Szőcs Lajos

oldal nyomtatása Share

Szőcs Lajos (Küsmöd, 1938. ápr. 4.) – helytörténetkutató, néprajzi szakíró. A tanítóképzőt 1955-ben Székelykeresztúron végezte. 1955–57 között Cséjében, 1963-ig Énlakán, majd Korondon tanított. 1999-ben nyugdíjazták, de végleg csak 2002-ben vált meg a tanítástól. Közben 1970-től a Szovátai Turisztikai Hivatal munkatársa, idegenvezetője volt.

A nép- és környezetismeretet a Pro Natura-mozgalom keretében szerettette meg tanítványaival. Különös érdeklődést tanúsított Korond földrajzi környezete, természeti kincsei, elpusztult fürdője, helytörténete iránt. A gyógynövények és népi gyógyá­szati receptek megismerésére is kiterjedt a figyelme.

Főleg a sóvidéki falvakból (Alsó- és Felsősófalva, Atyha, Etéd, Énlaka, Korond, Küsmöd, Siklód, Sóvárad) jelentős hely- és családnévanyagot is gyűjtött, amely Janitsek Jenővel közös füzetekben a Magyar névtani dolgozatok sorozatában jelent meg, a sorozat 5–13. füzeteként. A Partiumi Füzetekben megjelent Turulmadaras emlékműveink c. kötethez (Nv. 2002) ő szolgáltatott adatokat az alsósófalvi, bözödújfalusi, énlakai és küsmödi emlékművekről. A népi írásbeliség emlékeit kutatva több értékes helytörténeti iratot is talált, archivált. További kutatási területei a korondi fejfák, székelykapuk, Korond természeti ritkaságai, ragadványnevei, szüreti báljai, a húsvéti locsolóversek, a tapló feldolgozása, a gyermekjátékok, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc helyi emlékezete.

Írásai az Udvarhelyi Híradó, *Hargita Népe, Udvarhelyszék, *Erdélyi Gyopár, *Erdélyi Nimród, Unitárius Közlöny, Híradó Kalendárium, Honismeret, Vasárnap, Romániai Magyar Szó, Székelyföld és a Kiskunfélegyházi Közlöny hasábjain, valamint a Korondi fazakasvásárok. 1978–1997 (Korond 1997) és a Korondi sokadalom c. tanulmánykötetben (Csíkszereda 2000) jelentek meg. Pályamunkáit a Kriza János Néprajzi Társaság, a Néprajzi Múzeum, az *Erdély Kultúrájáért Alapítvány és a Budapest Kőbányai Önkormányzat díjazta, 2001-ben az *EMKE Vámszer Géza-díjával tüntették ki.

1993-tól a KJNT, 1994-től a Magyar Néprajzi Társaság tagja, 1998-ban a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.

Kötetei: Húsvéti locsolkodó szokások és locsolóversek a Firtos vidékén (Kiskunfélegyháza 1994); Húsvéti hajnalozás és locsoló versek (Molnár Istvánnal, Csíkszereda 1998); Sóvidék olimpiai birkózó aranyérmesei (Keresztes Lajos és Lőrincz Márton, Korond 2004).

Pozsony Ferenc: Laudáció. *EMKE-díjak 2001. *Művelődés 2002/1. – Bencze Zoltán: Kiket zavar Lőrincz Márton emléke? *Hargita Népe 2004. febr. 5.

(G. D. – K. I. A.)