Téka sorozat

oldal nyomtatása Share

Téka sorozat – Irodalmi-törté­nelmi-művelődéstörténeti sorozat az Irodalmi Könyvkiadó, majd a Kriterion gondozásában. Első kötetei 1969-ben jelentek meg – a sorozatindítás alapjául egy *Csehi Gyula által készített sorozatterv és annak 185 címjavaslatot tartalmazó melléklete szolgált. Ebben fogalmazta meg a sorozat célkitűzését: „A Téka elegáns kis kötetek sorával óhajt utat nyitni a nem szakember olvasónak az olyan irodalmi formák és az olyan tartalmak felé, amelyek nem férnek el kényelmesen az irodalom három szentesített »természeti formájában« – az epikában, a drámában és a lírában. A sorozat hivatása az is, hogy az egyetemes *művelődéstörténet minden korából és minden területéről begyűjtsön kevésbé ismert vagy elfelejtett értékeket, s ezeket a mai ember asztalára téve, újból életre keltse a megismerés örömének és a sokoldalú, korszerű *művelődésnek a szolgálatát. Ez a kitekintés a történelem és a nagyvilág felé harmonikusan kiegészülhet – szándékaink szerint ki is fog egészülni – a hazai *művelődés- és irodalomtörténet e sorozat tematikájába illő kiadatlan vagy régebben már megjelent, de hozzáférhetetlenné vált alkotásainak felkutatásával, újrakiadásával vagy kiadásával.”

A tízéves évforduló küszöbén, az 1979-es évet nem számítva, az akkori szerkesztő, *Salamon Anikó ennek a célkitűzésnek a megvalósulásáról készített mérleget: „Az egyetemes *művelődés körébe sorolható a 92 kötetből 30 kötet (32,60%), a magyar *művelődés körébe szintén 30 kötet (32,60%), a többi 32 cím (34,80%) pedig megoszlik a román *művelődés, a természettudományok és a filozófia között… A kötetek között 6 ókori, 12 középkori, 44 újkori és 26 jelenkori található.” A sorozat 1989-cel záruló első szakaszának második felében ezek a számok a következőképpen módosulnak: tíz év alatt összesen 44 kötet jelent meg, ami évi 4,4 kötetet jelent, ebből a magyar *művelődéstörténet körébe 12 cím (27,27%), az egyetemes *művelődéstörténet körébe 21 cím (45,46%) sorolható, egyéb (román irodalom, természettudomány stb.) 12 cím (27,27%). A 80-as években már szembetűnő az évenkénti eltolódás is: vannak évek, amikor csak 2–3 kötet jelenik meg (1981, 1985, 1987, 1989), s ezek között több esetben már egy sincs magyar tematikájú.

Az olvasói érdeklődést mutatja a 100. kötet megjelenése idején készített forgalmi statisztika is, eszerint pl. az 1973-ban megjelent 89 000 példány Téka-kötetből az év végén mindössze 4289 volt raktáron, az 1974-ben megjelent 60 300 példányból 2685, az 1975-ben megjelent 78 650 példányból 3916.

A sorozat indulásának évében, 1969-ben összesen 5 cím jelent meg, átlagban 2900-as példányszámban. A Kriterion 1970-ben vette át, belső szerkesztője előbb *Mikó Imre, majd nyugdíjba vonulása után 1975-től *Salamon Anikó, az ő halála után (1981) Szabó Zsolt, illetve Hatházy Ferenc, 1992 után *Szilágyi N. Zsuzsa volt, de egyes köteteket alkalmilag mások is szerkesztettek. *Mikó Imre kiválása és *Csehi Gyula halála után szerkesztőbizottság alakult, tagjai *Benkő Samu (történelem, *művelődéstörténet), *Deák Tamás (világirodalom), *Szabó T. E. Attila (természettudományok), akik a – borító színével is megkülönböztetett – belső vonulatok szakszerkesztésével játszottak szerepet a sorozat koncepciótervének alakításában és egyes kéziratainak elbírálásában.

A sorozat 1979-ig évi átlagban 9,1 címet jelentetett meg átlagosan 7400 példányban, az 1980–85 közötti időszakban az átlagpéldányszám 9067 volt; az 1985–89-es időszakban összesen 15 kötet jelent meg 11 846-os átlagpéldányszámban. 1989-ben viszont mindössze 2 cím, s ez a beszűkülés folytatódott 1990 után is, az 1994-ig terjedő 5 évben összesen 10 cím került könyvforgalomba (példányszámot a kiadó ebben az időben már nem közölt). A példányszámrekordot az 1989-ig terjedő egész időszakban a Gondolatok a szerelemről (1970) érte el 42 000-es példányszámával; meghaladta a 20 000-es példányszámot Rákóczi Ferenc Fejezetek a Vallomásokból (1976), Freud Pszichoanalízis (1977) c. kötete, a Középkori anekdoták (1976), Defoe: A londoni pestis (1980), Boccaccio Dante élete (1986), Marco Polo utazásai (1986), Andrád Sámuel: Elmés és mulatságos rövid anekdoták (1988), Brehm: Az Északi-sarktól az Egyenlítőig (1988) és az Aradi vértanúk (1991), 15 000-et a Gondolatok a könyvről (1972), a Székely vértanúk 1854 (1975), a Bethlen Gábor Levelek (1980) és a Max Planck, Einstein, Heisenberg és mások írásaiból válogatott Mit tettem mint fizikus? (1985) c. kötet.

A sorozat 100. kötetében (Erdélyi Múzéum. 1814–1818. Sajtó alá rendezte és bevezetővel ellátta *Benkő Samu) a kiadó közölte a 100 kötet címjegyzékét (példányszámokkal) és egy közvéleménykutató kérdőívet. Ugyanakkor elemző munkaértekezletet tartottak, amelyen a kérdőívre beérkezett olvasói válaszok értékelésére is sor került.

Az 1989-es változást a ~ túlélte, azonban éreztette hatását a Kriterion Könyvkiadót is érintő visszaszorulás. Az első 5 évben megjelent összesen 10 kötetből 3 olyan, amelyet korábban a cenzúra tiltott le (Újfalvy Sándor emlékiratai, Bocskai István levelei, az Aradi vértanúk c. memoárkötet), a többi a ~ korábbi koncepcióját viszi tovább, jelezve a merev ideológiai tiltások megszűnését (Bergson, Giordano Bruno, Machiavelli, Nietzsche). Új lehetőségek felé nyitott a sorozat (ekkor már *Szilágyi N. Zsuzsa szerkesztésében) a kisebbségpolitikus *Jakabffy Elemér tanulmányaival (1994); ezt egy Balogh Artúr-kötet követett (1997), s ezután helyreállt a sorozat korábbi profilja. Az elkövetkező évtizedben megjelent 25 kötet között (ebből 9 újrakiadás) találunk nemegyszer ismeretlen erdélyi történelmi-művelődéstörténeti értékeket feltáró kötetet: Enyedi György válogatott műveit, Bocskor János 18. századi és Bárdi Péter 19. század eleji énekeskönyveit, Berzenczey László, Wesselényi Polixénia útleírásait, Ostermayer Hieronymus Erdélyi krónikáját, egy válogatást Cserei Mihály művéből, az Erdély históriájából. A hazai, illetve az egyetemes filozófiai örökséget egy Bajza József- és egy Böhm Károly-válogatás, ill. egy-egy Descartes-, Diderot- és Rousseau-kötet képviseli. A ritkább megjelenés ellenére jut tér kultúr­kuriózumoknak is: ilyen az említett két útleírás mellett Kiss András kötete az erdélyi boszorkányperekről és a Szirmay Antal Magyarország szóképekben című művéből készült válogatás (a sokáig lappangó fordítás Vietórisz József munkája).

A ~nak tehát a mai magyar könyvkiadásban sikerült részben visszafoglalnia azt a helyet, amelyet főképpen az 1970-es évek végétől betöltött.

(D. Gy.)