Székelység

oldal nyomtatása Share

Székelység1. A Székelyföldet és népét ismertető havi folyóirat. Szé­kely­udvarhelyen indult 1931 októberében, *Bányai János geológus szerkesztésében. 1941–44 között többször összevont számokkal 1944 júniusáig jelent meg. A szerkesztésbe 1944-ben Bokor Zoltán, majd egy szerkesztőbizottság (*Botár Béla, Gergely Pál, Marosi Péter, József Dezső, Imreh István, Kovásznai Ádám, *Szabó Judit és Tömöry Ödön) is bekapcsolódott.

Kisebb terjedelmű cikkeivel, tanulmányaival, a székely önismeret nagyjairól, kutatókról (Kőrösi Csoma Sándor, Bölöni Farkas Sándor, Apor Péter, Orbán Balázs, Xántus János, Huszka József) szóló megemlékezéseivel arra törekedett, hogy közkinccsé tegye a székelyföldi természeti kincseket, a Székelyföldre vonatkozó, elsősorban helytörténeti, néprajzi, nyelvészeti ismereteket. A laptestben – a közlési tért leszűkítve – 1935–38 között jelent meg *Bányai Jánosnak A Székelyföld természeti kincsei és csodás ritkaságai c. munkája.

Volt a folyóiratnak Székelyföldi lexikon, Székely szótár, Lármafa c. rovata, irodalom- és lapszemléje, néprajzi rovata is.

A munkatársak között található Ferenczi István, Ferenczi Sándor, Györffy István, Imreh István, Józsa János, Kelemen Lajos, Konsza Samu, Lévai Lajos, Molnár István, Pongrácz Vilmos, Szabó András, Szendrey Zsigmond, Vajda Ferenc, Vámszer Géza, Vinczeffy Sándor, a költők közül Biróné Váró Éva, *Botár Béla és Holló Ernő, de közölt benne Benedek Marcell, Nyárády Erazmus Gyula, Tompa László, s jelent meg novellája Nyírő Józsefnek is.

1940. március–áprilisi számát Orbán Balázs halála félszázados évfordulója alkalmából a ~ A Székelyföld leírása szerzője emlékének szentelte.

A folyóirat kiadásában jelent meg a *Bányai János szerkesztette Székelyföldi Útmutató öt füzete: Székely­udvarhely város (Székely­udvarhely 1933); Gyilkostó (uo. 1937); Altorjai Büdös barlang (uo. 1939); Szent Anna-tó és Mohos-tó (uo. 1939); Tusnádfürdő (uo. 1939), valamint Bányai Edit szerkesztésében a Székelyes női divat c. könyv (uo. é. n.).

Egyed Ákos: A Székelyföld megismerésének forrásai. *Korunk 1969/4. 515–523. – Kós Károly: A népét szolgáló írástudó példaképe (Vámszer Géza). *Korunk 1977/7. – Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete. Buk. 1993. 214.

2. Székelyudvarhelyen jelent meg, 1990–91-ben, impresszumában feltüntetve: „Alapította *Bányai János 1931-ben”. Felelős szerkesztője Her­mann Gusztáv Mihály, szerkesztője Gyöngyössy János, Zepeczáner Jenő, majd Veres Péter, kiadója a Haáz Rezső Kulturális Egyesület.

Tartalmában a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban folyó kutatásokat és a vidékre vonatkozó helytörténeti kutatómunkát kívánta közvetíteni.

Gergely Edit: Székely kavalkád. Helikon 1998/3.

(H. É.)