziratok másolatpéldányai, Balykó Elek népi emlékirata), gazdag székelyföldi régi sajtókollekciókkal, a sepsiszentgyörgyi Jókai Nyomda termékeivel és egyéb siculica-anyaggal, a két világháború közti *erdélyi magyar irodalmi kiadványokkal. Számottevő szakkönyvtárában jelentős az újabb Székelyföld-szakirodalom is.

N.: Székely Nemzeti Múzeum. In: Magyar Minerva. A magyarországi múzeumok és könyvtárak címkönyve. Kiadja a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége és Országos Tanácsa. V. köt. 1912–13. Bp. 1915. 534–540. – Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Az igazgató-választmány megbízásából szerkesztette *Csutak Vilmos igazgató. A Székely Nemzeti Múzeum kiadása (Sepsiszentgyörgy 1929). – Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum százhuszonöt éves jubileumára. 1–3. Szerk. és gond. Wolf Tamás (1–2. kötet) és Boér Hunor (2–3. kötet). Délkeleti Intézet, uo. 2002–2004.

A Székely Nemzeti Múzeum, valamint a beolvadt és az utódintézmények kiadvány- és cikkbibliográfiáját lásd www.szekelyfoldert.info és www.sznm.ro.

(B. K. Á.)