szociológia

oldal nyomtatása Share

szociológia – Kutatási területe több más társadalom- és humán tudományéval (antropológia, etnológia, demográfia, szociálpszichológia) határos, tevékenységi köre találkozik nemegyszer olyan jellegű munkákkal is, amelyek a *szociográfia körébe sorolhatók. E munkák részben az alapkutatás, részben az alkalmazott kutatás körébe tartoznak, megjegyezve, hogy közöttük merev határvonal nem húzható, hiszen az alkalmazott kutatás is hozzájárul(hat) a társadalom általános önismeretének gazdagításához, ugyanakkor az alapkutatásnak is van (lehet) – legalábbis közvetett – gyakorlati alkalmazhatósága.

A romániai magyar ~ eredményeinek számbavételekor számolni kell bizonyos időszakok szaktudomány­művelési, illetve közlési körülményeivel, így itt kell számon tartanunk a hazai magyar kutatóknak a 20. század második felében főképp román nyelven (nem egy esetben román munkacsoportok keretében) vagy a 90-es évektől a világnyelveken (főképp angolul és franciául) közölt munkáit is.

Az erdélyi magyar ~ előzményeit és csíráit Szabó T. Attilának A transylvan magyar társadalomkutatás című összefoglalója (*Hitel 1938/1) alapján, tágabb keretekben, a hazai magyar társadalomkutatás körébe sorolt 18–19. századi munkákban (Benkő József Transsilvania specia­lis. 1790 körül; Kőváry László Erdély statisztikája. 1847; a 19. század második felének vidék-, illetve vármegye-monográfiáiban; a 20. század elején Braun Róbert írásaiban) jelölhetjük meg. Ezek azonban inkább egykorú anyagot kínáltak a vizsgált területek szociológiai tanulmányozásához. Sokkal inkább sorolhatók előzményei közé a népi írók, illetve a falukutató irodalom (*szociográfia) körébe sorolható azon munkák, amelyeknek szerzői a magyar társadalom egy-egy szeletét, jelenségét vizsgálva a társadalmi valóság feltárására törekedtek. Erdélyben az 1930-as években az *Erdélyi Fiatalok körében indult el az a mozgalom, amely olykor a szépirodalom, olykor a zsurnalizmus eszközeivel az érdeklődést az égető szociális kérdések felé irányította, s amelynek kiemelkedő művei közé tartozik *Balázs Ferenc A rög alatt (Kv. 1936) és Bözödi György Székely bánja (Kv. 1938) című könyve. E munkák légkörében, valamint a román szociológiai iskola szellemi vezetője, Dimitrie Gusti munkásságának hatására, azzal szerves kapcsolatban születtek azok a könyvek-tanulmányok, amelyekben – egy-egy részlet-téma feldolgozása kapcsán – már kimutatható egy tudatos szociológiai megközelítés: Gyallay-Pap Zsigmond: A nép és az intelligencia (Kv. 1931); Mikó Imre: Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés; Demeter Béla: Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok (mindkettő Kv. 1932), amelyekhez az akkori *Korunkban Dezséri Béla (Jancsó Elemér), Kovács Katona Jenő, Turnovszky Sándor, a *Hitelben Albrecht Dezső, Pet­ro­vay Tibor, Sinka József, *Venczel József, *Vita Sándor tanulmányai társíthatók. Közülük különösen az utóbbi kettőt kell kiemelnünk: Vita a Székelyföld iparosítása és a szövetkezeti mozgalom témaköreiben közölt máig forrásértékű tanulmányokat (Az erdélyi szövetkezetek. *Hitel 1936/1; A Székelyföld iparosítása. Uo. 1937/3; A Székelyföld önellátása. Uo. 1937/4), míg Venczel – aki maga is részt vett Gusti monografikus szociológiai táborainak kutatómunkájában – a Székelyföld népmozgalmának helyzetét tárta fel (Néhány adat a székely kivándorlás hátteréből. Uo. 1936/1; Öt Olt menti székely község népmozgalma. Uo. 1937/1). Ugyanő több alapvető módszertani tanulmányban (A falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom. Kv. 1935 = Erdélyi Tudományos Füzetek; Művelődéspolitikai vázlat. *Hitel 1936/2; Az önismeret útja. *Erdélyi Iskola 1936–37/1–2; A társadalomkutatás vitatása. *Hitel 1938/1) vázolta fel nemzedéke elvárásait. 1936-ban sor került az első magyar falukutató-tábor megszervezésére is a Kolozs megyei Bábonyban (ebből született közvetlenül *Kós Balázs Egy falu mezőgazdaságának rajza c. tanulmánya: *Hitel 1936/4), 1941-ben a bálványosváraljai falukutató táborra (Molter Péter: Falukutatás Bálványosváralján. *Hitel 1940–41/3–4), majd arra az átfogó adatgyűjtő munkára, amely az észak-erdélyi magyar szórványok helyzetének sokoldalú kutatásához szolgáltatott alapot (kérdőíveken rögzítve megmaradt anyagának feldolgozására azonban csak az 1980-as évek végén kerülhetett sor. Vö. Tóth Pál Péter: Szórványban. A magyar és a vegyes (magyar–román, román–magyar) családok helyzete Észak-Erdélyben 1942–1944 között. Bp. 1999.

A II. világháborút követő első évtizedekben Romániában is az ideológiában érvényesített osztályharc elvárásai határozták meg a ~hoz való viszonyulást. 1948-ban valamennyi szociológiai kutatóközpontot, időszaki kiadványt megszüntettek, s egy évtizednek kellett eltelnie, amíg elsőnek *Gáll Ernő – bár balos és sok tekintetben egyoldalú kritikával – visszanyúlt a szociológiai kutatások két világháború közötti eredményeihez (Sociologia burgheză din România. Studii critice. Buk. 1958). A folytatásra azonban csak az 1960-as évek második felében került sor, amikor – politikai-taktikai meggondolásból – egy 1965. decemberi beszédében N. Ceauşescu úgymond „visszahelyezte jogaiba” a szociológiát is. Erre az időre esik *Gáll Ernő újabb könyve (A romániai szociológiai gondolkodás. Buk. 1973) mellett Dimitrie Gusti több munkájának *Balázs Sándor által készített és bevezetett magyar fordítása (kötetben: A szociológiai monog­ráfia. 1976 = Téka), ugyancsak *Balázs Sándornak Szociológiai és nemzetiségi önismeret. A Gusti-iskola és a romániai magyar szociográfia című könyve (Buk. 1979), ekkor jelennek meg a *Korunkban a börtönből 15 év után szabadult *Venczel József újabb tanulmányai (A statisztika és a társadalomkutatás határán. 1969/6; Dimitrie Gusti és az erdélyi magyar falukutatók. 1970/6; A csákigorbói kutatás köréből. 1971/7; Demográfiai gondok a társadalomkutatásban. 1971/9), ekkor jelenik meg a *Korunk 1980-as Évkönyve (Ember, város, környezet. Kv. 1980), ekkor indul el a Kriterion Könyvkiadónál a *Változó valóság c. tanulmánykötetek sorozata (I. 1978, II. 1983, az előbbi Imreh István, az utóbbi *Egyed Péter szerkesztésében, függelékében a romániai magyar sajtó öt orgánumában 1968–80 között megjelent, e tárgykörökbe illeszthető cikkek, tanulmányok bibliográfiájával). Közben ugyancsak Imreh István gondozásában és bevezető tanulmányával az időközben elhunyt *Venczel József válogatott írásai (Az önismeret útján. 1980) is napvilágra kerülnek.

Ezzel párhuzamosan sorra jelentkeztek az egyes kisközösségek életének különböző vonatkozásaiban módszeresen elmélyedő tanulmányok is: *Demény Dezső és Biró Zoltán családszociológiai megfigyelései (*Korunk 1970/11, 1973/10, 1974/10; *Korunk Évkönyv 1982), Keszi-Harmath Sándornak a kalotaszegi népszaporulat és az ingázás összefüggéseit, illetve az étkezési szokások és az élelmiszertermelés összefüggéseit elemző tanulmányai (*Korunk 1977/12; 1978/9, 10, 11), *Kósa-Szánthó Vilma városi környezetben végzett családszociológiai felmérései (*Korunk 1974/1).

A nálunk ismét „polgárjogot” nyert ~ igen hamar felzárkózott az akkor Európa-szerte hódító tudományághoz, s ez megtermékenyítette a határtudományokat is: a 70-es évektől nem csak románul, de magyarul is megjelent néhány alapmű (Th. W. Adorno, Robert Escarpit, Lucien Goldman, Arnold Hauser, Stéphane Sarkany) s ezek nyomán számos irodalom-, kultúr-, illetve művészetszociológiai tanulmány látott napvilágot a romániai magyar lapokban (Csehi Gyula, *Egyed Péter, Földes László, *Gáll Ernő, Jánosi János, Máté Gábor, *Várhegyi István tollából). Ebbe a vonulatba illeszkedik bele egyébként – több román nyelvű könyve (pl. Spre o sociologie a sociologiei. Kv. 1975; Individ şi societate. Uo. 1986) mellett – *Roth Endre Shakespeare – szociológiai olvasatban című kötete (Buk. 1983) is.

A romániai magyar ~ számára mindeközben továbbra is teljességgel hiányoztak az intézményi feltételek. A romániai egyetemeken szociológusképzés román nyelven is mindössze 1968–76 között létezett, s magyar nyelven íródott tanulmányok-könyvek – a szélesebb olvasóközönség elvárás-szintjéhez alkalmazkodva – a *Korunkban és *A Hétben, valamint a *Kriterion Könyvkiadó keretében jelenhettek meg. Szociológiai kutatások csupán a BBTE filozófiai tanszéke keretében működő, Ion Aluaş vezette szociológiai munkaközösségben folytak, amelynek eredményeiből azonban csak néhány kisebb közlemény (vö. Aluaş–Roth: Gemeinden­forschung in Sieben­bürgen. 1965–1989… In: Zugaenge zur Gemeinde. Köln–Weimar–Wien 2000) látott napvilágot. Magyar vonatkozásban csak az 1980-as évek végén, Csíkszeredában sikerült létrehozni egy olyan intézményes keretet (*Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport néven), amely a ~i kutatások számára is keretet kínált. Ennek a körnek a munkássága majd 1989 után teljesedik ki (egyetlen korábbi, leginkább szociológiai jellegű munkájuk egy, az ifjúságkutatásnak szentelt, *Gagyi József szerkesztette kötet: Hát ide figyelj, édes fiam… 1989).

Az 1989-es romániai fordulatot követően megváltozik a ~i kutatás intézményi háttere: az önálló intézménnyé vált *Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport mellett már 1990-ben működni kezd a BBTE Filozófia Karán belül egy szociológiai tanszék (méghozzá magyar tagozattal, s 2001-től önálló fakultásként; 2003-tól önálló magyar nyelvű szakfolyóirattal, Erdélyi Társadalom címmel), az évtized végére pedig már szociológusképzés folyik a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetemen, s 2001 őszétől a Sapientia EMTE marosvásárhelyi és csíkszeredai tagozatán (utóbbi keretében létrejön a Kutatási Programok Intézete, amely anyagi támogatást is nyújt kutatások megszervezéséhez).

A budapesti Teleki László Alapítvánnyal karöltve kiadói hátteret is megteremtő KAM gondozásában, a *Pro-Print kiadó Helyzet-Könyvek c. sorozatában egész sor önálló (Biró A. Zoltán: Stratégiák vagy kényszerpályák? 1998), ill. kollektív tanulmánykötet készült el (Változásban. Elemzések a romániai magyar társadalomról. Szerk. Túrós Endre. 1995; Elvándorlók? Vendégmunka és életforma a Székelyföldön. Szerk. Bodó Julianna. 1996; Így élünk. Elszegényedési folyamatok a Székelyföldön. Szerk. Bodó Julianna – Oláh Sándor. 1997; Egy más mellett élés. A magyar–román és magyar–cigány kapcsolatokról. Szerk. *Gagyi József. 1998; Nemzeti vagy nemzedéki integráció. Szerk. Veres Valér. 2000).

Szabó T. Attila: A transylvan magyar társadalomkutatás. *Hitel 1938/1. – Meister Róbert: Társadalomtudományi tanulmányok a romániai magyar sajtóban. Tematikus bibliográfia. I. *Korunk. 1958–1993. Kv. 1998. 121–159; II. *Utunk*A Hét*Igaz Szó – Echinox. 1946–1993. Kv. 1998. 71–79. – *Roth Endre: Magyar szociológiai kutatások Erdélyben. 1990–2000. In: Tizenkét év. I. Kv. 2002. 341–368. (Irodalommal.)

(R. E.)