Teleki Téka

oldal nyomtatása Share

Teleki Téka – Marosvásárhelyen működő, gróf Teleki Sámuel (1739–1822) által alapított tudományos könyvtár. Kialakításának története Teleki gyermekkorában kezdődik, amikor már családi környezetében megszerette a könyvet, 1759–63 között, külföldi peregrinációja idején, meglátogatta Hollandia, Svájc, Franciaország és Ausztria több nevezetes köz- és magángyűjteményét. Már ez idő alatt elkezdi a könyvgyűjtést, hazatérése után pedig a maga vásárolta könyvek számát megbízottai útján további vásárlásokkal gyarapítja. Megbízottai legnagyobbrészt nyugati egyetemeken tanuló diákok, akik így maguk is kapcsolatba kerülnek a nyugati könyvkultúrával, amellett, hogy rendszeresen tájékoztatják megbízójukat.

Teleki 1787-ben, udvari kancellári tisztségéből következően Bécsbe költözött, ami közvetlenebbé *tette kapcsolatait kora európai könyvkiadásával és -kereskedelmével. Ennek az elmélyülő kapcsolatnak a jele, hogy a ~ban ebből a korszakból 157 kötetes európai könyvtári katalógusgyűjtemény található (97 különböző magánkönyvtárból). Telekit egyébként, amellett, hogy szenvedélyes könyvgyűjtő volt, „kora egyik legképzettebb könyvszakértőjének” (*Deé Nagy Anikó) is lehet tekinteni.

Már ebben az időszakban saját könyvgyűjtői fáradozásai és az ifjúságra gyakorolt ilyen irányú hatása mellett különösen fontos volt az, hogy ez a folyton gyarapodó könyvállomány a tulajdonos jóvoltából rendelkezésére állt a kor nem egy jeles *erdélyi tudósának, akik (Benkő József, Bod Péter, Cornides Dániel, Kovásznai Tóth Sándor és mások) tudományos munkáikhoz kikölcsönözhették a szükséges könyveket.

A ~ alapításának dátuma 1802, amikor Teleki Sámuel egy 1801. okt. 10-én kelt végrendelete értelmében megtörtént hivatalos megnyitása. Ettől fogva közkönyvtárként működött. Az alapító végrendeletében többek között ez áll: „…ifjúságomtól fogva nagy költséggel, szorgalmatossággal és fáradsággal szerzett és ezután is, amíg élek, Isten segedelmével szerzendő könyveimet… hagyom és legálom, mint Házom és famíliámbeli örökös Fidei Comissiumot Maradé­kimnak és Successoraimnak gondviselések és jótállások alatt a Tudományoknak nemzetemben s Hazámban elő-mozdításokra… Maradékim közül mindenkor praeferenter az öregebbik fiú, aki ha arra alkalmatos nem lenne, annak Tutora és Curatora, vagy utána aetassára nézve következő fiú légyen ezen Fidei Comis­siumnak Conservatora és Gondviselője; a fiú ágnak defectusával pedig (amelytől Isten őrizzen!) az *Erdélyi Reformatum Fő Consistorium…” (*Deé Nagy Anikó: A könyvtáralapító Teleki Sámuel. 440–441).

A könyvtár, amely akkor több mint 40 000 kötetet számlált, Rhédey Zsigmondné Wesselényi Kata e célra Schlaf Ignác tervei szerint átalakított marosvásárhelyi házában került elhelyezésre. Az építkezések 1799–1802 között folytak, de a könyvtár további gyarapodása miatt már az 1810-es évek végén szükségessé vált az épület további bővítése. E bővített épületben található napjainkban is.

A ~ katalógusának kinyomtatásáról 1796–1819 között maga Teleki Sámuel gondoskodott: az 1796-ban megjelent I. kötet a görög–római klasszikusokat, az 1800-ban megjelent II. kötet a teológiai, egyháztörténeti, jogi, filozófiai, nyelvészeti, régészeti, történelmi és irodalomtörténeti munkákat, az 1811-ben megjelentetett III. kötet a Magyarország és *Erdély történetére vonatkozó könyveket, az 1819-ben megjelent IV. kötet az előző három kötetre vonatkozó kiegészítéseket tartalmazta. A további gyarapodás számbavételére egy V. kötet is készült, ennek kinyomtatására azonban csak napjainkban (2002) került sor.

A végrendeletnek a felügyeleti jogra vonatkozó rendelkezései többször is konfliktushoz vezettek az *Erdélyi Református Egyházkerület és a család között (vö. *Sipos Gábor és *Benkő Samu tanulmányait a Teleki Téka Emlékkönyvben). Az utolsó egyenes ági leszármazott, Teleki Sámuel 1916-ban bekövetkezett halálával az „általános örökös” Teleki Ká­roly lett, akinek kérésére 1925-ben a román törvények szerint egy „Gróf Teleki Sámuel Könyvtáralapítványt” jegyeztek be. Teleki Károlyt 1941-ben, a család közbenjárására sikerült lemondatni a kurátorságról, amely után 1942-ben a magyar állam részéről is megtörtént „A gróf Teleki Sámuel könyvtár-, múzeum- és levéltár-alapítvány” bejegyzése.

A ~ könyvtárosa 1942-ig Gulyás Károly, utána 1942–51 között Nemes Károly kollégiumi tanár, majd Kónya Imre (1950–60) volt. A Bolyai Könyvtárat ez időben *Farczády Elek vezette. A ~ban dolgozott (haláláig, 1969-ig) Fikk László, 1957–61 között Bustya Endre, 1951–55 és 1960–84 között Balázs Lajos.

1949-ben a román állam vette birtokba. 1955-ben a ~ épületébe költöztették az államosított Református Kollégium 80 000 kötetes könyvtárát, amely 1962-ig külön részlegként, mint Bolyai Könyvtár működött. Ekkor adminisztratíve is hozzá csatolták a ~hoz, amelynek nevét ettől kezdve Teleki–Bolyai Könyvtárként használták. Időközben bekerült állományába több magángyűjtemény, töredék-könyvtár, amelyekkel együtt mintegy 200 000 kötet könyvet, folyóiratot és kéziratot őrzött. 1974-ben egy rendelettel megszüntették önállóságát, s azóta – több, az 1989-es romániai változás után *tett önállósodási kísérlet ellenére – mint a Maros Megyei Könyvtár Dokumentációs Részlege, annak alárendeltségében működik.

Az itt őrzött legértékesebb könyvek sorában megemlíthető Galeotto Marzio Liber de Homine című, 1475-ben kiadott munkája, egy velencei kiadású Etymologicum Magnum Graecum 1499-ből, a Károli Biblia 1645-ös amszterdami kiadásának egy példánya Komáromi Csipkés György saját kezű javításaival, kiegészítéseivel, számos 1500 előtti kiadású Cicero-, Persius-, Propertius-, Plinius-, Terentius-, Ovidius-, Horatius-kötet, a középkor neves orvosa, Albanus Petrus Conciliator controversiarum inter philosophos et medicos című munkája (Velence 1548), a brassói Honterus-nyomdából 1551-ben kikerült Sanitatis studium, Kyr Paulus besztercei orvos műve, Honterus Reformatio ecclesiae Coronensis című munkája (1543), Benczédi Székely István Krakkóban, 1599-ben kiadott műve, a Chronica ez vilagnac yeles dolgairol, Heltai Gáspár Magyar Krónikájának 1575-ös kiadása, Enyedi György verses szerelmi története, a Gismunda és Gisquardus históriája (Debrecen 1577), Balassi Bálint Istenes énekei (Bécs 1632–38), a Londonban 1657–99 között kiadott nyolckötetes Biblia Polyglotta, a firenzei múzeumot bemutató Museum Florentinum (Firenze 1731).

Igen gazdag a könyvtár Teleki Sámuel korabeli állománya: a felvilágosodás korának legjelentősebb matematikai, fizikai, kémiai, asztronómiai, természettudományi (historia naturalis), állattani, növénytani, orvostudományi munkái, a tudományos folyóiratok (mintegy 2000 kötetben, köztük az Allgemeine Deutsche Bibliothek 288, az Allgemeine Literatur-Zeitung 153, a Giornale de Letterati d’Italia 42 kötete, a Moniteur teljes sorozata, a Rát Mátyás szerkesztette Magyar Hírmondó (Pozsony 1780), a Szacsvay Sándor szerkesztette bécsi Magyar Kurír (1793–98), a Bécsi Magyar Mercurius teljes sorozata, a Kassai Magyar Múzeum, Kármán József Uraniája.

Jelentős számban vannak képviselve a francia felvilágosodás gondolkodói: Voltaire műveiből 77 kötet, Montesquieu főműve, a L’Esprit des Lois első kiadása (1749), Rousseau Társadalmi szerződésének 1795-ös díszkiadása, az Enciklopédia, a francia forradalom alkotmánya (1791) és a jakobinusok alkotmánytervezete (1793), Martinovics Ignác négy munkája, köztük az Oratio ad proceres et nobiles Regni Hungariae (1790), Hajnóczy Józseftől többek között a De Comitiis Regni Hungariae (1791), Bessenyei Györgytől Az Magyar Tudós Társaság eránt való Jámbor Szándék (1790).

Különösen értékes a ~ kéziratos műveinek gyűjteménye. Teleki megszerezte a Mátyás király könyvtárából származó Tacitus-kódexet (Annalium libri XI–XVI. Historiarum libri I–V.), amelyet később, 1935-ben a Téka akkori kurátora, Teleki Károly 14 ősnyomtatvánnyal és kb. félszáz 1711 előtti régi magyar nyomtatvánnyal együtt külföldre vitt és ott értékesített (vö. Bustya: i. h.); megvan viszont ma is a Csepregi-kódex néven ismert, 1431-ből való latin nyelvű krónika, másolatban Szervét Mihály 1553-ban megjelent Christianismi Restitutiója, Martin Schmeizel 18. századi *erdélyi szász történetíró Bibliotheca Scriptorum Historicorum Hungariae, Transsilvaniae, Croatiae, Dalmatiae, Slavoniae, Bosniae, Valachiae et Moldaviae c. munkájának másolata Teleki bejegyzéseivel, pótlásaival, Bod Péter kéziratban hátrahagyott Necesaria ac utilis Scrip­torum Historiae Hungaricae notitiá­ja. Tudománytörténeti szempontból különösen értékes az a több ezer lapot kitevő kéziratos anyag, amely a Teleki Sámuel által sajtó alá rendezett kétkötetes Janus Pannonius-kiadással (1784) kapcsolatos.

Kazinczy Ferenc: Erdélyi Cancellarius Gróf Teleki Sámuel Excell. Bibliothécája Marosvásárhelyt. Tudományos Gyűjtemény 1817. VII. 2–8. Újraközölve: Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. Bp. 1960. – Jakab Elek: A Teleki-könyvtár és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. *Figyelő 1879. 195–210. – Koncz József: A marosvásárhelyi Helv. Hitv. Főtanodai könyvtár ismertetése. 1650–1790. Magyar Könyvszemle 1879. 215–223, 313–332. – Biás István: Adatok a Teleki Könyvtár történetéhez. Mv. 1901. – Gulyás Károly: Gr. Teleki Sámuel marosvásárhelyi könyvtáralapítása. In: A *Székely Nemzeti Múzeum Emlékkönyve. Sepsiszentgyörgy 1929. 202–207. – Teleki Domokos: A marosvásárhelyi Teleki-könyvtár története. *Erdélyi Múzeum 1930/11–12. Ua. klny. Kv. 1930 = *Erdélyi Tudományos Füzetek. – Fodor István: Teleki-téka. Uo. 1938 = Krónikás Füzetek. – Gáspár Tibor: A Teleki Téka kincsestárának néhány ritkaságáról. *Művelődés 1956/12. – *Farczády Elek: A marosvásárhelyi Bolyai tudományos könyvtár. In: Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kv. 1957. 265–278. – Szilágyi Erzsébet: Marosvásárhely könyvtárai. Könyvtáros 1959/1, 2. – Bustya Endre: A marosvásárhelyi Teleki-téka eltűnt Piccolomini-kódexe s egy Amerikában felbukkant Piccolomini-korvina. Magyar Könyvszemle 1965/1. – Turzai Mária: Un trésor de l’époque des lumières en Transylvanie: la bibliothéque de Samuel Teleki à Tirgu Mures. Revue Roumaine d’Histoire 1966. 341–354. – Dankanits Ádám: Janus és Teleki Sámuel. Könyvtári *Szemle 1972/2. – *Deé Nagy Anikó: Janus Pannonius művei a Teleki Tékában. Könyvtári *Szemle 1972/2; uő: Teleki Sámuel és a Teleki Téka. Levelek, sajtó alá rendezte Deé Nagy Ankó. Buk. 1976 = Téka; uő: Teleki Sámuel könyvesháza. *Művelődés 1991/5–6; uő: Ifjú gróf Teleki Domokos. *Erdélyi Múzeum 1994/1–2; uő: A könyvtáralapító Teleki Sámuel. Kv. 1997; uő: Tanárok könyvei a Marosvásárhelyi Kollégium könyvtárában. In: Kőrösi Csoma Sándor és tudományos műhelyeink. Sepsiszentgyörgy 1999; uő: A marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár ex librisei. Kv.–Bp. 2001. – Tonk Sándor: Könyvtárak, olvasók és olvasmányok a reformkori Marosvásárhelyen. Könyvtári *Szemle 1972/3; uő: A Telekiek *Erdély történetében. In: Sáromberke, 1319–1994. Kv. 1994. – F. Csanak Dóra: Két korszak határán. Teleki József, a hagyományőrző és felvilágosult gondolkodó. Bp. 1983. – *Spielmann József – Deé Nagy Ankó – Spielmann Mihály: Servetus’s Christianismi Restitutio and Transylvania. Harvard Library Bulletin 1983/1. 52–63. – Tóth T. Sándor: Matematikai élet az *erdélyi régiségben. *Művelődés 1990/11–12. – Carmen Munteanu: Az *Erdélyi Iskola s könyvei a Teleki–Bolyai Könyvtárban. In: Barátság–Prietenie. Pécs 1992. 85–95. – Futaky István: Teleki Sámuel és Göttinga. *Erdélyi Múzeum 1997/3–4. – Catalogus librorum sedecimo saeculo impressorum Bibliothecae Teleki–Bolyai. Mv. 2001. – Bibliothecae Samuelis Com. Teleki de Szék Pars Quinta Libros inde ab anno MDCCCXIX post typis vulgatam catalogi partem quartam comparatos complexa. Sajtó alá rendezte *Deé Nagy Anikó. Bp.–Mv. 2002. – Emlékkönyv a Teleki Téka alapításának 200. évfordulójára. 1802–2002. Szerk. *Deé Nagy Anikó – Sebestyén-Spielmann Mihály – Vakarcs Szilárd. Mv. 2002 (benne *Benkő Samu, Csontos Mária, *Deé Nagy Anikó, *Sipos Gábor és Somkuti Gabriella tanulmányai a könyvtár történetéről; a Teleki Téka válogatott bibliográfiája. 597–619.) – Kimpián Annamária: Kaunitz kancellár könyvei a Teleki Tékában. In: Könyves műveltség *Erdélyben. Mv. 2006. 160–170. – Sebestyén-Spielmann Mihály: Nagyenyedi könyvek a Teleki–Bolyai Könyvtárban. Uo. 171–195. – Bányai Réka: Egy könyvtár mindennapjai. A Teleki Téka a 20. század első felében. In: Könyvek által a világ… Tanulmányok *Deé Nagy Anikó tiszteletére. Szerk. Bányai Réka és Sebestyén-Spielmann Mihály, Mv. 2009.

ÁVD: Ambrus Hedvig Mária: Régi magyar nyelvű könyvek a Teleki Tékában. 1559–1710. (Kézirat.)

(D. Gy.)