Tamás Gáspár Miklós

oldal nyomtatása Share

Tamás Gáspár Miklós – (Kolozsvár, 1948. nov. 28.) – filozófiai szakíró, ~ Gáspár (1914) fia. Középiskoláit szülővárosában, a Brassai Sámuel Líceumban végezte (1966). A Babeş–Bolyai Egyetemen nyert filozófia szakos diplomát (1972), közben két évet (1967–69) a bukaresti Parhon Egyetemen klasszika-filológiát hallgatott. 1991-től a filozófiatudományok doktora. Diákévei alatt részt vett a kolozsvári egyetemi hallgatók Diotima Körének tevékenységében, 1970–72 között szerkesztője, 1971-ben főszerkesztő-helyettese volt az *Echinox c. egyetemi ifjúsági lapnak és vezetőségi tagja az Írószövetség kolozsvári fiókja keretében működő *Gaál Gábor Körnek; 1972–75 között belső munkatársa az *Utunknak, amelyben 1972-től Margó címmel önálló rovata volt. Szerkesztői funkciójából 1975-ben korrektorrá minősítették vissza. 1978-tól Budapesten él.

1979–82 között az ELTE filozófiatörténeti tanszékének tudományos munkatársa volt, 1982-ben azonban a magyarországi ellenzéki mozgalmakban való részvétele miatt eltávolították az egyetemről; ebben az időszakban több *szamizdat kiadvány szerkesztésében vett részt, szóvivője volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának. Közben 1986-tól amerikai, angol és francia egyetemeken tanított.

1989-től az ELTE jogi karának docense, 1991–94 között az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója, a Magyar Filozófiai Társaság alelnöke, a Magyar Filozófiai *Szemle szerkesztőbizottságának tagja, a Magyar Narancs főmunkatársa. 1990–94 között a Szabad Demokrata Párt programjával országgyűlési képviselő. 1999-ben kiválik a pártból, ettől kezdve egy baloldali, antiglobalizációs ideológia markáns képviselője. A New York-i Columbia, a Yale, a george­towni és a chicagói, az oxfordi egyetemek, a Woodrow Wilson Center, a New School for Social Research, a berlini Wissenschaftskollege, a Budapest Collegium előadója, kutatója.

Első tanulmányát, Adolf Meschen­dörferről az *Utunk közölte 1969-ben. Tanulmányai, esszéi jelentek meg még a Korunkban, *A Hétben, az Igaz Szóban, az újvidéki Hídban (A kimondás egyszerisége a művelődéstörténetben. 1976), a Magyar Filozófiai *Szemlében („A kínok kertje”. 1977/1), az Alföldben, a Kortársban, a Tiszatájban, a Vigíliában, a Világosságban. Nemzedéktársaival (Ágoston Vilmos, Huszár Vilmos, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor) közös jelentkezése a Szövegek és körülmények című kötetben (Buk. 1974) a romániai magyar szellemi élet emlékezetes pillanata volt: bár nem képviseltek közös ideológiai és metodológiai platformot, közös olvasmányforrásaik, szakmai igényességük, a különböző modern gondolkodásformák iránti fogékonyságuk egységessé tette fellépésüket, különösen, hogy a kötethez előszót író s a romániai magyar filozófiai gondolkodásban új utat nyitó Bretter György köréhez tartozóknak vallották magukat. Ő maga különben aktívan részt vett a hetvenes évek irodalmi vitáiban elő- és utószavaival, bírálataival, s egyike volt annak a kritikus-csoportnak, amely abban az időben – a sajtónyilvánosság bevonásával – „az év könyvé”-t kiválasztotta és a *Pezsgő-díjban részesítette.

1978 után Magyarországon és Nyugaton szerteágazó irodalmi és publicisztikai tevékenységet fejtett ki. A mai magyar közéletben főképp a problémák politikai filozófiai megközelítésével vesz részt. A hazai problémákat azonban nem csak a romániai sajtóban is újraközölt elemző cikkeiben kíséri figyelemmel, hanem maga is kezdeményez izgalmas vitákat a román jobb- és baloldali ideológiákról.

Romániában megjelent kötete: A teória esélyei. Esszék, bírálatok. Buk. 1975 = Forrás. Ugyanitt Ágoston Vilmossal együtt szerkesztette a fiatal filozófus-nemzedéket bemutató Szövegek és körülmények c. kötetet (Buk. 1974), amelyben „Egy kurucnak és egy labancnak egymással való beszélgetése” c. írása jelent meg. Sajtó alá rendezte, bevezetővel és jegyzetekkel látta el Descartes A módszerről c. művét (Buk. 1977); tanulmányával, utószavával jelent meg a Kriterion Drámák, illetve *Horizont sorozatában Aiszkhülosz Perzsák – Heten Théba ellen (Buk. 1972), H. E. Nossack A D’Artez-ügy (uo. 1973), Gottfried Keller A seldwlai emberek (uo. 1974), Joseph Conrad Nárcisszusz négere (uo. 1973), William Faulkner A hang és a téboly – Míg fekszem kiterítve (uo. 1976), Füst Milán Feleségem története (uo. 1975), Ottlik Géza Iskola a határon (uo. 1977) c. kötete.

Magyarországra távozása után megjelent fontosabb kötetei: A szem és a kéz (Bp. 1983; franciául 1985); Idola tribus (Párizs 1989; franciául 1991, angolul 1995); Másvilág (esszék, Bp. 1994); Törzsi fogalmak (uo. 1999); A helyzet (uo. 2002).

1996-ban elnyerte a Soros Alapítvány alkotói díját, 2003-ban Opera Omnia díját, 2005-ben a Szabad Sajtó-díjat.

Románul megjelent kötetei: Idola tribus (ford. Ştefan Borbély és Marius Tabacu, Kv. 2001); Către cel căzut pe gânduri (ford. Al. Polgár, uo. 2002).

Lászlóffy Aladár: A tiszta elmélet demokratizmusa. Beszélgetés T. G. M.-sal. *A Hét 1973/27. – Tordai Zádor: Szövegek és körülmények. Tiszatáj 1975/8. – Radnóti Sándor: A teórianélküliség esélytelensége. Tiszatáj 1976/5. – Thomka Beáta: A teória esélyei. Híd 1976/1. – Horváth Andor: A múlt értékei és az erényes cselekvés. Interjú T. G. M.-sal. *A Hét 1977/19. – Rostás Zoltán: Elvek és tények között. Beszélgetés T. G. M.-sal. *A Hét 1991/60. – Széchenyi Ágnes: Kolozsvártól Oxfordig, az anarchizmustól a konzervativizmusig. Interjú. Valóság 1992. okt. – Ferencz László: Szerény búcsú a jobboldaltól. Népszabadság 1994. szept. 16. – Bogdán László: Evilági búcsú(k) másvilá­goktól. *A Hét 1995/6. – Dicţionarul *Echinox A-Z. Szerk. Horea Poenar. 2. bőv. kiad. Kv. 2008. 423–424. – Ágoston Hugó: A vitatkozó ember (Interjú T. G. M.-sal). *A Hét 2001/15. – Biró Béla: Bénító paradoxon. *A Hét 2001/13. – Pavel Câmpeanu: Az antimarxizmus – az antikommunizmus meddő formája. *A Hét 2001/10. – Andrei Cornea: A baloldal legitimitásának védelme. *A Hét 2001/9. – Claude Karnouch: Tamás és a többiek. *A Hét 2001/12. – Nicolae Manolescu: TGM szemben a reakcióval. *A Hét 2001/11. – Ovidiu Pecican: A *barátság nevű üzemanyagról. *A Hét 2001/11. – Andrei Pleşu: Amicus Tamás. *A Hét 2001/10. – Selyem Zsuzsa: Aszketikus válasz Andrei Pleşu cikkére. *A Hét 2001/16. – Miklósi Zoltán: A filozófia választása [TGM: Törzsi fogalmak]. *Látó 2002/4.

(T. S. – B. I. J.)