Tar Károly

oldal nyomtatása Share

Tar Károly (Kv., 1935. aug. 30.) – író, újságíró, szerkesztő. Középiskoláit szülővárosában, a Fémipari Technikumban végezte (1952), majd a bukaresti Ştefan Gheorghiu Politikai Akadémia újságíró szakán szerzett diplomát (1961–63). 1971-ben magyar–román szakos hallgatója volt a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolának, majd 1972–74 között elvégezte a Ştefan Gheorghiu Akadémia sajtóvezető-képzőjét is.

1952-től volt lakatos, műszaki tisztviselő, műszaki rajzoló, tervező; 1958–68 között az *Igazság munkatársa, majd egy fél évig a helyiipari vállalat alkalmazottja. 1970-től az *Ifjúmunkás rovatvezetője, publicistája, az *Ifjúmunkás Matinék újraindítója, az *Ifjúmunkás Zsebszínház alapítója (Dusa Ödönnel és Kövesdi Istvánnal). Rövid ideig (1968–70) szakirányító a Kolozs Megyei Tanács Szocialista Művelődés- és Művészetügyi Bizottsága keretében; 1987–88-ban a *Napsugár főszerkesztője, majd fél évig az *Előre riportere; 1990-ben a *Szabadság külső munkatársa és a Szabad Európa *Rádió tudósítója annak megszűnéséig. 1991-ben Szőcs Géza munkatársa az *Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó újraindításában, majd 1994–95-ben a kiadó ügyintézője; a Magyar Nemzet tudósítója; az Erdélyi Kiskönyvtár alapító szerkesztője; 1993-tól az Erdélyi *Napló főmunkatársa.

1995-ben kitelepedett Svédországba, 1997-től a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Anyanyelvünk Alapítványának kurátora, könyvsorozatának alapító-szerkesztője. 1998-tól a Lundi Lap alapító-szerkesztője, a Magyar Liget, a dél-svédországi magyarok családi lapja és az Ághegy c. skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam alapító-szerkesztője; a Koppány c. internetes irodalmi lap szerkesztője. 2000-ben a Tasnádi Tükör egyik alapítója és a kezdeti időszakban főmunkatársa. 2002-től a lundi Overgränser (Határok nélkül) *rádió magyar adásának szerkesztője.

Első cikkeit 1958-ban a kolozsvári *Igazság közölte; 1969-től szinte minden romániai magyar lapban és folyóiratban *jelent meg írása; közölt antológiákban és évkönyvekben is (Egyszer mindenkit szólítanak. Kv. 1984, Korunk Évkönyv 1984. Uo. 1985, Körkép. Buk. 1988, Csillagszóró. Kv. 1992). A romániai magyar lapokban kitelepedése után is közöl; 2006-ban elnyeri az Irodalmi *Jelen regénypályázatának különdíját.

Írói álnevei: Koppány Zsolt, *Transsylvanus.

Kötetei: Köszönöm, jól vagyok (kisregény, Buk. 1969 = Forrás); Hazai utakon (riportok, Kv. 1977); Nyári mese (regény, uo. 1981); Pléhmadár (novellák, Buk. 1982); Szerelmes földrajz (riportok, Kv. 1983); Az ismert katona (regény, uo. 1985; II. helyreállított kiadás uo. 2002); Viselkedjünk (tréfás illemtan, uo. 1987); Vakációs mesék (meseátdolgozások, uo. 1988); Erdélyért kiáltom (közírások, uo. 1992. *Transsylvanus álnéven); Bíró György aliász Kutya nekifutásai és kutyagolásai a mindig rózsás sportpályákon és a babértalanul is egyetlen életben (Koppány Zsolt néven, regényrészlet, uo. 1992 = Erdélyi Kiskönyvtár); Romániai magyar nyelvvédő szótár (Sztranyiczki Mihállyal, Kv. 1993 = Erdélyi Kiskönyvtár); Bög Viola Társaság (hármas­regény, uo. 1995); Faragott fájdalom. Elrománosításunk *naplója (uo. 1995; ua. Stockholm 2003); Tótágas pillanatok (egypercesek, uo. 1995); Gyászpárta (versek, uo. 1995); Erdélyi sors (szociográfiai írások, uo. 1996); Tanítók nyomában (riportkönyv, uo. 1996); Illemszótár (uo. 1997); Szerenád (kisprózai írások, uo. 1997); Üdv (versek, uo. 1999); Vallomások az anyanyelvről (uo. 1999); Létszó (versek, uo. 2001); Magyar dolgok (közírások, uo. 2002); Svédországi magyarító szószedet (Debrecen 2004); És (versek, *jelenetek, Kv. 2005); Kutyatár (Arad 2005); Szerenád dobra, cintányérra és egyéb ütőhangszerekre (uo. 2007); Itt és ott (versek, uo. 2008 = Ághegy Könyvek).

Több nyomtatásban meg nem *jelent színdarabja, vers- és prózakötete, valamint Erdélyi mézeskalács c. lírai receptkönyve az interneten olvasható.

Fordításában *jelent meg Werner Asperström Jégjelentés c. könyve (Bp. 1999).

Pusztai János: A Nagy Összeférhetetlen. *Korunk 1969/7. – Szőcs István: „Ott úgyis zűr lesz”. *Igaz Szó 1969/9. – Molnos Lajos: Facsiga és társai. *Utunk 1981/30; uő: Örvendjünk neki. *Utunk 1984/19; uő: Vasárnap este volt. *Utunk 1985/43. – Ilyés Ilona Margit: Pléhmadár. *Igazság 1982. dec. 1. – Pálfi Mircea: Utazni csak nyitott szemmel szabad. *Igazság 1983. ápr. 8. – Márki Zoltán: A valóság hatalma. *Előre 1983. jún. 22. – Szádeczky Lajos: Az utazás viszontagságai. *Korunk 1983/12. – Gábor Csilla: Viselkedéstani meditációk. *Utunk 1988/38.

(S. Zs.)