Sztojka László

oldal nyomtatása Share

Sztojka László (Dés, 1909. nov. 13. – 1986. márc. 14. Kv.) – költő, újságíró. Középiskoláit Désen kezdte és Kolozsváron, a Református Kollégiumban végezte (1928). 1929-től újságíró volt, többek között a szociáldemokrata Munkás, az Ellenzék, *Brassói Lapok, Erdélyi Szemle, *Keleti Újság, Bácsmegyei Napló, Népújság, Nagyváradi Napló, *Független Újság munkatársa. A dési Szamos­mente főmunkatársa (1931–35); felelős szerkesztőként jegyezte a Szamos­völgyi Naplót (1934–38), a Figyelőt (1936–39) és a Szamos-vidéket (1942–1944. márc.).

A verselgető diákot Kosztolányi Dezső és *Benamy Sándor biztatta. A kolozsvári *Új Kelet 1934-ben írta: a szerző „…a fiatal magyar generáció egyik jeles lírikusa, akiben napjaink pesszimizmusa egybefonódik egy jobb jövő bizakodásával”. Két versét Mai fiatal magyar költők c. összeállításában a *Korunk is közölte (1938/6, 1939/11), ekkoriban rendezte sajtó alá *Barta Sándor Új Júdea c. regényét (Kv. 1938).

1944-ig összesen 12 kötete jelent meg, ebből kettő színpadi mű, egy novelláskötet.

1945-ben a Kolozsvárt indult *Világosság munkatársa lett, amely legelső számában közölte Adjátok vissza már a fényt c. versét. Később kistisztviselő volt; az Igazság, *Utunk, Ifjúmunkás, Előre, a budapesti Élet és Irodalom, *Művészet közölte írásait, Ady zilahi éveire és csucsai tartózkodásaira vonatkozó ismeretlen adalékait (Igazság 1956. aug. 2., Élet és Irodalom 1959/2, *Utunk 1959/9).

Kötetei: Írások könyve (versek, prózai írások, Kv. 1930); Sikolt a lélek (versek, Szamosújvár 1934); Tárogató (versek, uo. 1935); Ember (új versek, uo. 1936); Férfiének (Dés 1938); Béke (versek, uo. 1939); Nem lesz nyár – Villon s a várúr leánya. Két lírai kép (uo. 1940); Segíts, föld! (versek, uo. 1941); Hajnali csoda (novellák, uo. 1942); Őr (versek, uo. 1943); Üzenet (új versek, Kv. 1944); Pergő idő (válogatott versek, 1934–67. Buk. 1968); A moldvai deák naplója (regény, uo. 1968); Világ szelében (versek, uo. 1986).

Jancsó Béla: Sz. L.: Írások könyve. *Erdélyi Fiatalok 1931/5–6. – Szabó Imre: Sikolt a lélek. *Új Kelet 1932. – Kovács Katona Jenő: „Férfiének” – kívülállásról. *Korunk 1938/11. – W. Gy. [Walter Gyula]: Hajnali csoda. *Erdélyi Helikon 1942/5; uő: Sz. L.: Őr. *Erdélyi Helikon 1943/6. – Flórián Tibor: Sz. L. színműve Szamosújváron. *Keleti Újság 1942. dec. 11. – Baróti Pál: Moldvai deák naplója. *Utunk 1969/13. – Marosi Péter: Pergő idő. *Utunk 1969/5. – Szőcs István: Már kalandért sem kell a szomszédba menni. *Igaz Szó 1969/5. – Kicsi Antal: Sz. L. *Brassói Lapok 1973. máj. 26. – Marton Lili: Jön mind a régi redakció. *A Hét 1982/36. – Huber András: Emlékek peregnek. *A Hét 1984/38; uő: A vers is lehet építés. *A Hét 1986/27; uő: Sz. L. In: Akikhez a múzsák bekopogtak. Szamosvölgyi írástudók. Kv. 2004. 183–185. Kiegészítésül válogatás verseiből. – Bodrogi Enikő: Világ szelében. *Utunk 1986/46. – Lászlóffy Aladár: Sz. L. (Nekrológ). *Utunk 1986/13.

(H. A.)