Szilágyi N. Sándor

oldal nyomtatása Share

Szilágyi N. Sándor (Újfegyvernek, 1948. aug. 15.) – nyelvtudományi szakíró, szerkesztő, publicista, ~ Zsuzsa (1972) apja. Középiskoláit Nagyváradon végezte, a BBTE-n magyar nyelv- és irodalomból szerzett egyetemi diplomát (1972), ugyanitt doktorált 1999-ben Elmélet és módszer a fonológiában c. dolgozatával. 1972–90 között a Kriterion Könyvkiadó bukaresti szerkesztőségének belső munkatársa volt, ebben az időszakban a kiadó nyelvészeti kiadványainak, közöttük az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I–IV. kötetének kiadói szerkesztője. Utána a BBTE Nyelvtudományi Tanszékén adjunktus, 1999-től előadótanár; 2005-től a Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetője. 1996–2004 között a BBTE Bölcsészet, Nyelv- és Történettudományi Karán a kari tanács tagja, 2000–2002 között a kar tudományos titkára.

Első kurzusainak címe: Bevezetés a nyelvtudományba, és Kognitív nyelvészet, később magyar fonetikát és fonológiát adott elő, magiszterszakos hallgatóknak tartott kurzusai: Kultúrantropológia és a konfliktusok antropológiája, Nyelvi emberi jogok. Kutatási területei ezenkívül az elméleti és magyar fonológia, szocio­lingvisztika.

Már első írásaiban a nyelvtudomány filozófiai vonatkozásai foglalkoztatták: tanulmánya jelent meg a fiatal esszéírókat bemutató Szövegek és körülmények c. kötetben (A fonológia módszere mint filozófiai kérdés. Buk. 1974), majd tankönyvet szerkesztett a középiskolák felső osztályai számára (Magyar nyelvtan. Uo. 1980); nyelvészeti és szélesebb körű érdeklődésre számot tartó cikkeket, tanulmányokat közölt a NyIrK és a TETT, 1989 után a Helikon, Magyar Kisebbség, *Korunk, Élet és Irodalom, Regio, Magyar Nyelvjárások (románul az Altera, Observatorul Cultural) oldalain, valamint gyűjteményes kötetekben. Ezek közül a jelentősebbek: Módszertani észrevételek a kötőszó-vitához (NyIrk 1977/1); De ce nu-şi pot însuşi copiii maghiari limba română? (Altera 1998/7); A szent mókus, avagy a módszer buktatói (in: Tűzcsiholó. *Lükő Gábor Emlékkönyv. Bp. 1999); Módosító javaslat a státustörvényhez (Élet és Irodalom 2001/47); Nyelvében él a nemzet (Regio 1992/4); A többség nyelvi jogai (in: Színes eszmék nem alszanak. Szépe György Emlékkönyv. Bp. 2002); Észrevételek a romániai magyar népesség fogyásáról, különös tekintettel az asszimilációra (Magyar Kisebbség 2002/4); Karácsony Sándor nyelvelmélete és az anyanyelvi oktatás (in: Gyökerek és gyümölcsök. Karácsony Sándor emlékkonferencia. Debrecen 2002); A magyar nyelv helyzete Erdélyben (in: A magyar nyelv és a magyar nyelvű oktatás helyzete Romániában. Bp. 2003); A Szabadság-szobor balekjei. (Trans­index 2003. 03. 10. – Románul Obser­vatorul Cultural 2003/51); Hungarian in Romania (in: Fenyvesi Anna szerk: Hungarian language contact outside Hungary. Amsterdam 2005).

Szerkesztésében (Benő Attilával és Farkas Emesével közösen) jelent meg a *Péntek János 65. születésnapja alkalmából kiadott kétkötetes emlékkönyv (Nyelvek és nyelvváltozatok. Kv. 2007), benne Szociálpszicholó­giai tényezők a szókölcsönzésben c. tanulmánya.

A diktatúra utolsó időszakában a romániai szellemi ellenállás egyik műhelyének számító *Limes Kör tagja volt. Az 1989-es romániai rendszerváltás után néhány éven át a *romániai magyarság politikai stratégiájának problémáit felvető – a hivatalos politika képviselői által többnyire figyelmen kívül hagyott – cikkei, tanulmányai egy politikai beidegződésektől mentes gondolkodást próbáltak megszilárdítani. Ezeknek az írásainak egy részét, az ezredforduló távlatából továbbgondolva, Mi-egy-más címmel gyűjtötte kötetbe.

Kötetei: Világunk, a nyelv (Buk. 1978 = Forrás; újrakiadása Bp. 2000); Hogyan teremtünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára (Kv. 1996); Ne lógasd a nyelvedet hiába! Nyelvtani kiskalauz felnőtteknek. (Sepsiszentgyörgy 2000 = Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Füzetei 8); Mi-egy-más (esszék, tanulmányok, Kv. 2003); Elmélet és módszer a nyelvészetben, különös tekintettel a fonológiára. Uo. 2004 = Erdélyi Tudományos Füzetek).

Mihálka György: Gondolatok egy Forrás-kötet margójára. *Utunk 1979/16. – Cs. Gyímesi Éva: Az alkotó nyelvszemlélet ereje. *Utunk 1979/12. – Teiszler Pál: Világunk, a nyelv. NyIrK 1980/1. – Mandics György: Világunk, a nyelv. *Művelődés 1980/3. – Balázs Sándor: Az RMDSZ jövője. Megjegyzések Sz. I. elképzeléseihez. *Korunk 1991/3. – Varga Attila: Kisebbségi sorsok – jogszabályok és törvénytervezetek. *Korunk 1994/3. – Czintos Emese: Az egérgrammatika előnyei. Egyszemélyes paradigmaváltás a kolozsvári – erdélyi – nyelvészetben. *Látó 1997/5. – Nyilasy Balázs: Megérteni az irodalmat. *Korunk 1998/1. – Egry Gábor: Másként lehet(ne)? [Sz. N. S.: Mi-egy-más. 2003] *A Hét 2004/18.

(F. L.)