Taufer Jenő

oldal nyomtatása Share

Taufer Jenő (Kv., 1857. márc. 14. – 1933. szept. 24. Szolnok) – orvosi szakíró. Középiskolai tanulmányait szülővárosában a Református Kollégiumban végezte. Orvosi oklevelet 1882-ben Budapesten szerzett, ahol aztán öt évig tanársegédként klinikai gyakorlatot folytatott a Rókus Kórházban, majd az egyetemi 2. számú szülészeti és nőgyógyászati kórházban. Gyakorló magánorvosként 1887 szeptemberében telepedett le Temesváron, ahol az Állami Főreáliskola, az Állami Felsőbb Leányiskola és Tanítónőképző Intézet iskolaorvosává és egészségtantanárává nevezték ki. 1888-tól a nyári szünidők alatt a vallásalapítványi uradalom megbízásából fürdőorvosként tevékenykedett Buziásfürdőn. 1889-től a temesvári városi közkórház rendelőorvosa, valamint a temesvári királyi törvényszék törvényszéki orvosa, 1895-től Temesvár város tisztifőorvosa.

A Délmagyarországi Természettudományi Társaság orvos-gyógyszerészeti szakosztályának titkára, majd alelnöke, 1910-től tiszteletbeli elnöke. Szerkesztette Temesvárt a Természettudományi Füzeteket (1887–88-ban Valló Vilmossal, 1889–95-ben Véber Antallal). 1897-ben az Országos Orvosszövetség temesvári fiókjának elnöke lett. Egészségügyi tanácsosa volt a Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt Egyesülete temesvári fiókjának. 1901-ben 10 ággyal megalapította a Fehér Kereszt Egyesület temesvári szervezetének szülészeti és nőgyógyászati osztályát, amelyet rövid idő alatt 50 ágyassá fejlesztett. Vezetése alatt épült fel s kezdte meg működését a Fehér Kereszt Egyesület nőgyógyászati és szülészeti szanatóriuma és alapfokú bábaképző iskolája.

Cikkeit, tanulmányait a Dél­magyarországi Közlöny, Temes­warer Zeitung, Orvosi Hetilap, Pozsonyi Lapok, Orvosi Újság, valamint külföldi orvosi szaklapok közölték.

(Sz. J.)