Tamási Áron emlékezete

oldal nyomtatása Share

Tamási Áron emlékezete – Az író halála után – végakarata szerint – hazatért szülőfalujába, s halála, majd születése évfordulói emlékezetének ápolására is alkalmat szolgáltatnak.

Özvegye halála előtt Budapesten létrehozta a Tamási Áron Alapítványt, amelynek feladatává tette az író szellemi hagyatékának gondozását, annak anyagi vonatkozásaival együtt. Az Alapítvány elnöke haláláig *Sütő András volt, tagjai Ablonczy László, Pálffy G. István, Tamás Menyhért és Ugrin Aranka.

Az Alapítvány az író szellemi hagyatékának kiadótulajdonosa. Erre vonatkozólag a 60-as évek végi konfliktushelyzet feloldása után megállapodás született *Tamási Áron testvéreivel és azok leszármazottaival, aminek eredményeképpen Romániában is elindulhatott az író műveinek kiadása.

Az Alapítvány létrehozott egy Tamási Áron Ösztöndíjat, amelyre a székelyudvarhelyi *Tamási Áron *Gimnázium tanárainak egy kijelölt csoportja évente tesz javaslatot, s annak kedvezményezettje, egyetemre kerülve, tanulmányi ideje alatt anyagi támogatásban részesül.

Az Alapítvány által meghirdetett pályázat nyomán – s támogatásával – jelent meg két Farkaslaka-monog­ráfia: Jakab Rozália: „Nálunk a *harangszó elszáll a határig” (Kv. 1998, és azóta több kiadásban) és Jakab Csaba – Mihály János: Farkaslaka monográfiája (uo. 1999).

Az Alapítvány anyagilag támogatja a farkaslaki *Tamási Áron Szülőházat, *Tamási Áron farkaslaki sírjának gondozását, munkáinak kiadását, s közreműködött a farkaslaki Ágnes néni háza megvételében is.

Az emlékezetápolás legfőbb helyszíne a Tamási Áron Szülőház a Nagy utca 237. sz. alatti házban, amelyben öccse és édesanyja lakott. Ezt 1972-ben, majd 2002-ben renoválták és egyik szobáját az író életére vonatkozó relikviákkal rendezték be. Az ünnepélyes felavatásra 1972. szept. 24-én került sor, az író születésének 75. évfordulóján. Ugyanekkor avatták fel a falu temetőjének erre a célra kialakított s később parkosított, majd a főút felől székely kapuval ellátott részében a Tamási Áron sírkertet, közelében a *Szervátiusz Jenő és Szer­vátiusz Tibor faragta emlékművel, a „tonnás hegyibeszéd”-del, ahogy *Sütő András nevezte. Az emlékmű hatalmas hargitai kőtömbjét – amelynek megszerzésében dr. *Bakk Elek székelyudvarhelyi kórházi igazgató-főorvosnak és feleségének voltak kiváló érdemei – a Tamási-novellák domborított faragású alakjai borítják.

A farkaslaki iskola ma *Tamási Áron nevét viseli, előkertjében az író 1997-ben felavatott mellszobrával (Sántha Csaba szovátai művész alkotása).

A faluban 1990-ben Tamási Áron Egyesület alakult, amely szerepet játszik az író emlékeinek helyi ápolásában, évfordulós ünnepségek megszervezésében. Elnöke Blága Anikó tanárnő.

A Szülőház eleinte a csíkszeredai megyei múzeum részlegeként működött, gondozója az író öccse, a Vadon nőtt gyöngyvirág c. önéletírása révén akkor már ismert *Tamási Gáspár lett, majd halála után Erzsi húga (Sipos Ferencné), utóbb, Erzsi néni halála után az ő fia, Sipos Mátyás. A kilencvenes években a Szülőház feletti felügyeletet átvette a székely­udvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, ill. a Farkaslaki Önkormányzat. Berendezését az egykori szülőház bútoraiból állították össze, őrzik az író bölcsőjét, diákkori ágyát, van ott továbbá egy asztal, festett láda, falitéka, katonaláda, fogas, petróleumlámpa, csikókályha. *Tamási Gáspár halála után az egész ház emlékmúzeummá alakult: a régi berendezés a hátsó szobában maradt, az első szoba a 90-es években, a Petőfi *Irodalmi Múzeum segítségével, az író életét és munkásságát bemutató kiállítással bővült. A tárlókban *Tamási Áron műveinek különböző kiadásai, román, angol, lengyel, cseh, szerb, szlovén nyelven fordításban megjelent kötetek, róla megjelent könyvek példányai, a falakon életét bemutató fotók, írásos dokumentumok. A Szülőházban őrzik az Ősvigasztalás kéziratát, az író családi vonatkozású leveleit, színházi műsorfüzeteket, a gyászjelentéseket. A relikviákat az író testvérei: *Tamási Gáspár, Fancsaliné Tamási Ágnes, Lepedusné Tamási Anna és Siposné Tamási Erzsébet ajándékozták az emlékháznak. Az özvegy, Ágota asszony albumba foglalta az író életpályáját végigkísérő fotókat, ezt az albumot szintén a Szülőház őrzi. A falakon *Tamási Áronról készített rajzok, festmények (Nagy Imre, Cseh Gusztáv, Medve Sándor munkái).

Tamási Áron hazalátogatva többnyire nővérénél, Fancsaliné Tamási Ágnesnél szállt meg. Mivel Fancsa­liéknak nem volt gyermekük, itt talált az alkotómunkához megfelelő nyugalmat, itt született a Szülőföldem s később néhány novella, színdarab, jelenet. Ágnes néni háza halála után eladóvá vált és *Tamási Áron özvegye kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával az *EMKE és az 1990-ben Farkaslakán alakult *Tamási Áron Egyesület megvásárolta.

Dávid Gyula: A Tamási-centenárium után. *Művelődés 1997. nov. 11–12.; uő: Levél az Erdélyi *Napló olvasóihoz, *Tamási Áron „megmásított végakarata” ügyében. Erdélyi *Napló 1999. jún. 8. – Szabó Zsolt: Kisajátítható-e *Tamási Áron öröksége? *Művelődés 1997. nov. 19–20. – Szatmári László: A szülőföld tisztelgése. *Művelődés 1997. nov. 10–11. – Tamási Áronné végrendelete. Dokumentumok. *Művelődés 1997. nov. 13–16. – Dr. *Bakk Elekné Takács Sárával beszélget Szentgyörgyi László. Erdélyi *Napló 1999. máj. 11. – P. Buzogány Árpád: Kisajátítható-e *Tamási Áron öröksége? Udvarhelyi Híradó 2000. szept. 5.

(A. I. – D. Gy.)