televízió

oldal nyomtatása Share

televízió – A romániai magyar televíziózás története 1969-cel kezdődik és két nagy szakaszra bontható: az elsőt, 1985-ig, a Román Televízió bukaresti magyar adásának megszüntetéséig az állami televízió kizárólagossága jellemzi, a másodikat egyrészt a román közszolgálati televízió 1990 januárjában újraindult és az idők folyamán létesített területi stúdióinak magyar adásai, másrészt a kínálatukba magyarországi tévécsatornákat is felvevő kábeltelevíziós társaságok, a többnyire általuk működtetett kistérségi televíziók, valamint a produkciós *műhelyek révén meghatározott változatosság és a helyi igényekhez igazodó sokszínűség.

Miután még 1968 nyarán Nicolae Ceauşescu és a kormány legfontosabb emberei előtt a romániai magyar értelmiség összehívott képviselői a magyarság számos elvárása közt egy magyar nyelvű televíziós műsor beindításának igényét is tolmácsolták, 1969. november 23-án megindult az RTV bukaresti magyar adása. Műsorideje először mindössze 20-25 perc volt, majd heti három órára bővült. Elindítói a bukaresti magyar nyelvű *rádióműsor szerkesztői voltak. E „rádiós alapmag” körül egyetlen filmfőiskolát végzett szakembertől (*Fischer István) eltekintve a szerkesztőség a televíziózás terén laikus *fiatalokból alakult ki, akik később a román dokumentum- és művészi filmgyártásban működő magyar vagy magyarul beszélő szakemberek segítségét is igénybe vették.

Az 1970-es évek elején Romániában csaknem kétszázezer magyar családnak volt tévékészüléke, és felmérések tanúsága szerint 1985-ig a magyar adás a Nyíregyháza–Debre­cen–Szeged vonalától keletre eső térségben, a délutáni adásidőben egyike volt a legnézettebb műsoroknak.

1980-tól kezdve fokozatosan csökkentették az adásidőt: az eredeti három órából kettő, majd egy, legutoljára már csak egy negyedóra maradt. A személyzet azonban továbbra is felvehette a fizetését, senkit nem bocsátottak el. 1985-ben a műsor már nagyon hanyatlott: ekkor szüntették meg a közszolgálati televízió 2-es csatornáját, a kolozsvári *rádió-televíziót, a többi *rádióstúdiót, és az RTV 1-es csatornáján is mindössze két óra román nyelvű műsort engedélyeztek, este 20 és 22 óra között.

1989 decemberében, a diktatúra bukásának napjaiban hangzott el újra *magyar szó a román közszolgálati televízióban: *Boros Zoltán és *Simonffy Katalin karácsonyi köszöntőjének és a Mondod-e még c. film (narrátor: *Sütő András) egy részletének bejátszásával, s 1990. január 8-án kezdett újra sugározni a bukaresti televízió épületéből a régi műsoridőben, az egész ország területére a magyar adás. Közben január 3-án közvetített először magyar nyelven (két évvel később már németül is) az ország első regionális stúdiója Kolozsváron.

A kommunikációs fordulat következő periódusában, a ’90-es években tévéadások sora indult be olyan *erdélyi, partiumi és bánsági városokban, mint Marosvásárhely, *Nagyvárad, Temesvár, Brassó, Arad, Szatmárnémeti, majd Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely. Itt kis hatósugarú televíziók és helyenként produkciós *műhelyek is működtek, nagyobbrészt adományokból és az Illyés Közalapítvány révén magyar állami támogatásból származó műszaki felszereléssel. 1990–96 között tizenöt saját műsort is készítő magyar vagy magyarul is sugárzó magántévé-társaság működött Romániában, több helyütt párhuzamosan kettő is egyszerre. Ezek közül azonban az évtized végére, a kábeltévé-társaságok konkurenciája és tulajdonos-cserék következtében, már csak kilenc tartott ki a magyar nyelvű műsorszórás mellett, viszont új *jelenség volt a televíziós műsort gyártó *műhelyek gyarapodása, melyeknek egy részét a megszűnt magyar nyelvű adások szerkesztői alapították.

1997 júliusától az RTV Kolozsvár magyar adása mellett másodikként az RTV Temesvár is sugározhatott egy negyedórás országos szórású magyar nyelvű műsort, majd 2008 májusában létrejött az RTV harmadik magyarul is sugárzó területi stúdiója, az RTV Marosvásárhely.

2001-től az ezredforduló utáni első években a nemzetközi kábeltévé-hálózatok (főként az UPC és az RCS& RDS Holding) szolgáltatói révén a romániai magyar nyelvű televíziózás színterén egyre nagyobb számban *jelentek meg a magyarországi közszolgálati és kereskedelmi tévéadók (az addig fogható Duna TV és az MTV2 mellett a TV2, FILM+, Hír TV, ATV, Pax TV, majd az MTV1, az RTL Klub, a Story TV stb.), a Székelyföldön több külföldi idegen nyelvű tévéadó is magyar szinkronhangon vált követhetővé.

A román közszolgálati televízió és a helyi stúdiók magyar adásai mellett a Duna TV és az MTV *erdélyi tudósító-együttesei révén kerül országos szórásba számos hazai vonatkozású eseményről készült riport, tudósítás, rövidfilm, ezek egy részét azonban a hazai tévéműsorokban is közvetítik, így (hol itt, hol ott) ismétlésként *jelennek meg, ami nem mindig használ a műsorok nézettségének.

*

A romániai magyar televíziózás látványos kiteljesedése a kilencvenes években szükségessé *tette az újságíró- és ezen belül a televíziós szakemberképzés megszervezését.

A négyéves magyar nyelvű újságírói oktatás 1993-ban indult a BBTE Történelem és Filozófia Karán, a román tagozattal egy időben. 1995-től helyezték át az egyetem új (tizenhatodikként létrehozott) fakultására, amely ma Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karként működik. Az Újságírói Tanszék magyar tagozatának vezetője kezdettől *Cseke Péter – később a kar prodékánja, majd dékánja – volt. A szakon 1998-tól oktatnak televíziós ismereteket, ezeknek (Tévé-műhely, Fotó-műhely) előadói kezdetben Horváth Anikó gyakornok, illetve *Imecs Márton operatőr, fotóművész voltak. A televíziós szakemberek képzése elsősorban a riporteri/szerkesztői munkakörökre összpontosult. 2002-ben *Xantus Gábor rendező-operatőr lett a film- és televíziós műsorkészítéssel kapcsolatos tantárgyak, *Pethő Ágnes pedig a filmtörténet és filmszemiotika előadója és a filmesztétikai szakdolgozatok irányítója.

Az újságíró szak kezdetben semmilyen technikai felszereléssel nem rendelkezett. A televíziós tantárgyak oktatásához szükséges műszaki eszközöket esetenként a Xantusfilm Stúdió produkciós *műhely biztosította térítésmentesen. 2003-ban alapítványi támogatással, egy videokamerával és egy filmes, valamint számítógépes editáló-montírozó egységgel, amelyek a Bolyai Társaság tulajdonát képezték, sikerült lerakni egy minimális műszaki bázis alapjait. Ekkor a televíziós szaktantárgyak előadásait a kolozsvári Sajtóház két kijelölt termében tartották. Itt szerelték fel a vágóegységet is, melynek műszaki beüzemelését és működtetését a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott Tárkányi János végezte, később tanársegédi minőségben. 2003–2008 között a volt piarista rendházban is működött egy oktatóstúdió, amelyet egy ideig kizárólag a Guerilla *Rádió használt.

2004-ben televíziós szakképzés indult a BBTE Színművészeti Karán is, amely Színháztudományi és Televízió Karrá alakult. Itt a magyar nyelvű képzés a Film, Fotográfia és *Média szakon 2008-tól indult. *Jelenleg ezen a szakon *Xantus Gábor előadótanár és Tárkányi János adjunktus oktat filmes és televíziós ismereteket. A 2008/2009-es tanévtől a BBTE-n a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar diákjai a felújított főépületben felszerelt HD digitális rendszerű oktatóstúdiót, korszerű műszaki eszközöket (egy súgógéppel ellátott és egy normál felsőkategóriás, négy középkategóriás és öt amatőrkamerát, lámpaparkot, valamint egy fejlesztés alatt lévő technikai vezérlőt) használhatnak, s terepgyakorlatokon a Bolyai Társaság tulajdonát képező műszaki felszereléssel szerezhetnek szakmai ismereteket.

Nagyváradon, az 1994-ben létrejött Ady Endre Sajtókollégiumban, a budapesti Bálint György Újságíró Iskola tanrendjének alapján összeállított képzésben szintén oktatnak televíziós ismereteket. Itt kezdetben nappali tagozaton folyt a tanítás, *jelenleg kétéves távoktatásban lehet a MÚRE (Románia) és a MÚOSZ (Magyarország) által elismert oklevelet szerezni. A televíziós tantárgyat Sükösd Levente adja elő. A kollégium *jelenleg a MÚRE szakmai felügyelete alatt működik.

Közben 1995-ben lehetőség nyílt partnerkapcsolat kialakítására a budapesti Színház és Filmművészeti Főiskolával. A budapesti partnerek kezdetben Bacsó Péter rendező, Buglya Sándor rendező-producer, Rák József operatőr és *Xantus Gábor filmrendező voltak. Az ezt követő években jött létre a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán a határon túli filmes és televíziós szakemberképzést biztosító ún. Bolyai osztály, mely 2 évfolyamot ért meg. A hároméves képzést követően kb. 25 határon túli magyar televíziós szakember jutott főiskolai diplomához.

2000-től Sára Sándor kezdeményezésére és vezetésével a Duna Televízió égisze alatt működő Duna­versitas Szabadegyetemen is szerveznek szerkesztői, rendezői, operatőri mesterkurzusokat. Noha e képzési forma nem biztosít főiskolai vagy egyetemi diplomát, az ott előadó szaktekintélyek közreműködésével igen magas szintű szakoktatás folyik.

A Sapientia EMTE keretében, egy 2000 decemberében történt kezdeményezés alapján, 2003-ban indult be televíziós rendező- és operatőrképzés. A stúdiót az első tanévben az EMTE kolozsvári székhelyén, a Bocskai-ház alagsorában szerelték fel, majd az egyetem Déva utcai épületébe telepítették át.

A szakon 2003 és 2009 között a következő tanárok oktattak különféle, a televíziózással és a filmezés gyakorlatával kapcsolatos szaktárgyakat: *Xantus Gábor (filmrendező-operatőr, 2003/2004-es tanév), Buglya Sándor (budapesti rendező, aki a gyakorlati oktatás koncepciójának kidolgozásában vállalt *jelentős szerepet), Balogh Zsolt (budapesti televíziós főrendező), Lakatos Róbert (rendező, aki 2007-től kezdődően előbb szakkoordinátor, majd tanszékvezető-helyettes), Schneider Tibor (televíziós operatőr, a Bukaresti Televízió munkatársa), Florin Mihăilescu (operatőr, a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára), Bálint Arthur (operatőr), Fazakas Áron (zeneszerző, a filmes hang és zene oktatója). Vendégtanárként egy-egy tárgyat oktatott Vivi Drăgan Vasile (operatőr, a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a 2005/2006-os tanévben), Radu *Igazság (a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a 2005/2006-os tanévben), Sótanyi József (magyarországi vendégtanár, tévés szakember, a 2005–2007-es tanévekben), Móser Zoltán (magyarországi fotóművész, 2005–2007 között), Péterffy András (rendező, magyarországi vendégtanár, 2005–2009 között). Tévéstúdiójának laboránsai 2003–2009 között: Tár­kányi János (2003–2004), Csép Gergely és Lénárd József (2005–2009). Az elméleti szaktárgyak oktatói: *Pethő Ágnes, Virginás Andrea, Könczei Csilla (2004–2006), Gregus Zoltán, Blos-Jáni Melinda, Boné Ferenc, Kelemen Attila (2003–2005-ös tanévek), Gáspárik Attila (2005–2006). Egy-egy tárgyat felvállaló magyarországi vendégelőadók voltak: Gelencsér Gábor (ELTE), Kovács András Bálint (ELTE), Geréb Anna (Zsigmond Király Főiskola, Budapest), Tarnay László (Pécsi Tudományegyetem), Stőhr Lóránt (Zsigmond Király Főiskola, Budapest).

A Sapientia EMTE Csíkszeredában 2004 óta működő Műszaki és Társadalomtudományi Karának Kommunikáció–PR szakán, választható tárgyként, szintén folyik televíziós oktatás. Ugyanakkor a marosvásárhelyi székhelyű Műszaki és Humántudományi Kar Kommunikáció és közkapcsolatok szakán gyakorlati képzésen sajátíthatják el a diákok a televíziós hírszerkesztés alapjait.

A román közszolgálati televí­zióhálózat keretében a következő magyar nyelvű adások/szerkesztőségek működtek és működnek:

A Román Televízió Bukaresti Magyar Adása – 1969. november 23-án közvetített először. 1970 elején még *a hét két-három napján, majd a heti 90 perces műsoridőből 60 percet *vasárnap, 30-at csütörtökön sugároztak (az adásidő 1970-ben: csütörtökön fél óra, *vasárnap 55 perc volt). 1971-ben *Bodor Pálnak, a Nemzetiségi Műsorok akkori vezetőjének, sikerült elérnie, hogy a kettőt egyesítve, hétfő délutánonként egy tömbben másfél órás (később két, majd 1978. február 20-tól három órára bővülő) magyar adás jöjjön létre, amely egyrészt a román televízió kis nézettségű idejét, másrészt a budapesti televízió hétfői műsorszünetét kihasználva, Románia egész területén, valamint a határ menti sávban Magyarországon is, összesen mintegy négymillió magyarhoz szólt. A műsort a feliratozás révén a román nézők is figyelemmel követhették.

A bukaresti magyar adás rendszeres politikai, gazdasági, társadalmi és művelődési híradót, ipari, mezőgazdasági, urbanisztikai riportot és dokumentumfilmet, szociográfiai és tényfeltáró riportsorozatot, portrésorozatot, tudományos, erkölcsi, egészségügyi riportokat, a jogi nevelés kérdéseiről vitát, kerekasztal-megbeszélést, történelmi tárgyú dokumentumfilmet, honismereti riportot, színházi előadást, képzőművészeti, irodalmi műsort – interjúk, versek, könyvismertetések –, folklórműsort, népzenét és könnyűzenét, dzsessz-zenét, olykor kamaramuzsikát, balettet, operát, operettet, *régizene-fesztivált, tömegművelődési vetélkedőt, kabarésorozatot, ifjúsági rovatot, gyermekműsort, rajzfilmet és bábjátékot közvetített. A rajzfilm kivételével mindez saját produkció volt, az adás nem vett át „készárut” sem a hazai, sem a külföldi filmgyáraktól és tévé-producerektől.

Tudósításai, riportjai kiterjedtek az egész ország területére, így egyetlen informális egységbe fogták össze a romániai magyarságot. Ezek az anyagok azonban elütöttek a szokásos és a hatalom által elvárt vívmányriportoktól (*Csép Sándor filmje a kalotaszegi egykézésről, Labancz Fridáé *Simon Magda Borsi krónika c. riportkönyve alapján a mezőgazdaság helyzetéről, illetve Szalárd-monográfiája, *Csáky Zoltán torockói monográfiája, Bartha Gábor Zsil-völgyi sorozata, *Fischer István kolozsvári Tehnofrig-riportja stb.). Néhány film készítői túllépték a cenzúra tűréshatárát, így *Csép Sándor filmje a kolozsvári Hóstát „városfejlesztés” címén történt felszámolásáról, vagy *Fischer István játékfilmje *Páskándi Géza szövege alapján (Legalább Európát), amelyet a cenzúra nem is engedett bemutatni.

Készítettek erkölcsi, oknyomozó riportokat, ilyen volt az Emberek és erkölcsök c. sorozat 1973-ban. A 70-es évek végéig *Aradits László, *Csép Sándor, *Csáky Zoltán, Máthé Éva, Labancz Frida szerkesztésében egymást követték az erkölcsi oknyomozó riportok (ankétok), ezek közül 1979-ben Labancz Frida ACIN-díjat kapott Paprika ankét c. riportjáért. *Rostás Zoltán elindította a Természet, tudomány, társadalom c. rovatot, amelyet az adás beszüntetéséig *Mag Péter folytatott Horizont címmel. Ebben a rovatban hangzott el *Rostás Zoltán szerkesztésében az a riportsorozat is, amely az egyetemekről és a könyvtárakról szólt, és amelynek Szabó Sándor és *Gálfalvi Zsolt voltak a tudományos tanácsadói. Egy felső utasítás nyomán, miszerint foglalkozni kell a „szocialista mezőgazdaság eredményeivel és problémáival”, *Aradits László sorozatot készített *Kahána Mózes Hat nap és a hetedik c., dálnoki ihletforrású regénye nyomán a Kovászna megyei faluról, s ehhez olyan kiváló *erdélyi agrárszakembereket, egyetemi tanárokat nyert meg tanácsadóknak, mint Pap István, *Nagy Miklós és Veress István. Megemlékeztek a magyar irodalom és történelem nagy évfordulóiról is: 1973-ban, a magyar forradalom 150. évfordulója alkalmából, *Csép Sándor sorozatban mutatta be Petőfi *erdélyi tartózkodásának színhelyeit Szat­mártól és Koltótól a vizaknai és szászsebesi csatatereken át Fehéregyházáig.

Színházi előadásokat is vettek fel és közvetítettek. A közel 100 felvétel szerkesztője Sugár Teodor, majd Tomcsányi Jakab Mária volt. Forgattak és közvetítettek önálló tévé-játékfilmeket is, 1979-ig szám szerint mintegy 20-at. Ezek, illetve a tévére alkalmazott színházi előadások rendezői *Fischer István, Ion Moisescu, Dan Grigore Popa, Tömöry Péter, Cselényi László belső munkatársak, Bokor Péter, Farkas István, Harag György, Kincses Elemér, *Kovács Levente, Demián József, Mirel Iliescu külső munkatársak voltak. Közel 30 romániai magyar író színdarabja került így bemutatásra a tévé magyar nyelvű műsorában.

Készültek portré-interjúk és dokumentumfilmek az irodalom, a színművészet és a tudomány terén jeles személyiségekről (Balázs Ferenc, Beke György, Bözödi György, Csehi Gyula, Franyó Zoltán, Gaál Gábor, Horváth Imre, Horváth István, *Kacsó Sándor, Kemény János, Kiss Jenő, Kós Károly, Méliusz József, Molter Károly, Nagy István, Olosz Lajos, Salamon Ernő, Salamon László, Sipos Domokos, *Sütő András, Szem­lér Ferenc, Tomcsa Sándor, Tompa László, ill. Jecza Péter, Kelemen Árpád, Erdős Imre Pál, Berde Amál, Unipan Helga, Vadász Zoltán stb.). *Fischer István egyórás riportfilmet forgatott Nagy Imréről; portréinterjúban szólaltatták meg *Balogh Péter szobrászt. Készült Szőnyi István-emlékfilm, Szolnay Sándor-portré, Budapesten is bemutatott Kovács György-portré (*Fischer István). Forgattak portréfilmet Kőmíves Nagy Lajossal, aki főként elhunyt nejéről, a híres verselőadó művészről, Tessitori Nóráról *tett vallomást. Fekete-fehér és színes portréfilmeken mutatták be Nagy Albert, Mohi Sándor, *Balogh Péter, Fülöp Antal Andor, Incze Ferenc, Szász Dórián, Paulovits László, Sövér Elek, Sütő Sorban Éva, Hollósy Simon, Tőrös Gábor, Szőnyi István, Bordi András, Kocsis Előd művészetét. Ezek szerkesztői Ferencz Zsuzsanna, Huszár Irma, *Aradits László, *Xantus Gábor, *Csép Sándor, *Forró László (külső munkatárs) voltak.

Könyvbemutatók, interjúk, portréfilmek, megemlékezések alkalmával Bajor Andor, Balogh Edgár, Jordáky Lajos, Bartalis János, Beke György, Benedek Elek, Csiki László, Molter Károly, Dsida Jenő, Franyó Zoltán, Horváth Imre, Horváth István, Huszár Sándor, *Kányádi Sándor *jelent meg a képernyőn. A 80-as évek elején *Gálfalvi Zsolt (külső munkatársként) a Sokszemközt c. műsorban beszélgetett Bálint Tiborral, Domokos Gézával, Farkas Árpáddal, Fodor Sándorral, *Sütő Andrással, Lászlóffy Aladárral. Az írókról készülő portrék szerkesztői Labancz Frida, *Csáky Zoltán, *Csép Sándor, Huszár Irma, *Szekernyés János (külső munkatárs) voltak.

Portréfilmek, interjúk készülnek olyan színészekkel, rendezőkkel, mint Lohinszky Loránd, Vadász Zoltán, Orosz Lujza, Csiky András, Illyés Kinga, Széles Anna, Tompa Miklós, Harag György, Taub János, *Kovács Levente – szerkesztőik La­bancz Frida, Huszár Irma, *Csép Sándor, Máthé Éva, *Tomcsányi Mária és mások.

Rengeteg monográfiát, helytörténeti riportot is sugároztak; főleg Labancz Frida, *Aradits László, *Csép Sándor, *Csáky Zoltán és Józsa Erika járta a magyarok által lakott vidékeket.

A magyar adás műsorai népszerűsítették néprajzi, népköltészeti értékeinket. Messze sugárzó hatást ért el az a kezdeményezés, hogy felvállalták a *táncházmozgalom támogatását. A *Simonffy Katalin és *Csáky Zoltán készítette Kaláka-sorozat (amelyben moldvai csángó népi énekeseket, táncosokat, zenészeket is felléptettek) vagy a Tiszta forrásból c. sorozat, melynek szaktanácsadója *Demény Piroska volt, fontos szerepet játszott a mozgalom kiteljesedésében. A bálványosi vagy zsögödi folklórfesztiválról, a gyímesi csángó fesztiválról készített filmriportok példát szolgáltattak fesztiválok rendezésére más régiókban is.

A komolyzenei műsorok kialakításában László Ferencnek volt nagy szerepe, ezt folytatta *Simonffy Katalin, Pódium és Zenei őrjárat c. műsoraival, amelynek keretében sok, abban az időben fiatal zenészt ismerhetett meg a néző: Rónai Antalt, Csíky Boldizsárt, Ruha Istvánt, Simó Katalint és másokat. A magyar adás felvállalta a *régizene-mozgalmat is: támogatta és sugározta a csíkszeredai *Régizene Fesztivál rendezvényeit; *Boros Zoltán az Énekben hallottam c. sorozatban bemutatta a magyar műzene *erdélyi kezdeteit.

Fontos szerepet játszottak, ezúttal a hazai magyar zenekultúra modernizálásában, a *Boros Zoltán által szervezett könnyűzene-műsorok vagy a székelyudvarhelyi Siculus Feszti­válról készült közvetítések is. A magyar adás indulásakor gyakorlatilag alig élt a romániai magyar könnyűzene, a műsorok hatására zeneszerzők, együttesek, szólisták egész sora érvényesülhetett; ezt bizonyítják megjelent hanglemezeik is. A legnépszerűbb énekesek, együttesek közt volt Tamás Gábor, Győry Klára, Bokor Ildikó, Nagy Mária, a Metropol, a Vox T, a Garabonciás, az Acustic T74, a Concord együttes. Ugyancsak Boros nevéhez fűződik, *Csáky Zoltánnal együttműködve, a Zenés karaván c. nyilvános előadás-sorozat, amelyet *Erdély különböző városaiban forgattak, *Nagyváradtól Nagyszebenig és Brassóig, Csíkszeredától Nagybányáig. Ez zenés, szórakoztató és egyben művelődéstörténeti, helytörténeti adás volt. Műsorai Tapsoljuk Váradot, Tapsoljuk Kolozsvárt, Tapsoljuk Vásárhelyt címeken futottak. Sorozatainak fontos szerepük volt a *fiatalok zenekultúrája fejlesztésében, a dzsessz, a *régizene felkarolásában. Nagy nézettsége volt a Klub-délutánnak, amelyet *Boros Zoltán szervezett, *Csáky Zoltánnal együtt. A *Feczkó Zoltán szerkesztette Vidám zenés *magazinban hivatásos állami népi együttesek, műdal- és nótaénekesek, amatőr együttesek léptek fel.

A magyar adás 1972–85 között évente átlag 600 filmezett politikai-gazdasági híradót, mintegy 100 főriportot, 150 zenei műsort, 60-70 politikai kommentárt közvetített.

A bukaresti magyar adás első felelős vezetője Molnár Vilmos és *Kónya Anna volt (1969–70). 1970 áprilisától 1979 szeptemberéig *Bodor Pál irányította a nemzetiségi műsorokat, míg 1980-tól 1985-ig újra Molnár Vilmos felelt értük.

Az első szerkesztők nagyobbrészt a bukaresti *rádió magyar adásának munkatársai voltak. Az alapító szerkesztőség tagjai: Tomcsányi Tibor, Labancz Frida, *Kónya Anna, Molnár Vilmos, Birta József, Tóthfalusi Béla, Öllerer József, Ilya Ehrenkrantz. 1970-től *Bodor Pál (főszerkesztő), Labancz Frida, *Kónya Anna, Ferencz Zsuzsanna, *Rostás Zoltán, Máthé Éva, *Mag Péter, *Csáky Zoltán, Huszár Irma, Kabay Annamária, Sugár Teodor, *Feczkó Zoltán, *Aradits László, *Simonffy Katalin, Tolcsvai László, Sallay Ibolya, Zágoni Olga, Kovács András, Dávid Edit, *Boros Zoltán, *Csép Sándor, Majtényi Ágnes, Jakab (Tomcsányi) Mária, Molnár Vilmos (szerkesztők), *Fischer István (rendező-operatőr), Tóthfalusi Béla, Bartha Gábor, Galbács Pál és Porzsolt Viktor (állandó bedolgozó szerkesztők, rendezők), Józsa Erika, Birta József (bemondó-szerkesztő), Öllerer József, Ilya Ehrenkrantz, Emil Lungu, Adelmann Alfréd, Mircea Bogdan, *Xantus Gábor (operatőrök), Lukács Zsuzsanna, Majtényi Éva, Rostás Emilia, Silisteanu Eugenia (vágók), Todan Ildikó (fordító), Dan Grigore Popa, Ion Moisescu, Tömöry Péter, Cselényi László, Leonard Popovici (rendezők), Miklós-Pataky Georgina, Schwachter Ernő, Sebestyén (Spiel­mann) Mihály, Bisztricsányi Klára, Evellei László, Simény-Nagy Rozália (gyártásvezetők), Forró Eszter (titkár), Stoica Aurel (gazdasági titkár), külső munkatárs-rendezők Bokor Péter, Farkas István, Harag György, Szabó József, Taub János, *Kovács Levente, Kincses Elemér, Demián József, munkatársak még: Forró Ágnes, Vári Attila, Kiss Ágnes.

Amikor 1985-ben egyetlen telefonutasításra megszüntették a bukaresti magyar adást, filmanyagát, a területi *rádióstúdiók hangarchívum-anyagával együtt, egy jilavai raktárba helyezték el, ahol gyors pusztulásra volt ítélve. A betiltással véget ért a romániai magyar televíziózás első fejezete. 1989 karácsonyáig nem hangzott el *magyar szó a román közszolgálati televízióban.

Az 1989-es romániai változások után a magyar adás néhány régi szerkesztője (*Aradits László, Aradits Lukács Zsuzsanna, *Boros Zoltán, *Feczkó Zoltán, Miklós-Pataky Georgina, Rostás Emília, *Simonffy Katalin, Todan Ildikó, Öllerer József), kihasználva az új politikai konjunktúrát, műszaki háttér és szerkesztőségi szobák nélkül, amatőr videósok (Schnedareck Ervin – Marosvásárhely, Dembrovszky Attila – Szatmárnémeti) és fiatal műszaki értelmiségiek (Györfi György, *Kacsó Sándor) segítségével újraindították a magyar nyelvű műsort. A magyar adás munkatársi gárdája önálló főszerkesztőség lett. A feliratozás segítségével már a rendszerváltás első, zavaros pillanataiban is hozzáférhető volt a román nézők számára, így az adás betölthette az etnikumközi kommunikációs híd szerepét.

Ebben a szakaszban az alapvető különbség a korábbi ideológiai-politikai kényszer alóli felszabadulás, a burkolt metakommunikáció helyett a hiteles, szókimondó, világos tájékoztatás lehetősége volt. Újdonságnak számított az is, hogy a kilencvenes években együttműködésre nyílt lehetőség a magyarországi közszolgálati televíziókkal, elsősorban az MTV-vel és a Duna TV-vel; az előbbivel műsorcserében, az utóbbival inkább közös produkciókban mutatkozott ez meg. A munkatársakat továbbképzésre Budapestre lehetett küldeni. Nagyobb szabású dokumentumfilmek készülhettek, főleg az ORTT, a Történelmi Film Alapítvány és a Duna TV támogatásával. Az Illyés Közalapítvány segítségével kiegészült a szerkesztőség műszaki bázisa. A bukaresti magyar szerkesztőség helyzete azonban hamarosan megváltozott: romániai monopóliuma megszűnt, nemcsak a számos kábeltévé-hálózat által nálunk is sugárzott magyarországi adók, hanem a román közszolgálati televízió területi stúdióinak (Kolozsvár, Temesvár, később Marosvásárhely) és még inkább a helyi magántévé-társaságoknak a létrejötte miatt, amelyek egy-egy kisebb körzetben ugyan, de együttesen *jelentős számú nézőt vonzottak.

A magyar adást kezdetben hétfő délutánonként láthatták a nézők az RTV 1-es csatornáján, műsorideje három óra volt, de 1991 februárjától a Román Televízió akkori elnöke, Răzvan Theodorescu, megfelezte az adást: egyik része korábbi időpontra került, a másik az RTV 2-es csatornájára, amely a magyarlakta vidékeken akkor még nem volt fogható. Közel 1 millió néző fejezte ki írásban a tiltakozását (a listát az akkori főszerkesztő, *Boros Zoltán személyesen adta át Petre Roman miniszterelnöknek), de a remélt intézkedés elmaradt. 1997-től viszont egy órával bővült a műsoridő: kedd délutánra kapott a szerkesztőség 60 percet, és így az egész Románia területére sugárzó RTV1-es csatornán heti két és félórás, az ország negyven százalékát akkor már lefedő RTV2-n pedig egyórás adása lett. Az RTV2-n 2000-től *reggel is volt műsor, amelynek a feliratozásától az akkori vezetés eltekintett, hogy a műsor élő lehessen.

Ma a Román Televízió öt csatornáján *jelentkezik műsorokkal a magyar adás: a közszolgálati televízió 1-es adóján (TVR1) heti két és fél órában (hétfőn), a 2-es csatornán (TVR2) heti egy órában (csütörtökön), a 3-as regionális csatornán (TVR3) heti 50 percben (pénteken), a Nemzetközi RTV adón (TVR Inter­national) kéthetente egy órában (pénteken), a kulturális csatornán (TVR Cultural) fél órában (csütörtökön). Tehát *jelenleg összesen heti 5 vagy 6 órában láthatók a román közszolgálati televízió bukaresti magyar adásának műsorai, ezeknek a műsoroknak adásideje azonban nincs mindig összehangolva az RTV területi stúdióinak magyar nyelvű adásaival. Az RTV1 2009-ben az ország 98%-át, az RTV2 80%-át, a csak műholdas RTV3 és a RTVR Cultural kb. 60%-át fedi le, a Nemzetközi RTV gyakorlatilag a határon túl (és interneten) fogható.

Az újraindult magyar adás műsorának skálája kiszélesedett: a Heti krónika c. hírrovat (Bodor Tamás, Nagy Éva, később Mosoni Emőke) a hetvenes évektől eltérően már nem a munkában elért sikerekről szóló formális beszámoló volt, hanem valós tájékoztatást nyújtott a *magyar kisebbség életéről. A híradó és a kulturális tájékoztató műsorok mellett kedveltté váltak a stúdióbeszélgetések, amelyeken a magyarság életbevágó kérdéseit (népesedés, kivándorlás, anyanyelvi oktatás, az önálló magyar egyetem visszaállítása vagy a BBTE „magyar vonalá”-nak fejlesztése, a magyarság gazdasági megerősödése, az autonómia stb.) vitatták meg a résztvevők. Helyet kaptak az adásban oktató-ismeretterjesztő filmek, ifjúsági és kabaréműsor, könnyűzene, a népi kultúra ápolására irányuló különböző rendezvények.

A változást követő első időszakban rendkívül nagy nézettséget hoztak a magyar szerkesztőségnek a közügyi eseményekhez kapcsolódó adásai, így tudósításai az 1990. *március 19-i marosvásárhelyi véres konfliktusról (*Simonffy Katalin, Györfi György, Schnedareck Ervin), *Sütő András kálváriájáról (*Aradits László), a bukaresti TV-székház ellen 1990 júniusában történt támadásról (*Aradits László, *Boros Zoltán). Műsoraikban (pl. Fórum*Boros Zoltán, Hivatalnak packázása – Koczka György, Napirenden – Galbács Pál) rendszeresen cáfolták a sajtóban és a köztévé különböző csatornáin a magyarságról elhangzott hamis vádakat. A magyar nyelvű *médiában elsőként sugároztak dokumentumfilmet a második világháború végén a román hadsereg által elkövetett atrocitásokról (Fekete *vasárnap, rendező *Boros Zoltán, operatőr *Xantus Gábor, 1993) és az 1956-os forradalom utáni megtorlások *erdélyi magyar áldozatairól (szerkesztő Tófalvi Zoltán, operatőr Miholcsa Gyula).

A politikai, közéleti műsorok szerkesztői figyelemmel kísérték a román törvényhozásnak a kisebbségeket érintő ténykedését, a román–magyar kapcsolatok alakulását, az RMDSZ tevékenységét. Ezek a műsorok objektivitásuk és nyíltságuk miatt a román nézők körében is népszerűek voltak, s a politikai elit egy részében szintén pozitív visszhangot váltottak ki.

További rovatok: Rólunk van szó, Itthon, Nyílt tér, Quo vadis (közéleti, politikai, gazdasági vitaműsorok), Ébresztő (ifjúsági rovat, benne szatíra, kabaré, *Kacsó Sándor, Schneider Tibor), Citadella (kulturális *magazin, Mosoni Emőke, Kacsó Edit), Juhaimnak maradékát összegyűjtöm (a szórványmagyarság problémáit bemutató sorozat, B. Nagy Veronika és Vetési László), Műhely, Téka (*erdélyi magyar építészeti örökség, képzőművészet, Bartha Ágnes), Manóvilág (gyermekműsor, Gödri Ildikó), színházi beszámolók, riportok, színészportrék (*Tomcsányi Mária, Nagy Enikő), nyelvművelő műsor, egyházi rovat (Tövissi Ildikó), iskolarovat (Tövissi Ildikó, Kós Anna), zenés riportok (Antal Áron), Históriánk (Meltzer Éva Lia magyar történelmi sorozata), Harmadik part (hétköznapi pszichológia, B. Nagy Veronika, Sánta Ádám). Érdeklődésnek örvendett a Reggeli c. szerdai műsor (a bukaresti vagy Bukarestben dolgozó magyarokról, szerk. Gödri Ildikó), Egy csésze kávé (délutáni beszélgetések), a történelmi, kultúrtörténeti, hagyományőrző dokumentumfilmek (Balázs János, *Boros Zoltán, Si­monffy Katalin, *Tomcsányi Mária, Tófalvi Zoltán, *Xantus Gábor). Ezek célközönségének nemcsak a magyarokat tekintették, hanem általában a magyarul beszélőket. Kisebbség a kisebbségben címmel sorozat készült magyarul beszélő, magyar kultúrájú örményekről, zsidókról, szászokról, románokról, cigányokról (Koczka György, Balázs János, B. Nagy Veronika).

2001-ben a Román Televízió Társaság Magyar Szerkesztősége megkapta a Magyar Köztársaság Kisebbségekért Díját.

2002 utáni rovatai: Hűbelebalázs (ifjúsági), Zenezóna, F-élő közvetítés (paródia), Médiabefutó TV (tehetségkutató), Nyílt tér, Itthon (helytörténet), Civil fórum (nem kormányzati szervezetek), Műhely (képzőművészet) és Reggeli (RTV2-es élő műsor).

A műsorszerkezet 2009-ben: Heti krónika (hírek és tudósítások heti összefoglalása), Diákélet (tanügy), Sajtóban (újságírók faggatnak közéleti személyiségeket aktuális politikai kérdésekről), Létkérdések (társadalmi, gazdasági ankétok), Gazdasági fórum (román–magyar gazdasági kapcsolatok, szaktörvények stb.), Megfogyatkozott nemzedék (értelmiségi portrék), Út, *igazság, élet (vallás), Anyanyelvi őrjárat (nyelvhelyesség), Zenedoboz (*erdélyi magyar könnyűzene), Ránk jött a 20 perc (humor), Erdélyi templomok (épített örökség), riportok, tényfeltáró riportok (szociális, közéleti, művelődési szolgáltató-ismertető), CineMA (a romániai magyar filmes szakma eseményei), Előadások (színházi előadások, gálaműsorok, szórakoztató műsorok), Különkiadások (ünnepi, történelmi események, személyiségek, politikai események stb.). Az RTV2-es, RTV3-as és az TVR Cultural csatornákon a Szieszta, Képzelt kávéház, Kultúra c. *magazinműsorok.

Az adás nézettsége a rendszerváltás utáni feszültséggel terhes években megközelítette a főműsoridőét: elérte a 34%-ot, s nagyon sok román nézőt is vonzott. A 90-es évek közepétől a kábeltévé-társaságok kínálatában szereplő tévécsatornák széles skálája miatt a nézők abszolút száma az RTV többi műsorával arányosan csökkent. Ennek ellenére a felmérések szerint a Romániában vételezhető magyar nyelvű televízióműsorok közül a 90-es évek közepén a legnézettebb adás volt. Ma a hivatalos nézettségi adatok szerint országosan percenként (amr) átlag 60-80 ezren tekintik meg (rating), ami 2-3%-os piaci részesedésnek (share) felel meg. Ezek az adatok az éven belül változnak: a téli ünnepi időszakban akár 700-900 ezres percenkénti átlagot és 12-14%-os részesedést is elérnek. Az is megfigyelhető, hogy az össznézettséget illetően a magyar tévénézők aránya 2-3 szorosa az országos adatnak.

Az 1990-ben újraindult bukaresti magyar adás első vezetője nyugdíjba vonulásáig (2002) *Boros Zoltán volt, helyét *Kacsó Sándor vette át eleinte megbízott, majd 2003-tól versenyvizsgázott főszerkesztőként.

A második alapító szerkesztőség: *Boros Zoltán (főszerkesztő), Si­monffy Katalin (főszerkesztő-helyettes), *Aradits László, Aradits Zsuzsanna (szerkesztők), Miklós-Pataky Georgina (gyártásvezető), Rostás Emília (vágó), *Feczkó Zoltán (szerkesztő, fordító), Todan Ildikó (fordító). Operatőrök: Györfi György, *Kacsó Sándor, Öllerer József, *Xantus Gábor.

További munkatársak az 1990 után *Boros Zoltán vezetésével kialakult munkatársi együttesben: Antal Tövissi Ildikó, Antal Tövissi Áron, Balázs János, Bartha Ágnes, Bodor Tamás, Boros (B. Nagy) Veronika, Galbács Pál, Gödri Ildikó, Koczka György, Kós Anna, Könczei Csilla, Tomcsányi Jakab Mária, Tófalvi Zoltán. Operatőrök: Berszán-Árus György, Miholcsa Gyula, Kötő Zsolt, Sánta Ádám, Schneider Tibor, Schwáby Ferenc, Kántor László, Szilágyi Rudolf, Vetési László, Vaszi György. Vágók: Bányai Péter, Borsos Tünde Krisztina, Katyi Antal, Nitsch Loránd, Ördög Loránd, Tárkányi János. Az adás állandó bemondója a kilencvenes évek elejétől: Grosu (György) Magdolna és egy ideig Györfi György.

További belső munkatársak: Lică-Thurzai *Hajnal, Kallós Péter, Meltzer Éva Lia (fordítók), Bajcsi Ákos, Bartha Margit, Bálint Arnold, Bogács Zoltán, Deliman Mihai, Demeter Attila, Halász Csaba, Kató Zoltán, Mátyás Attila, Miklós Ervin, Pap Csongor, Rácz Attila, Szakáts Zoltán, Szi­lágyi Szabolcs, Vass Levente (gyártás, gazdasági titkárság); Berszán Edit, Geréb Judit, Horváth Annamária, Lukács Basa Réka, Nitsch-Petioky Anna, Simó Márta, Soporean Otilia, Tóth Lídia, Vízi *Hajnal (titkárság), Stan Irén (elektronikus feliratozó).

Munkatársak még: Knop Ildikó, Nagy Éva, Lovin-Sütő Ildikó.

A szerkesztőség 2009-ben: *Kacsó Sándor (főszerkesztő), B. Nagy Veronika, Kós Anna (főmunkatársak), Andor Norbert, Balázs János, Mosoni Emőke, Nagy Enikő, Schneider Tibor, T. Bíró *Hajnal, Antal Tövissi Ildikó (szerkesztők), E. Ferencz Judit, Kacsó Edit, Sz. Gödri Ildikó (riporterek), Bartha Ágnes (rendező), Sánta Ádám (rendező-operatőr), Berszán-Árus György, Kötő Zsolt, Miholcsa Gyula (operatőrök), Borsos Tünde, Tárkányi János, T. Bányai Péter (vágók), Pap Csongor, Szakáts Zoltán (gyártásvezetők), Szilágyi Szabolcs (gazdasági titkár), Nitsch-Petioky Anna, Tóth Lídia (adástitkárok), Kallós Péter, Lică-Thurzai *Hajnal (fordítók), Stan Irén (elektronikus feliratozó), Grosu Magdolna (bemondó).

A kilencvenes évek elején az RTV egy professzionális kamerájától eltekintve, amatőr és félprofi kamerákkal, vágóegységgel volt felszerelve. Folyamatos pályázásokkal, főképp magyarországi állami segélyből fokozatosan sikerült feljavítani a műszaki körülményeket. 2000 után, az RTV műszaki fejlesztésével összhangban a magyar TV is kapott megfelelő technikai felszerelést, *jelenleg kizárólag digitális formátumban filmeznek, vágnak.

*

A Román Televízió az ország nagyobb városaiban területi stúdiókat működtet. Közülük a kolozsvári, a temesvári és a marosvásárhelyi szerkesztőségek készítenek magyar nyelvű műsort is.

Az RTV Kolozsvári Stúdiójának Magyar Adása (TVR Cluj) – 1990. január 3-án kezdett sugározni. Kolozsvárról már 1972-ben közvetített a Román Televízió azáltal, hogy az akkori román közszolgálati *rádió területi stúdiójához közvetítőkocsit utaltak ki. A kolozsvári magyar tévés szakemberek, főképp *Csép Sándor (szerkesztő-riporter), *Xantus Gábor (szerkesztői-riporteri feladatokat is ellátó filmoperatőr), valamint *Imecs Márton (tudósító) a bukaresti magyar adás számára az 1985-ös beszüntetésig Kolozs megyében (és a környező Bihar, Szilágy, Szatmár, Fehér, Beszterce-Naszód megyékben) készítettek kulturális, szociológiai, gazdasági riportokat, portréfilmeket.

A rendszerváltáskor, 1989 decemberének zavaros pillanataiban a korábbi magyar és román munkatársak elhatározták, hogy megteremtik a televíziós sugárzás alapfeltételeit. A stúdió épülete ostromállapot alatt volt, ide érkeztek be a régi munkatársak, közöttük Somai Ferenc és Bainné Kabán Ilona. A közvetítésre ekkor még semmilyen műszaki eszköz nem állt rendelkezésre. A feleki televíziós reléhez kiszállt három munkatársat (köztük *Xantus Gábor operatőrt) az erdőből leadott gépfegyverlövések fogadták. A térségben akkor létező egyetlen VHS rendszerű videokamerát Marosvásárhelyről vették kölcsön. Ezzel készültek a kolozsvári stúdió első adásai (vö. Xantusfilm Stúdió).

A román *Rádió–Televíziós Társaság 1994 decemberében kettévált és RTV Kolozsvár néven megalakult a Román Televízió első önálló területi stúdiója, amelyet később külföldi adomány-szállítmányokból szereltek fel, s mint professzionális stúdió 1999 februárjától működik.

Az országos szórású kolozsvári magyar adás műsorideje a kilencvenes években gyakran változott, ma *a hét három napján látható. (Ezenkívül a TVR 2 sávján szerdán, délután egy órában, a TVR 3-as regionális adón kedden és csütörtökön délelőtt 50 percben *jelentkezik a műsor, de közvetíti produkcióikat – általában ismétléseket – a TVR Romania Inter­national és a TVR Cultural is.)

A kolozsvári magyar adás elindítói *Xantus Gábor, *Csép Sándor, *Imecs Márton és Kántor László voltak, de román műszaki kollégák is segítették munkájukat. A stúdió beindítását követően *Xantus Gábor visszatért a Román Televízió bukaresti magyar adásához, és átadta helyét *Csép Sándornak, akit főszerkesztői tisztségbe helyeztek.

A szerkesztőség 2009-ben: Bar­dócz Sándor (főszerkesztő), Víg Emese, Kostyák Alpár, Márkus Etelka, Szabó Csaba (felelős szerkesztők), Marha Tibor, Pákai Enikő (szerkesztő-műsorvezetők), Antal Áron, Orbán S. Katalin (szerkesztők), Koncz Mária (fordító), Albert Tibor (gyártásvezető), Székely Zsuzsa (szerkesztőségi titkár). Külső munkatársak Hallangos Gabriella, Spitzer Judit és Szabó Attila.

Az RTV Temesvári Stúdiójának Magyar Adása (TVR Timişoara) – 1997 júliusában indult. Az országos szórásban sugárzó stúdiót, a kolozsvári és jászvásári után, 1994 októberében harmadikként létesítette a román közszolgálati televízió. Nemzetiségi műsorai (magyar, német, szerb) hetente egyszer voltak láthatók Banatica gyűjtőcím alatt, 45 percben a TVR2-es csatornán. A magyar adás 15 percben, Körkép a végekről címmel *jelentkezett minden szerdán, meglehetősen rossz, délelőtti időpontban. 2002-től változott a kezdési időpont és a műsoridő is, szerdánként délután közvetítettek, 25-27 perces terjedelemben. 2009-től az esti órákra tevődött át a műsor. Továbbra is hetente egyszer *jelentkezik a regionális csatornán (TVR Timişoara) az 50 perces Kisebbségi *magazin (*Magazin minorităţi), amelybe minden temesvári kisebbségi műsor szerkesztője ad egy-két anyagot. Ezenkívül 2008 októberétől a TVR3-as regionális csatornáján közvetítenek 48 perces adást, szerdán, délelőtti időpontban, késő esti ismétléssel.

A temesvári magyar szerkesztőség már a kilencvenes években is a Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megyében élő magyarok életének bemutatását tűzte ki céljául. Csak saját anyagokat sugároztak, elsősorban riportokat, alkalmanként a térség közismert személyiségeivel készített interjúkat. Közvetítettek dokumentumriportot Bunyaszekszárd­ról, az eltűnt faluról, a csernakeresztúri hagyományőrzésről, a majlátfalviak nemzeti túlélési stratégiáiról, felkerestek olyan szórványban élő magyar közösségeket, ahová az RMDSZ kampány sem ér el. *Jelenleg *magazin típusú műsort készítenek: riportokat, tudósításokat, illetve stúdió-beszélgetéseket meghívottakkal.

Az adás főszerkesztője 1997–2007 között Bartha Csaba mérnök, televíziós szakember, az alapító szerkesztőség tagjai voltak még Albert László (fordító), Cseresnyés Zsuzsanna (vágó), Jánosi Lóránt (operatőr). 2008 januárjától adásvezető Laslavic Tímea, a műsor addigi riportere és fordítója, munkatársai: Bandi András Zsolt (műsorvezető), Pálfi Kinga (aradi tudósító), Cseresnyés Zsuzsanna (vágó), Tasi János és Vasilcin Rafael (operatőrök), László Ferenc (aradi operatőr).

A kilencvenes években saját szerkesztői helyiségük nem volt.

Az RTV Marosvásárhelyi Stúdiójának Magyar Adása (TVR Târgu Mureş) – Létesítéséről már 2004-ben elkezdődtek a tárgyalások, végül a közszolgálati Román Televízió ötödik területi stúdiójaként 2008. május 6-tól *jelentkezett saját *programmal az RTV2 frekvenciáján, újabban az RTV3 regionális adón sugároz. Országos szórásban hétfőn délelőtt látható 50 percben; saját frekvencián heti három órában, kedden és pénteken 60, csütörtökön és szombaton kétszer 30 perces helyi magyar nyelvű műsort közvetít. Műsorideje 2009 szeptemberétől napi 60 percre bővült.

A szerkesztőség 2009-ben: Fekete *Hajnal (főszerkesztő), Agyagási Levente, Bereczki Edit, Kulcsár Andrea, Rákóczi Levente (szerkesztők), Nagy Emőke, Székely Zita, Szombatfalvi Katalin (riporterek), Elekes Blanka, Giliga Sándor (video-zsurnaliszta), Varró Izabella (fordító). A magyar szerkesztőségnek nincs külön műszaki osztálya, az RTV Marosvásárhely 6 operatőre dolgozik mind a magyar, mind a román szerkesztőségnek.

A saját frekvencián közvetített helyi műsor az RDS Holding kábeltelevízió-hálózatban egész Maros megyében fogható.

A közszolgálati televíziók mellett – a 2009-ben begyűjthető adatok szerint – a következő kistérségi televíziós társaságok, illetve filmes alkotóműhelyek sugároztak magyar nyelven:

Arad Városi Televízió (ATV) – helyi közvetítésű magyar adása 1990 februárjában indult, heti 20-30 percben, igen rossz, éjszakai műsoridőben, az RTV műsorzárása után. Kezdeményezője *Puskel Tünde Emese szerkesztő volt. Az alig félórás saját készítésű műsor riportokból, tudósításokból állt. A szerkesztőség többi munkatársai: Niedermeyer György rendező, Huppert Sándor vágó, Irházi János és *Sándor István operatőrök. Ez az adás 1994 júliusáig volt életben. A szerkesztőség munkatársai közül *Puskel Tünde Emese, Huppert Sándor és *Sándor István még abban az évben megalapították a VIPCOM Arad produkciós *műhelyt.

ATI BETA Székelyudvarhelyl. Digital3 TV

AVES Media – székelyudvarhelyi televíziós alkotóműhely, 2005-ben létesült, az azonos nevű cég működteti; tulajdonosai Szabó Attila és Szabó Orsolya Lilla. Híranyagokat, riportokat, rövidfilmeket gyárt. Fő tevékenysége a televíziózás, de a Szülőföld Alap támogatásával elkészítette A Szent Hegy c. hosszabb (38 perces) dokumentumfilmet is, amely a *Hargita hegység medvepopulációjának sorsát mutatja be. Főképp a Magyar Televíziónak és a Duna TV-nek, esetenként az RTL Klubnak és a TV2-nek készítenek filmes anyagokat. Szerkesztője eleinte Szabó Attila volt, *jelenleg a szerkesztőségben dolgozik mellette Magyari Tekla, Farkas Krisztina, Adorján Botond (szerkesztők), Sipos Betti (bedolgozó szerkesztő), Ferencz Hunor (operatőr), Simó Csaba (bedolgozó operatőr, vágó).

Csíki TV – 1991-ben létesült, s akkor a Kaho-Phoenix Kft. televízióállomása volt. A 8 csatornás kábeltelevíziós közvetítések mellett 1993-ban vált önálló műsorcsatornává. Kezdetben heti négyórás műsort sugárzott, adásideje 1994-től bővült, 1998-ban már hétköznaponként (hétfő kivételével, amikor adása román nyelvű volt) 6, szombaton és *vasárnap 12 órára. 1994-től kezdődően a saját produkció már napi egy órát *tett ki, majd közel két órára bővült. *Jelenleg a Digital3 Rt. működteti. Legnézettebb műsora 2009-ben a mindennap *jelentkező Hírek, mely tényszerű összefoglalót nyújt a térség történéseiről.

Miután az ezredfordulón az Astral-Telecom kábeltelevíziós cég a teljes *Hargita megyei kábeltévé-hálózatot felvásárolta, a Csíki TV produkcióit is sugározta, majd ugyanezt *tette a nemzetközileg ismert, kábelhálózatokat működtető UPC is.

A Digital3 Rt. igazgatása alá került stúdió és a társaság által Székely­udvarhelyen működtetett Digital3 TV között szoros kapcsolat alakult ki, de jó a viszonyuk a gyergyószentmiklósi Fény TV-vel is. A szerkesztőség tagjai 1997-ben: *Székedi Ferenc (főszerkesztő), Csúcs Mária, Forró Erős Gyöngyi, *Mezei Dana, Orbán Ferenc, Szüsszer Nagy Róbert (szerkesztők), Csíki Zsolt, Csúcs Péter, Deák Ernő, Lába Iván, Ferencz Hunor (operatőrök és vágók), Bencze Zoltán és Fülöp Zoltán (bedolgozó munkatárs); ügyvezető igazgató *Szabó Gyula mérnök.

A tévécsatorna adása Csíkszeredában és a környező falvakban látható.

Digital3 TV – Székelyudvarhelyen az azonos nevű részvénytársaság által működtetett, közszolgálatiságot is felvállaló kereskedelmi televízió. Előzménye az 1992-ben alapított UTV és a nemsokára Hosszú Attila vállalkozó és Szőke László szerkesztő vezetésével megalakult ATI-BETA televízió, amelyek versengése az 1996-os helyhatósági, majd a parlamenti választások időszakában a politika színterére is áttevődött. Végül az UTV került ki győztesen, s 1997-től a két társaság Digital3 néven működött tovább. Az új stúdióból a két munkatársi gárda szerkesztői közül többen kiszorultak. A Digital 3 vezetője Baloga T. Sándor lett; a szerkesztőségben kezdetben 45-en dolgoztak, ez a létszám aztán évről évre fokozatosan csökkent. Többnyire rétegműsorokat gyártottak: naponta átlag 85 percben közvetítettek saját készítésű produkciót. A szerkesztők: 1998-ban Miklós Levente, Nagy Judit, Mihály I. Csaba, Jakab Endre, Kovács Ágnes, Baloga T. Sándor, Gellért Alpár, Fábián Kornélia, dr. Kinda László és Balázs Árpád. Közvetítettek játékfilmeket, valamint az MTV és az RTL Klub műsoraiból átvett anyagokat is, néha készítettek stúdióprodukciókat: népi táncokat, kórusműveket rögzítettek. Állandó tudósítói voltak a Duna TV-nek, de riportjaik, híranyagaik, kisfilmjeik szerepeltek az MTV, a TV3, az RTV magyar adásában és a Pro TV-n is. Adásaik Udvarhelyen kívül több mint 15 faluban és 2 városban (Gyergyószentmiklóson és Tusnádfürdőn) voltak követhetők.

1997-ben az Országos Audiovizuális Tanács egy politikai síkra terelődött helyi ügy (a csereháti konfliktus) miatt rövid időre felfüggesztette műsorszórási jogát.

1999 októberében létrejött az FM kereskedelmi Sztár *Rádió, amely a tévéfrekvenciának is bérlője.

2000-ben az udvarhelyi magyar műsor naponta 10 órás volt. 2009-ben hét közben 7 és fél órát sugároztak, hétfő kivételével, amikor műsoridejük 6 és fél óra volt. *A hétvégi adásidőt nem rögzítették, az rendszerint 8 és 10 óra között váltakozik. A többi műsoridőt és az éjszakát képújság tölti ki, hátterében a Sztár *Rádió adásával.Műsorukban vegyesen vannak helyi készítésű és a magyarországi csatornáktól vásárolt nagy nézettségű szórakoztató anyagok. Keretében működik Csíkszeredában a Csíki TV, ezenkívül szoros a kapcsolata a gyergyószentmiklósi Fény TV-vel is.

Adásait ma a szomszédos Máré­falva, Fenyéd, Felsőboldogfalva, Oroszhegy és Zetelaka több mint 15 ezer családja követheti figyelemmel.

Erdélyi Magyar Televízió (*Erdély TV) – Marosvásárhelyen működő kereskedelmi csatorna. Korábbi tervek és *Csép Sándor 2000-ben előterjesztett javaslata nyomán megvalósításáról 2003. november 14-én született tényleges megállapodás, *Markó Béla RMDSZ-elnök és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök tárgyalása során. 2004-ben a magyar kormány céltámogatásával létrejött a televízió munkáját felügyelő *Janovics Jenő Alapítvány, elnökévé – a televízió- és a *rádióprojektek irányítására – Nagy Zsoltot, az RMDSZ akkori ügyvezető alelnökét (volt kommunikációs és informatikai minisztert) választották.

2006-ban a Magyar Televízió a 2-es csatorna (M2) műsoridejéből napi egy órát ajánlott fel díjmentesen adásai számára a romániai idő szerinti fő műsoridőben, mely később két-három órára bővült volna, mindaddig, amíg az adás önállósul, az ajánlatról azonban a *Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumában nem született kedvező határozat. A televízió *jelenleg azt a frekvenciasávot használja, amelyet a 2004-ben Marosvásárhelyen is földi sugárzást nyert gyergyószentmik­lósi Fény TV-t működtető, Entelme­dia Kft. kihasználatlanul hagyott.

2006-ban a *Janovics Jenő Alapítvány ingatlant vásárolt Marosvásárhelyen, ahol megteremtette a szükséges feltételeket egy korszerű *rádió- és tévéstúdió kialakításához. 2007. december 21-én elfogadták Szudár László producer, a tizenhét évvel ezelőtt Békéscsabán Magyarország első magántévéadóját létrehozó televíziós szakember megvalósítási terveit, s ennek alapján hozzáfogtak a televízió kivitelezéséhez. 2008 elején elkezdődtek a műszaki beruházások, a stúdióhelyiségek kialakítása, a sugárzáshoz és a műsorkészítéshez szükséges engedélyek megszerzése.

2008. július 1-től kísérleti adóként működik (UHF 46 Ch-n). Felvállalja a közszolgálatiság elvét, és független kíván maradni az *erdélyi magyar pártoktól. 2008 októberétől napi híradót készít 23 percben, 2008 decemberétől pedig napi dokumentumfilmeket, zenei klipeket sugároz (*reggeli ismétléssel), szintén kísérleti jelleggel.

A próbaadások sugárzása 2009 júniusától kezdődött el: a napi 23 perces híradó mellett *magazinműsorokat készítenek és helyeznek adásba. A televízió 24 órás műsorfolyammal *jelentkezik: naponta 7 és 9 óra 30 perc között, valamint 16 és 23 óra között, saját készítésű műsorokkal. Producere Szudár László, ügyvezető igazgatója Szepessy Előd. Megbízott felelős szerkesztők: Germán Melinda és Csatlós Károly. A műsorok gyártását Pap Lóránt-Attila és Siklódi Csaba vezeti. A napi adás, valamint a *reggeli műsor szerkesztője Tóth Ibolya. A szerkesztőségi munkát 8 szerkesztő és 10 operatőr-technikus végzi.

Marosvásárhelyen és annak körülbelül 100 kilométeres körzetében fogható belső vagy külső antennával, s 2008 november 5-től bekerült a Maros megyei RCS&RDS Holding kábelhálózat digitális csomagjába.

Erdővidék Térségi Televízió (ERD TV) – az Intermedia Erdővidék Egyesület és Szász Zsolt tulajdonában lévő, a közszolgálatiságot vállaló kisközösségi tévéadó. 1996-ban létesült. Kéthetente csütörtökön sugároz az esti órákban (19.30-21.00 óra között) saját szerkesztésű műsort. Konzervanyagokat más televízióktól nem vesznek át. A híranyagokon kívül ismeretterjesztő és portréfilmekben mutatja be a régió példaértékű eseményeit. Az alapító szerkesztőség tagjai Szász Zsolt és Székely Blanka voltak, ma mellettük még Gaál István (operatőr, vágó), Trimfa Zsolt (operatőr) dolgozik. Az Erdővidék tizennyolc településén a műsorszórást a helyi kábelszolgáltatók biztosítják.

Fény TVl. Syn TV

Gyergyó TV – gyergyószent­mik­lósi televízió a Media Center Kft. tulajdonában; korábbi tulajdonosa a Tig Rad System Kft. volt. 2007. *március 9-én készítette el első műsorát. Naponta 1 óra saját műsort sugároz, ami az aktív adásidő 50%-át teszi ki, az adás másik fele a Magyar Televíziótól átvett produkció, a fennmaradó időben képernyőjén képújság látható. Népszerű műsora az Első kézből (interaktív, egyenes adás, amelyben bárki véleményt nyilváníthat). A képújságból és reklámfilm-készítésből/bejátszásból tartja fenn magát; néhány műsornak támogatói vannak. A magyarországi televíziók közül az MTV-nek készítenek tudósításokat. A szerkesztőség 2009-ben: Zsigmond Attila (főszerkesztő), Bíró Zoltán, Lázár *Hajnal, Pethő Melánia (szerkesztők), Bagi József, Molnár Csibi Attila (operatőrök), Portik Csaba, Simon Zoltán (vágók). A szerkesztőségben dolgoztak még Albert Eszter, Rokaly Elvira (szerkesztők), Bíró Zoltán, Gábor Csaba (operatőrök), Rézler Zsolt (vágó). Gyergyószentmiklóson és környékén fogható, nézettsége hozzávetőlegesen 16 000 fő.

Háromszéki Televízió és Produkciós *Műhely (HTV) – A Sepsiszentgyörgyön 1991-ben bejegyzett Háromszék *Rádió–TV Alapítvány keretében működött. Előbb a brassói területi stúdió (RTT) számára készített tudósításokat, riportokat, majd 1992 októberében megszólalt a helyi Selectronik kábelhálózaton. Eleinte félórás saját műsort (híradót, riportokat, interjúkat) közvetítettek, később adásidejük elérte a heti 3 órát. Ebben az időszakban állandó alkalmazottjuk nem volt, önkéntesen vagy jelképes honoráriumért tízen készítették a műsorokat. 1995-ben a HTV kapcsolata megszakadt a kábeltévé-hálózatot működtető céggel, ezért két évig a Cable Vision of Romania kábelhálózatán *jelentkezett, naponta, 5-6 órás műsorral, később heti négy alkalommal. Emellett produkciós *műhelyként is működött.

Miután a Selectronik hálózaton már nem tudtak megjelenni, több mint egy évig csak rövidfilmeket készítettek, létrehozva Sepsiszentgyörgy első helyi televíziós *műhelyét. Tudósításaik, riportjaik, dokumentumfilmjeik főképp magyarországi közszolgálati televíziók (M1, M2, Duna TV) és az RTV magyar adása számára készültek, de anyagaikat néhány *erdélyi kis hatósugarú televízió is műsorára tűzte (Digitál3, Syn TV, Polyp TV). Ma munkatársaiból áll a magyarországi televíziók háromszéki tudósítói hálózatának törzsgárdája.

A szerkesztőségben huzamosan dolgozott Barabás Mihály, Bartók Emese, *Erdély András, Fekete Réka, Ferencz Csaba, Kalamár György, Némethi Katalin, Petke László, Petrovits Győző, Simon József, Somogyi Csaba.

A stúdió az Illyés Közalapítvány támogatásával épült ki, adásai a Selectronik kft. kábelhálózatában Sepsiszentgyörgyön és környékén több mint 13 ezer családhoz jutottak el, a Cable Vision of Romania kábelhálózatán azonban kevesebben nézhették műsorait. A Ferencz Csaba, Petke László, Simon József és Somogyi Csaba által készített filmeket 2002–2008 között 16 hazai és nemzetközi díjjal (Berlin, Debrecen, Lakitelek, Varsó) tüntették ki.

Intersat – aradi kábeltévé-társaság, 1994 őszén indult, 1995-től egyórás magyar nyelvű adást sugárzott, hetente egy alkalommal. Műsorának háromnegyedét töltötte ki a saját gyártású anyag, a többi konzervműsor volt. A magyar műsort 1996 elején ideiglenesen beszüntették, s csak novemberben indulhatott újra. Első szerkesztői Nótáros Lajos és Írházi János voltak, 1996 novemberétől pedig *Ujj János és Lázár Erika.

Klub TV – a Bogdan Eduard Aiacoboaie újságíró és *médiavállalkozó tulajdonában lévő Europe Media cég 2007-ben Székely TV néven indított magyar nyelvű regionális televíziója. Csíkszeredában, Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön működött stúdiója. Az utóbbi városban azóta megszűnt az adás. 2009 tavaszán megváltoztatta nevét, ma Klub TV néven sugároz. *Jelenleg az egyetlen romániai magyar regionális televízió.

Csíkszeredában 2007. december 5-én közvetítette első műsorát. Vezetője 2008 első félévében Bogdan Eduard Aiacoboaie volt. Az egész nap sugárzó csatorna műsorában eleinte a konzervanyagok domináltak, ritkán aktuális témákat tárgyaló saját produkciók is adásba kerültek. A tulajdonos vezetésével román nyelvű stúdióbeszélgetéseket is közvetítettek, de konkrét műsorszerkezetet nem sikerült kialakítani. Miután Bogdan Eduard Aiacoboaie a kolozsvári One TV igazgatói tisztségét elvállalta, a csíkszeredai stáb szinte minden tagja kicserélődött, így 2008 őszén Boros Attila vezetésével, új munkatársakkal éledt újjá a Székely TV. 2009-ben új műsorszerkezet-tervezetet készítettek: eszerint a 24 órás műsoridőben négy órán át naponta képújság látható, *reggel *magazinműsor, délután saját készítésű anyagok, de a dokumentumfilmek és szappanoperák sem maradnak ki. A *program szerint a saját produkció az adásidő kb. 60%-a. Adásai Csíkszeredában és a környékén 35-40 km-es körzetben fekvő falvakban foghatók, ahol kb. 70 000 ember követheti figyelemmel őket.

A stúdiót a Sapientia EMTE kommunikáció szakos hallgatói is igénybe vehetik *műhelygyakorlatokon, *Székedi Ferenc televíziós szakember vezetésével.

Sepsiszentgyörgyön az Europe Media Kft. a 2004–2006 között működött M3 TV utódjának, az ugyancsak rövid ideig (2006–2008) létező Aktív TV-nek a műsorszórási engedélyét vette át. Első műsorait 2009. április 14-én kezdte sugározni: zenés videoklippeket és élőben közvetített sajtótájékoztatót. Az adást 8 és 24 óra között az Euronews csatorna helyén sugározták, éjszakára visszakapcsolták az angol nyelvű hírtelevíziót. A műsortervezetben olyan magyarországi adók nagy nézettségű adásai is szerepeltek, amelyek itt nem foghatók (Sport Klub, Film+2, Sorozat+, DoQ, Poén Tv). A saját produkciók, *reggeli ébresztő műsor, stúdióbeszélgetések, hírek, riportok, interaktív, zenés kívánságműsorok magyar és román nyelven kerültek adásba. A szerkesztőségben a tévécsatorna indulásakor 15-en dolgoztak, egy részük tévés tapasztalattal még nem rendelkező fiatal pályakezdő volt. Egy hónappal később a csapat létszáma öt főre csökkent, majd ismét bővült.

A tévéadó féléves működés után, 2009 októberében zárta be kapuit, ebben az időszakban a Klub TV az Országos Audiovizuális Tanácstól számos büntetést kapott a helytelen feliratok, a be nem tartott műsorrács és a *médiaetika megsértése miatt.

Kolozsváron az Europe Media Kft. 2009 februárjában nyert sugárzási jogot. Az előkészületi munkálatok után 2009 júniusában indította harmadik stúdióját. A városban ez volt az első magyar regionális kereskedelmi tévécsatorna. A stúdió a Klub TV korábbi műsorrácsaihoz hasonló *programszerkezetet alakított ki. Adása közel 600 000 emberhez jut el Kolozsváron és környékén.

Több hazai és külföldi televízióval is partnerkapcsolatot épített ki, leghatékonyabb a nyíregyházi Kölcsey TV-vel való együttműködés.

Adásai elsősorban az UPC kábelhálózatán vételezhetők.

Konnertfilm – székelyudvarhelyi produkciós stúdió. 2006-ban létesült kereskedelmi vállalkozásként; 2008-tól érintőképernyős pultokat, interaktív CD-ket is gyárt, honlapkészítéssel, brand-design tervezéssel is foglalkozik. Az érintőképernyős pultokhoz interaktív felületet is szolgáltat. Tulajdonosa Fazakas Szabolcs, aki korábban hazai, valamint magyarországi és németországi kereskedelmi, ill. közszolgálati televízióknak, alkotóműhelyeknek dolgozott. Kezdetben híranyagokat, tudósításokat készített az MTV és a Duna TV híradójának és határon túli műsorainak. *Jelenleg a székelyudvarhelyi Aves Media produkciós stúdiónak riportokhoz, tudósításokhoz szolgáltat képi anyagot, melyet az MTV és a DunaTV mellett a TV2-nek, RTL Klubnak és az RTV-nek adnak el. Együttműködik a csíkszeredai Thunderteam Stúdióval, amellett híranyagokat készít a ProTV-nek és a Realitatea TV-nek. Fő tevékenységük a reklámfilmek, bemutatófilmek és dokumentumfilmek gyártása. *Jelentősebb produkcióik: Szé­kely­derzs éléskamrája (a marosvásárhelyi Simfest kategóriadíjával kitüntetett dokumentumfilm, 2008); Hodgyai ereklyék (dokumentumfilm, 2008); Parajdi Sóbánya, Derzs, Szé­kelykapu lexikon, Sapientia EMTE. Több multimédia bemutatófilmet (EU-Civitas, Danubius, Infopress, Melinda Instal és Steel, COATS) és reklámfilmet (Atlassib, Impar, Melinda Instal, Vodafone, Maszol, Félsziget – Coca-Cola) készített, az utóbbi 2006-ban a marosvásárhelyi Sim­festen elnyerte a Legjobb Reklámfilm díját.

Az első szerkesztők Kolumbán Arabella és Forrai Ágnes voltak, akik *jelenleg az Egyesült Államokban, ill. Angliában folytatják kommunikációs tanulmányaikat. Mivel a stúdió 2008-tól csak közvetítői szerepet vállal, nem foglalkoztat szerkesztő munkatársakat. A rendező-operatőri munkát a stúdióvezető, Fazakas Szabolcs végzi. Munkatársai 2009-ben: Tófalvi Beáta (projektkoordinátor és riporter), Tánczos Árpád (érintőképernyők menedzselése), Albert Csaba (*programozó), Mar Zsolt (design, *programozás és utómunka).

Maros TV – marosvásárhelyi földi sugárzású kereskedelmi televízió. 1996-ban hozták létre az Intermedia Kft. és a Pentaton Stúdió filmes alkotóműhely közös vállalkozásaként. Alapítói: *Boros Zoltán, Gáspár Sándor és Katyi Antal. A helyi kábeltévé-társaságok közül elsőként a Portal Kft., 1997-től a Telesatco Kft. is közvetítette műsorait. 1999 elején az Országos Audiovizuális Tanács az új sugárzási megkötések értelmében visszavonta működési engedélyét; indoklása szerint a szerkesztőség nem fejlesztette elégségesen műsorait és technikai felszerelését, például nem rendelkezett a magyar műsorok kötelező román feliratozásához szükséges technikai berendezéssel. Napi hat és fél órát sugárzott, melyből a magyar, illetve román nyelvű saját produkció másfél óra volt, felváltva hetente kétszer különböző napokon. Kezdetben az RTV 1-es adójának híradóját is átvették, a Képújságban pedig magyar vagy román nyelven közöltek közhasznú információkat, s naponta kínáltak válogatást a Deutsche Welle német tévéadó műsorából is. 1997 júniusától filmsorozatokat és művészfilmeket is sugároztak, és egy ideig átvettek részleteket az MTV műsoraiból is. A szerkesztőséget Katyi Antal vezette. Munkatársai voltak: Izsák Ildikó (szerkesztő), Halmágyi Erzsébet, Korondi Kinga, Sebesi Sándor (különböző munkakörökben), valamint Borsos András, *Sipos László (operatőr-vágók). A helyi magyar újságírók, *rádiós szakemberek közül bedolgozott Bögözi Attila, Gáspár Sándor, B. Nagy Veronika és *Nagy Miklós Kund.

Marosvásárhelyi Televízió (TTM) – 2006 januárjában létesült román érdekeltségű regionális csatorna, amely felvállalja magyar műsorok sugárzását is. Magyar nyelvű műsorai naponta nézhetők: hét közben délutánonként két, esténként egy órát. Hét végén kevesebb az adásidejük, szombaton egy, *vasárnap két óra. A szerkesztőség tagjai 2009-ben: Bíró Zsolt, Fekete Zsuzsanna, Fülöp Imre, Kakasi Mihály, Kádár Zoltán, Korondi Kinga, Lovász Ágota és Moldován László Szabolcs.

Adásai nemcsak Maros, hanem Szeben, Fehér és Beszterce megyében is foghatók.

Mediaspectatorl. Pet Stúdió

M3l. STV

Pentaton Stúdió – marosvásárhelyi filmes alkotóműhely. 1992-ben létesült, a Maros TV-t létrehozó Intermedia Kft.-vel közös vállalkozásként. Tulajdonosa Katyi Antal. Eleinte hangfelvételeket készített, koncerthangosításokkal és lemezkiadással foglalkozott. 1996-tól készít videofilmeket: dokumentufilmeket, híranyagokat, riportokat, video­klippeket. Ma már ez a fő tevékenységi területük Fontosabb filmjeik: Este lett a liányságnak (csángó lakodalom, 2000); Életem mint égő fáklya (2001); A *Teleki Téka kincseiből (2001); A semmiből egy új, más világot teremtettem (Bolyai Jánosról, 2002); Színházi legendák nyomában (emlékek a Székely Színházról, 2006); Lázárfalvi kaláka (2008). Filmes anyagaikat az RTV bukaresti magyar adása, a Duna TV, valamint az MTV 1-es, 2-es csatornái sugározzák. Ezekkel közös produkciókat is készítenek. Katyi Antal (stúdióvezető, rendező, operatőr-vágó) mellett, a Maros TV működésének időszakában, szerkesztőként dolgozott itt Bögözi Attila, Gáspár Sándor, Izsák Ildikó, operatőrként és vágóként Borsos András, *Sipos László, Sebesi Sándor. A Maros TV-s együttműködésen kívül más produkciók szerkesztő-riporterei voltak Marosi Barna, *Simonffy Katalin, Tófalvi Zoltán, *Tomcsányi Mária, később Giliga Sándor, Kádár Botond, Kovács Orsolya és Turóczki Emese.

Filmjei 2000–2007 között belföldi és magyarországi (Lakitelek) filmfesztiválokon 4 díjat nyertek.

Pet Stúdió (Mediaspectator) – aradi tévés alkotóműhely; az *erdélyi *médiapiacon korábban VK Stúdió néven volt ismert. 1994 nyarán Vipcom Arad néven *Puskel Tünde Emese, Puskel Péter, Huppert Sándor és *Sándor István hozták létre, mai nevét 2003-ban vette fel. Filmjeit ma Mediaspectator néven szignálja. Híranyagokat, riportokat, önálló rövid-filmeket, reklámfilmeket, dokumentumfilmeket készít (utóbbiakat főképp a szórványmagyarság helyzetéről, problémáiról). Fontosabb alkotásai: Arad, a magyar Golgota (dokumentumfilm); Zala György-portré (a restaurátorok vallomásai); Wine Princess (bemutatófilm); 120 éve a vaspályán (az aradi ASTRA vagongyár története, dokumentumfilm); Malta (turisztikai ismertető); Himalája, Aconcagua (hegymászók a magasban, filmdokumentum).1996 óta állandó külső munkatársai az RTV bukaresti magyar adásának és Kolozsvári Területi Stúdiója magyar műsorának, az M1-nek, M2-nek a Duna TV-nek, a Szegedi Körzeti Stúdiónak. Az ezredfordulón két főállású és két külső munkatársa volt: *Puskel Tünde Emese (stúdióvezető) és Puskel Péter (szerkesztő), illetve *Sándor István és Berki Norbert (operatőrök). 2003-tól folyamatosan itt dolgozik rajtuk kívül Pálfi Kinga (szerkesztő-riporter), László Ferenc (operatőr- vágó), Sándor Szilárd (rendező, operatőr-vágó).

Filmfesztiválon vettek részt Kassán, Fehérgyarmaton, Mátészalkán, Nyíregyházán, Szolnokon, a skóciai Edinburghban. 1999-ben elnyerték a MÚRE Nívódíját, 2005-ben a fehérgyarmati Filmfesztivál I. díját.

Polyp Tv – az azonos nevű kézdi­vásárhelyi, magyar–román kereskedelmi társaság tévéadója. Gazdasági vállalkozásként indult, de a közszol­gálatiságot is felvállalta. 1993. december 23-án sugározta első adását. Az egyedüli olyan kis hatósugarú *erdélyi televízió, amely tizenhat éve folyamatosan működik. Előbb heti egy alkalommal közvetített kétórás saját szerkesztésű műsort; 2000-től napi kilencvenperces adást sugároz.

Munkatársai voltak: Dáni Csaba, Égető Albert, Haraly Boldizsár, Kovács Mihály, Kovács Mária, László Éva, Makó Andrea, Papp (Kovács) Gyöngyike, Szentes István, Szőcs Éva, Tóth Olivér, Vajna László. A szerkesztőség tagjai 2009-ben: Dávid Sándor (főszerkesztő), Bartos Lóránt, Fábián Helén (szerkesztők), Deák Mária (bemondó), Nánai István, Ştefan Cornel (operatőrök).

Adásai Kézdivásárhelyen és környékén foghatók, de műsorcsere-kapcsolat révén megjelennek a sepsiszentgyörgyi STV-n is.

RA Stúdió – csíkszentdomokosi filmes alkotóműhely. Alapítói, Kosza Endre (stúdióvezető), valamint fiai, Róbert (operatőr-vágó) és Arnold (animátor-operatőr-vágó) a kilencvenes évek végétől foglalkoznak filmezéssel; később csatlakozott hozzájuk Kalamár Mária tanárnő (szerkesztő-riporter) és Gidró Melinda (bemondó-szerkesztő). A stúdiót 2005-ben létesítették, ők gyártják a csíkszent­domokosi televízió műsorait, főleg a csíki falvakról. Dokumentum- és animációs filmeket, valamint természetfilmeket és portréfilmeket is készítenek (főként mesteremberekről). Kiemelésre érdemes 2008-ban az Anyuka hol? c. dokumentumfilm, mely új romániai társadalmi *jelenségről, a külföldön dolgozó szülők itthon hagyott gyerekeiről szól. Más fontosabb filmjeik: „Csak itt ehelyt” Szent­domokoson, Búcsújárók, Lópat­kolás, Dánfalvi kerámia, Pásztorbükk 2008, A Gyilkos-tó és a Békás-szoros, A Szent Anna-tó és környéke. Animációik: Telitalálat, Snail Rally, A szörnyű hang, One day..., amelyekért két hazai és két külföldi (magyarországi, svédországi) díjat nyertek.

Filmes anyagaikat a Gyergyó TV-nek, a Balánbányai TV-nek, a Fény TV-nek és a Csíki TV-nek is átadják, produkcióik a stúdió honlapján is nézhetők, ami sok idegenben élő magyar ember számára teszi adásaikat hozzáférhetővé.

Rex Videó Stúdió – gyergyószent­miklósi filmes alkotóműhely. 1998-ban létesült azzal a céllal, hogy igényes dokumentumfilmeket, kisjátékfilmeket gyártson. A stúdió alapítványi tulajdonban van, elnöke, a *műhely létrehozója Zsigmond Attila. Szakemberei híranyagokat, riportokat, dokumentumfilmeket készítenek a Gyergyó TV-nek, ők az MTV gyer­gyószéki tudósítói, s az Echo TV-nek is adnak el filmeket. Munkatársai: Zsigmond Attila (rendező-operatőr) és Bajna György (szerkesztő-riporter). Hazai és magyarországi filmfesztiválokon (Komárom, Laki­telek, Nyíregyháza, Szolnok) 2000–2008 között elnyertek összesen 19 díjat, többek között a komáromi IV. Moholy Nemzetközi Filmfesztivál fődíját.

Rubin Stúdió – gyergyó­szent­miklósi filmes alkotóműhely. Alapítói 1993-ban a Pro Media Alapítványt létrehozó Berszán-Árus György és Csató Judit, akik korábban Gyergyó­szentmiklós első helyi adóját, az akkori Syn TV-t is elindították. A stúdió a Gyergyói-medence eseményeiről, az objektív, naprakész tájékoztatás jegyében, kulturális, néprajzi, gazdasági, politikai és egyházi tárgyú híranyagokat, dokumentumriportokat és rövidfilmeket gyárt. Produkcióit a hazai és a magyarországi közszolgálati televíziók egyaránt közvetítik. Kezdetben, elsőként a gyergyói térségből, a MTV-nek tudósítottak, majd a Duna TV indulásával lehetőségük nyílt napi rendszerességgel *jelen lenni a képernyőn a csíkszeredai térség eseményeivel. Fontos feladatuknak tartják a már közel tizenöt év alatt összegyűlt filmanyagok archiválását is.

A szerkesztőség folyamatosan három-négy taggal működik. 1998-ban munkatársak voltak: Berszán-Árus Csilla, Berszán-Árus György, Oláh Gál Elvira és Török Magdi (a Duna TV gyergyói és maroshévízi tudósítója). 2002 óta munkatársuk Daczó Katalin (szerkesztő) és Vetési-Szabados Kenéz (vágó). A szerkesztőség vezetője 2009-ben Berszán-Árus György. Székhelyet számára a Gyergyószentmiklósi Római Katolikus Főesperesség biztosított, legszükségesebb technikai felszerelése adományokból származott. 1996-tól nyolc hazai és nemzetközi megmérettetésen (Nyíregyháza, Lakitelek) díjazták filmjeiket (Az áldozat, Kinda Lázár és Csíki Traktor, Ha eljő az öregség, Egyik szeme sír, a másik nevet).

Samtel TV – Szatmárnémeti kis hatósugarú televíziója. 1992-ben létesítette a Samtel Kft. kábeltelevíziós társaság. A vegyes (román–magyar) vállalkozás négy tulajdonosa közül Suba József és Tolmács János voltak a magyar tőke képviselői. Magyar nyelvű műsorát 2001. jan. 1-jén szüntették meg, arra hivatkozva, hogy költséges és nem jövedelmező. Két nyelven sugárzott. A magyar szerkesztőség 1993 januárjában közvetítette első műsorait. Adásuk kezdetben háromórás volt, heti egy alkalommal, majd az adásidő feldarabolódott heti három napra (kedd, szombat, *vasárnap); a műsoridő ingadozott a cég anyagi helyzetének függvényében. Román és külföldi csatornáktól átvett műsorok mellett sugároztak helyi jellegű saját produkciókat is. Hírek, helyi szórakoztató műsorok, *magazinok, stúdióbeszélgetések szerepeltek a kínálatban, a konzerv jellegű műsorsávban játékfilmeket, dokumentumfilmeket is közvetítettek. Alkalomszerűen a Duna TV-nek is küldtek tudósításokat.

A magyar szerkesztőség nem rendelkezett önálló stábbal, összetétele a néhány év alatt szinte félévenként változott. Itt dolgozott Antal Márta, Bartos Erzsébet, Bencze Tamás, Bíró Ágnes, Dancs Artúr, Gál Márk, Józsa János, Laczkó Edgár, Laczó Tekla, Lukács Erika, *Mezei Csilla, Páka Szidónia, Princz Csaba, Rög Loránd, Szilágyi Levente, Túróy Zoltán.

Az adás Szatmárnémetiben és mintegy 50 km-es körzetében volt fogható.

Syn TV – Gyergyószentmiklós első televíziója. 1992-ben alakult, a székelyudvarhelyi UTV után a második, közszolgálatiságot is felvállaló kistérségi tévéadó volt *Erdélyben. Előbb a helyi kábeltelevíziós hálózatot kiépítő Syntax Rt. helyi adójaként sugárzott, 1998-tól a Syn Tv Alapítvány támogatta, majd a 2003-as vezetőcsere után, a Hodgyai Géza tulajdonában lévő Entelmedia kft. tévéadójaként, felvette a Fény TV nevet.

1996 után, amikor kialakultak a szakmai (szerkesztési, műszaki) biztonsági alapok, hétfő kivételével naponta 50-60 perces saját produkciót közvetítettek.

A heti félórás saját műsort eleinte a két alapító szerkesztő, Csató Judit és Berszán-Árus György készítette. Később a szerkesztőség fokozatosan bővült: 1998-tól *a hét főállású alkalmazott mellé külső munkatársak is csatlakoztak. A szerkesztőségben folyamatosan dolgozott Almási Attila, Bagi Gizella, Berszán-Árus Csilla, Bíró Zoltán, Csata Orsolya, Erőss Éva, Fazakas Enikő, Gergely Edit, Kacsó Edit, Mihály Enikő, Molnár Levente, Péter Csaba, Simon Zoltán, Török Magdolna, Vetési Zoltán, Vincze Csilla és Zsigmond Attila.

STV – a sepsiszentgyörgyi Selectronik kábeltelevíziós társaság 1995-ben létesített stúdiója. Műsorai több mint 13 ezer családhoz jutottak el. 1996–2003 között az Antena 1 román kereskedelmi csatorna körzeti adóján sugárzott. A napi 9 és fél órás közvetítésből három óra volt a saját készítésű anyag, magyarul és románul (utóbbi lényegében csak hírműsor). Ezenkívül az MTV 1-es és 2-es műsorából, valamint az RTL Klub adásaiból közvetített válogatást. Anyagait a kézdivásárhelyi Polyp kábeltévé-hálózat is átvette, és kazettáról sugározta. Legnagyobb teljesítménye évről évre a Szent György-napi hétvégi élő közvetítés.

A szerkesztőség 1998-ban: Dobai Éva (főszerkesztő), Georgeta Dudás (a román műsorok főszerkesztője), Ambrus Mihály, Ancuţa Simona, Balogh László, Bardócz Szilárd, Bujanca Alina Otilia, Dancs Árpád, *Erdély András, Farkas Réka, Jani Kinga, Kiss Aranka, László Károly, Mate­kovics János, Murányi Tóni, Szakács Mária, Szász Gabriella, Tibodi Ferenc, Tóth Győző, Turóczki Emese, Ungureanu Ticuţa, Veress László, *Zsigmond Győző (szerkesztők), Bölöni Csaba, Csurulya Árpád, Dobondi Lehel, Filep Farkas, Florin Anghel, Havadtői Csongor, Szász­gáspár József (operatőrök, vágók), vezérigazgató Szalló László, igazgatóhelyettes Kocs János.

A tévéstúdió 2003-ban szűnt meg, miután fenntartóját, a helyi Selectronik kábelszolgáltatót felvásárolta az UPC országos hálózatot működtető cég.

2004-ben hat civil szervezet – a Horizont, Kóréh Endre, Mikes Kelemen, Pro Georgio Sancto, Asimcov és a Kereszténydemokrata Egyesület – létrehozta a Media 3 részvénytársaságot, amely helyi erőforrásokból, M3 TV néven újraindította a helyi magyar televíziót. Biztos bevételi forrását a sepsiszentgyörgyi és a háromszéki önkormányzattal kötött két szolgáltatói szerződés *jelentette, ami az intézmény fenntartásának 30 százalékára volt elég. 2006-ban vezetőcsere következett, ami után Aktív TV-ként indult újra. Bár új arculatot, híradót és változatos műsorokat ígértek, ez is csak másfél évig működött, végül 2008-ban műsorszórási engedélyét megvásárolta az Europe Media Kft., és 2009-ben Székely TV néven (melyet még ebben az évben Klub TV-re változtatott) beindította Sepsiszentgyörgy új televízióját.

A városban az Országos Audiovizuális Tanács 2009-es nyilvántartása szerint a bukaresti Antena 1 tévétársaságnak és egy háromszéki vállalkozásnak, az Antal&Tamás Kft.-nek is van műsorszórási joga, utóbbinak Régió TV néven, de ezek helyben nem működtetnek tévéstúdiót.

Székely TVl. Klub TV

Transikon Egyesület – Székely­udvarhelyen 2000-ben alakult, de jogilag csak 2007 júliusában bejegyzett filmes alkotóműhely. Alapítói Bálint Arthur, Bálint Ibolya, Fecső Zoltán, Gedő Levente, Jakab Ervin, Simó Csaba és Szabó Károly voltak. A stúdió riportokat, híranyagokat, dokumentumfilmeket és művészi igényű alternatív rövidfilmeket gyárt. Produkcióikat az MTV 1-es és 2-es csatornái, a Duna TV és a Hír TV közvetíti. *Jelentősebb filmjeik: Ikrek, Kisvárosi Mozi (rendező-operatőr: Bálint Arthur); Asszonyélet, Apró örömök (rendező: Bálint Ibolya); Nők a hinta körül (rendező: Fecső Zoltán); Népszavazás, Költözés (rendező: Jakab Ervin); A *remény hal meg utoljára, LCD varázs (rendező: Szabó Ká­roly).

Első elnöke Szabó Károly volt, *jelenleg Bálint Arthur a stúdióvezető. Alkalmazott munkatársai nincsenek, tudósítói, társalkotói: Bálint Ibolya, Fecső Zoltán, Jakab Ervin és Simó Csaba. 2005–2009 között Bálint Arthur Ikrek és Kisvárosi Mozi c. filmjeivel 7, Bálint Ibolya Asszonyélet és Apró örömök c. filmjeivel 2, Fecső Zoltán Nők a hinta körül c. filmjével I. díjat nyert hazai és nemzetközi (Budapest, Győr, Edinburgh) filmfesztiválokon.

Transzilvániai *Rádiótelevízió (RTT) – Brassóban alakult 1990-ben, s területi stúdióként e néven 1992-től működik. Indulásakor az egyedüli olyan román érdekeltségű magán­televízió volt, amely magyar és német adások sugárzását is felvállalta. 1990. *március 15-től kétszeri rövid megszakítással rendszeresen közvetített magyar nyelven. Először 1990-ben, az első parlamenti választás idején függesztették fel egy hónapra, másodszor 1996-ban harminc napra. 2001-ben pedig a vezetőség végérvényesen megszüntette az adást azzal az indoklással, hogy nem fér bele a nyári műsortervbe. Bálint Ferenc főszerkesztő kezdeményezésére ekkor alakult meg a Brassai Társaság, amely legelső feladatként a barcasági magyar televíziózás ügyének felvállalását tűzte ki célul. 2002 *márciusában, politikai egyeztetés után és az ő hozzáállásukkal, a magyar adás a MIX Televízió hálózatán folytatódott, majd 2003-ban két órára bővült a TVS hálózatán. A MIX-nél folyamatosan ment a műsor 2008 novemberéig, amikor anyagi nehézségek miatt megszűnt. Az RTT-n és a MIX-en sugárzott adások száma elérte a 913-at. Ma a TVS hálózaton van magyar adás, amely folytatja az 1990-ben elkezdett műsorpolitikát.

Amikor A televízió határok nélkül c. uniós *program keretében *Erdélyben is tudósítói központok létesültek, az egyik azok közül Brassóban kapott helyet, így a magyar adás szerkesztői lettek a Duna TV és az MTV barcasági tudósítói. Ügyvezető elnöknek Bálint Ferencet, a brassói magyar nyelvű televíziózás létrehozóját választották meg. Emellett dolgoztak az RTV bukaresti és kolozsvári magyar adásainak, és rövid ideig jó kapcsolatuk volt a székelyudvarhelyi, gyer­gyó­szentmiklósi, kézdivásárhelyi televíziókkal. Az RTT magyar szerkesztőségét Bálint Ferenc vezette, a munkatársak többnyire lelkes önkéntesek, az *Áprily Lajos *Gimnázium diákjai voltak. A szerkesztőségben dolgozott 1998-ban: Bardócz Péter, Hegyi Botond, Ferencz Attila, Borbáth Szilárd, Demeter Tibor, Orbán István, Boda János, Nagy László, Fejér Emese, Keul Melinda, Bálint Ágnes, Kovács Attila. Később a csoport hét tagúra apadt; három munkatárs (Gödri Ildikó, Kovács Attila, Nagy László) került állandó munkaviszonyba az RTT-vel, munkakörükben elsősorban a román műsorok szerkesztése szerepelt.

Az adás Brassó és Kovászna megyében egyaránt fogható volt.

TVO*Nagyvárad első helyi televíziója. 1990 elején Temesvár után másodikként indult, hetenként három alkalommal *jelentkezett önálló műsorral, csütörtökön közvetített magyar nyelven az RTV 1-es csatornáján. Ellenzéki hangvétele miatt többször is kísérlet történt elhallgattatására, de a lakosság mindig kiállt mellette. 1992-ben új sugárzási jogot kapott, mert nem *jelenhetett meg többé az RTV1 hullámhosszán, az Országos Audiovizuális Tanács nem engedélyezte további működését. A munkatársak az 1993-ig tartó átmeneti sugárzási szünetben kazettákra dolgoztak, amelyek közül egyeseket az MTV 2-es csatornája és a bukaresti RTV magyar adása is műsorra tűzött. Emellett hetente *jelenhettek meg a bukaresti SOTI stúdió adásában. 1993-ban ismét sugárzási jogot nyertek, de akkori adásaik már csak egy kis hatósugarú hullámsávon, 30 km-es körzetben voltak foghatók. 1995 júliusától, egy új csatornán, napi hatórás műsort sugároztak, ebből magyar nyelvű a Meleg Vilmos színművész által szerkesztett napi 45 perc volt.

Anyagaik magánlakásban, szűkös körülmények között készültek. Az adás munkatársai Meleg Vilmos mellett felesége, Hortenzia (bemondó és riporter) és Fenyvesi Levente (operatőr) voltak. Mellettük Szilágyi Aladárnak és Veres Kovács Attila lelkipásztornak volt még rendszeresített műsora.

A közönség kedvező visszajelzései ellenére az adás a megoldhatatlan anyagi nehézségek miatt 1998-ban megszűnt.

TVS – brassói székhelyű kábeltévé-társaság, az RCS&RDS Holding országos hálózat tagja. Tévéstúdiókat működtet Brassóban, Craiován, Plo­ieşti-en; 2008 novemberéig *Nagyvárad helyi televíziója is e kábeltévé-társaság tulajdona volt.

Brassóban magyar nyelvű műsorait a Bálint Ferenc kezdeményezésére 2001-ben megalakult Brassai Társaság támogatásával a FILM S kft. gyártja. 2003-tól közvetít magyar nyelven heti 1 órában, szombaton 13 órától; ismétlése *vasárnap 9-től és kedden 13 órától. Kizárólag saját készítésű műsorokat sugároz. Van egy szerződésük az MTV-vel a határon túli műsorok felhasználására, de nem élhetnek vele, mert az Brassóban nem fogható az MTV. Bálint Ferenc neve a Duna Televízió és a Magyar Televízió tudósítói listáján szerepel, de ma csak a Román Televízió magyar adásának dolgozik. A szerkesztőséget Bálint Ferenc hozta létre, s ma is ő vezeti, de megalakulása óta nem volt főállású munkatársa; később csatlakozott hozzá Csáky János. Ma bedolgozik még Kovács Attila (TVS), Nagy László (Pro TV), Bálint Ágnes művészettörténész és Gergely Tünde könyvelő. Rajtuk kívül Erőss László, Kovács Tímea és Nagy-Pál Réka középiskolás diákok segítik a stúdiót, többnyire önkéntesen.

Adásaikat a TVS kábelhálózatára kapcsolódott Brassó, Kovászna és Argeş megye nézői láthatják.

Nagyváradon a TVS kábeltévé-társaság kezdetben önálló magyar csatornát működtetett TVS2 néven, amely 1993 karácsony estéjén vetítette első adását. A híradó köré építve szórakoztató, kulturális és sportműsorokat sugároztak, később élő adásban játékos vetélkedőket, stúdióbeszélgetéseket is. 1996-ban hazai és magyarországi fesztiválokon több díjat nyertek. 1997 telén változtak az adót működtető TVS kábeltévé-társaság tulajdonosai, s 1998-tól a lecsökkentett létszámú szerkesztőgárda már csak a híradó és néhány egyéb műsor megtartására volt képes. 2000 augusztusában megszüntették az önálló magyar nyelvű csatornát, a munkatársak *jelentős részének felmondtak. Az egész Bihar megyében fogható TVS sugárzásában egy napi kétórás magyar nyelvű adás maradt. Ez 15-20 percben élőben sugárzott híradót, míg műsorának többi része politika, önkormányzat, kultúra, sport volt. A munkatársak akkor Bimbó-Szuhai Tibor főszerkesztő mellett Karsai Attila gyártásvezető, Szőke Enikő riporter és bemondó, valamint Gui Gérárd, Cseresznyés Zoltán és Nyulas Sándor operatőrök. 2003-ban már csak hétfőn, szerdán és pénteken *jelentkeztek saját készítésű műsorokkal, túlnyomórészt stúdióbeszélgetésekkel, ill. beszámolókkal a közösséget érintő helyi, illetve régiós rendezvényekről. Ekkor a szerkesztőség Bimbó-Szuhai Tibor főszerkesztőből, Karsai Attila, Pap Renáta és Szomoru Edina szerkesztő-riporterekből állt.

2008-ban a brassói kábeltelevíziós társaság eladta a TVS *nagyváradi stúdióját. A vezetőség kicserélődött, leváltották Florin Ardelean főszerkesztőt, és a magyar munkatársak közül menesztették Cseresznyés Zoltán műszaki igazgatót, Fejér Iván marketingigazgatót és Pap Renáta szerkesztőt is. A magyar adások egykori munkatársai közül egyedül Szomoru Edina maradt. 2009 *márciusában új műsorrács lépett életbe, amelyben már csak a hajdani magyar nyelvű adások töredéke szerepel. A Pap Renáta által a közelmúltig szerkesztett heti három *magazinműsor megszűnt, helyette Szomoru Edina heti egy alkalommal felvételről sugárzott félórás portréműsora látható, s mellette a naponta közvetített híradó.

TVT89 – temesvári kereskedelmi televízió. Az 1989 decemberében elsőként megalakult független Temesvári Televízió vezetőinek és szerkesztőinek egyik csoportja hozta létre (a másik csapat megalapította a TVT1-et). Kezdetben heti 20 perces magyar adást sugárzott, éjszaka, a TVR1 műsorzárása után. Szerkesztője előbb Darida István András színházi rendező, majd 1991 júliusától Bartha Csaba újságíró, gépészmérnök volt. 1992-ben, amikor a tévétársaság két részre szakadt, a magyar részlegnél dolgozó munkatársak a TVT89 kötelékébe kerültek, amely vállalta a magyar, német és szerb nyelvű adások sugárzását is, ekkor már heti 45 perces, később egyórás adásidőben. Rendszerint élő adásban *jelentkeztek, a műsorokat a főszerkesztő, Bartha Csaba és önkéntes egyetemisták készítették.

A tévétársaság 1995-ben nehéz anyagi helyzetbe jutott, majd bírósági perek és többszöri tulajdonosváltás után Muja Marcellini vállalkozó kezébe került, aki csak román felirattal vállalta (volna) a nemzetiségi műsorokat, ehhez azonban nem volt megfelelő technikai felszerelés. Bartha Csaba a Media Design magánstúdiónál folytatta tovább a tévés tevékenységet.

Bár Temesváron a TVT89 megszűnése után több tévétársaság is *jelen volt, magyarul is sugárzó kereskedelmi tévécsatorna többé nem működött.

Videoklip Stúdió – marosvásárhelyi tévés alkotóműhely; Barabási Győző vezeti. A stúdió főképp az MTV és a Duna TV számára készít *erdélyi vonatkozású híranyagot, riportokat és más produkciókat.

Video-Pontes Stúdió – kolozsvári filmes alkotóműhely; tulajdonosai és vezetői Maksay Ágnes és Marius Tabacu. A stúdiót az általuk 1993-ban létrehozott Video Pontes Alapítvány működteti. Fő tevékenységi területe a dokumentumfilm-gyártás, céljuk oral history video-adattárban dokumentálni *Erdély 20. századi történelmét.

1993 óta a stúdió 70 portré- és dokumentumfilmet készített, és több száz óra felvételt archivált. Produkcióik főképp a Duna TV és a Magyar Televízió megrendelésére készültek. Kezdetben segítségükre volt többször is a Fekete Doboz Alapítvány. Dolgoztak együtt a Dunatáj Alapítvánnyal is, valamint a budapesti Voxtrade Stúdióval. Több dokumentumfilmet forgattak koprodukciós megállapodás alapján a Román Televízióval is.

2001-ben a stúdió vezetői aktívan részt vettek a Kárpát-medencei magyar stúdióhálózat létrehozásában. Maguk is tervezetet *tettek le a Duna TV-vel, illetve az MTV-vel élő összeköttetésben álló stúdióhálózat létrehozására, mely akkor az Illyés Közalapítvány támogatásával meg is valósult. A stúdióból háromkamerás élő bejelentkezésekre nyílt lehetőség, amit heti rendszerességgel a Duna TV, ritkábban az MTV ki is használt. 2001 és 2007 között havonta 50-60 tudósítás ment át optikai kábelen csak a Duna TV számára.

Az *erdélyi optikai kábelhálózat központja ma is a stúdióban van, ellenben azt élő közvetítésekre 2007 áprilisa óta nem veszik igénybe: a megrendelések száma a magyar közszolgálati televíziók és kiváltképpen a Duna TV részéről rendkívüli módon lecsökkent, a stúdió felmondta az együttműködést a magyar közszolgálati televíziókkal, azóta az önállósult hajdani munkatársak látják el ugyanezt a feladatkört. Ma a stúdióban jobbára történelmi dokumentumfilmek, portréfilmek és életinterjúk készülnek.

Főmunkatársak voltak: Halmágyi Erika, Spitzer Judit (szerkesztők, a Duna TV és az MTV tudósítói), Erdős Zsigmond, Filep Farkas, Kötő Zsolt és a 2000-ben balesetben elhunyt Ugron Gábor (operatőrök), gyártásvezetők Szabó Tünde, Antal Tövissi Zsófia, Papp Zsuzsa. Amíg a Video-Pontes Stúdió készítette a magyar közszolgálati televíziók határon túli műsorainak egy részét, munkatársként dolgozott még Lepedus Péter, Makkai Koós Imola (tudósítók) és Tofán Zsolt (operatőr).

A szerkesztőség tagjai 2009-ben: Maksay Ágnes (szerkesztő-rendező), Marius Tabacu (szerkesztő-rendező) és Kötő Zsolt (operatőr). Nagyobb dokumentumfilmek forgatásakor külső munkatársakat is felkérnek.

Jelentősebb filmjeik: Élő ítéletek (dokumentumfilm a román–magyar viszonyról *Erdélyen belül, rendező-szerkesztő Marius Tabacu, Maksay Ágnes, operatőr *Xantus Gábor, 1993); A lélek iskolája (dokumentumfilm, rendező-szerkesztő Maksay Ágnes és Marius Tabacu, 1994); Kőbe faragott szemtanú (dokumentumfilm a bonchidai kastélyról, rendező-szerkesztő Marius Tabacu és Maksay Ágnes, 1996); Címerek Golgotája – I. A vörös farsang (az arisztokrácia felszámolása Romániában, rendező Marius Tabacu, Maksay Ágnes, operatőr Kötő Zsolt, 1997); Címerek Golgotája – II. Végnélküli böjt (1997); És így tovább… (dokumentumfilm a Trianon utáni *Erdélyről, a magyarság problémáiról, rendező Maksay Ágnes, operatőr Kötő Zsolt, 1998); A *látó ember (portréfilm Wass Albertről, rendező Marius Tabacu, Maksay Ágnes, operatőr Kötő Zsolt, 1998); Csipike intelmei (portréfilm Fodor Sándorról, rendező Maksay Ágnes, 1998); Miklóssy Gábor (portréfilm, rendező Marius Tabacu, 1998); Szék transit gloria mundi (riportfilm, rendező Maksay Ágnes, operatőr Erdős Zsigmond, 1999); Az IKESZ csoport (dokumentumfilm az 1952-ben elítélt kolozsvári diákokról, rendező Mak­say Ágnes, operatőr Ugron Gábor, 1999); Az út amely Stockholmba vezet – Szente Imre, a Gulag-fordító (portréfilm, rendező Maksay Ágnes, operatőr Ugron Gábor, 1999); A Nap napja (dokumentumriport, rendező Marius Tabacu, 1999); Nincs görbe fa… (a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet története, dokumentumfilm, rendező Maksay Ágnes, operatőr Erdős Zsigmond, 2000); Kalotaszeg kalendárium (dokumentumfilm a Kalotaszegen még élő hagyományokról, rendező Maksay Ágnes, operatőr Kötő Zsolt, 2000); Máramaros körzet (dokumentumfilm, rendező Marius Tabacu, operatőr Ugron Gábor, 2000); Sapientia – egy egyetem születése (dokumentumfilm, rendező-szerkesztő Marius Tabacu, Maksay Ágnes, 2001); A csángó festő (portréfilm Antal Imréről, 2001); Nyolcvan facsavar, avagy a Kolozsvári Művészeti Múzeum története (dokumentumfilm, rendező Maksay Ágnes, operatőr Kötő Zsolt, Erdős Zsigmond, 2001); Művészetem hatalom (portréfilm Miklóssy Gáborról, rendező Marius Tabacu, operatőr Erdős Zsigmond, 2001); Benkő Samu művelődéstörténész (portréfilm, rendező Maksay Ágnes, 2002); Menni (meg)maradni (kivándorlási tendenciák *Erdélyben 1989 után, rendező Maksay Ágnes, 2002); Teleki Téka – 200 év a tudomány szolgálatában (rendező Maksay Ágnes, operatőr Filep Farkas, 2002); Az aradi Golgota (dokumentumfilm a Szabadság-szoborról, rendező Maksay Ágnes, operatőr Erdős Zsigmond, 2003); Otthon a Székelyeknél. *Szabó Gyula íróról (portréfilm, rendező Maksay Ágnes, 2003); A csendrigó (portréfilm Egyed Emeséről, rendező Marius Tabacu, 2003); Dávid Gyula irodalomtörténész (portréfilm, rendező Marius Tabacu, Maksay Ágnes, 2003); Kolozsvár arcai (dokumentumfilm, a város 20. százada, rendező Marius Tabacu, Maksay Ágnes, 2003); Mikor Csíkból kiindultam (Fodor Pál élete, aki Trianonra keresett megoldást, dokumentumfilm, rendező Maksay Ágnes, operatőr Kötő Zsolt, 2004); Az otthonmaradottak (dokumentumfilm az *erdélyi 1956 elítéltjeinek családjairól, rendező Maksay Ágnes, operatőr Erdős Zsigmond, 2005); Portréfilm Guttman Mihályról (rendező Marius Tabacu, operatőr Tofán Zsolt, 2005); Az utolsó maszek (dokumentumfilm Szilágyi Domokosról, rendező Marius Tabacu, Maksay Ágnes, 2006); Sipos László festőművész (portréfilm, rendező Maksay Ágnes, operatőr Kötő Zsolt, 2006); Erdélyi ízek – receptek, ételkülönlegességek és az adott vidék bemutatása nyolc részben: Szék, Torockó, Szilágyság, Székelyföld, Máramaros, Bukovina, Szászvidék és a *szamosújvári örmények (rendező Marius Tabacu, Maksay Ágnes, operatőr Filep Farkas, Erdős Zsigmond, Kötő Zsolt, 2006); Kolozsi Tibor szobrász (portréfilm, rendező Maksay Ágnes, operatőr Kötő Zsolt, 2008); Nádország (tudományos-ismeretterjesztő film a Duna-deltáról, rendező Maksay Ágnes, producer Marius Tabacu és Füredi Vilmos, operatőr Kötő Zsolt és Filep Farkas, 2008); Száműzött pályakezdők (kihelyezések a Ceauşescu-rendszerben, dokumentumfilm, rendező-operatőr Filep Farkas, 2008); Egy megfigyelt vallomásai (dokumentumfilm a Securitate követési dossziéi alapján, Marius Tabacu filmje, 2008); Szemmel-verés (portréfilm, rendező Marius Tabacu, operatőr Kötő Zsolt, 2008); Krisztussal ezer esztendeig (a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye története Szent Istvántól napjainkig, dokumentumfilm, rendező Maksay Ágnes, operatőr Kötő Zsolt, 2009); Nyílt kártyákkal (portré és kordokumentumfilm Király Károlyról, a Ceau­şescu-rendszer egyik kiemelkedő alakjáról, rendező Maksay Ágnes, operatőr Kötő Zsolt, 2009); A gyulafehérvári érseki székesegyház (bemutatófilm, rendező Maksay Ágnes, operatőr Kötő Zsolt, 2009 – folyamatban); A Filip-dosszié (portréfilm egy katolikus papról, aki a Securitate áldozata lett, rendező Maksay Ágnes, operatőr Kötő Zsolt, 2009 – folyamatban). A filmeket a Duna TV, a Magyar Televízió és a Román Televízió mutatta be.

A stúdió 1996-ban elnyerte Siófoki Filmfesztiválon a Legsikeresebb Filmstúdió díját, 2000-ben a Duna TV Nívódíját; 2002-ben Maksay Ágnest az *EMKE Spectator-díjával tüntették ki. Ezenkívül hazai és nemzetközi filmszemléken filmjeik közül díjat nyert az Élő ítéletek (1995), a Címerek Golgotája – II. Végnélküli böjt (1997), Az IKESZ csoport (1999) és Az otthonmaradottak (2005).

Vipcom Arad – l. Pet Stúdió

VK Stúdiól. Pet Stúdió

Xantusfilm Stúdió – a diktatúra bukása után elsőként létesített kolozsvári magyar filmes és televíziós műsorgyártó magánstúdió. Kezdetben Telemeridian néven működött, 1991-től vette fel későbbi nevét. Tevékenységi területe elsősorban a dokumentumfilm-gyártás: az *erdélyi magyarság sorskérdéseiből, kultúrájából, történelméből, tudományos hagyományaiból, szellemi és művészi örökségéből ihletődött művészi igényű filmeket készít.

Mindaddig, amíg az *erdélyi tudósítói hálózat ki nem épült, a televíziós műsorkészítés minden műfajában ellátta a térség tudósítói teendőit is. Már a 90-es évek elejétől állandó szakmai kapcsolatban állt a Magyar Televízióval, majd, megalakulásától, a Duna TV-vel. 2005-től az utóbbival az együttműködés esetleges.

Vezetője kezdetben *Xantus Gábor operatőr-rendező volt, ma a stúdiót *Xantus Áron vezeti. Munkatársait az alkotóműhely esetenként foglalkoztatta, mindig a gyártás alatt levő produkciók függvényében álltak össze az alkotó- és forgatócsoportok.

A *műhely műszaki munkatársai voltak: Szakáts István, Tárkányi János, Vrannai István.

A technikai berendezését és eszköztárát a stúdió kezdetben adományokból és önerőből, később önköltség mellett alapítványi támogatással építette ki. Mindvégig követte a televíziós műsorgyártásban tapasztalható, rendkívül gyors műszaki váltásokat. Ma a legkorszerűbb Betacam, ill. XD-Cam FullHd elektronikus rögzítési és montírozási technikát használja. Az egyetlen határon túli magyar stúdió, mely korábban és ma is 16 és 35 mm-es filmre készít produkciókat.

1990–2009 között a Xantusfilm Stúdió ötven 25 percnél hosszabb dokumentum portréfilmet, harminckét 25 percnél hosszabb dokumentumfilmet, tizenkét több kontinenst felölelő, tudománytörténeti tárgyú expedíciós nagydokumentumfilmet és sorozatot, valamint kísérleti filmeket és kisjátékfilmeket készített.

Jelentősebb expedíciós dokumentumfilmjeik: Explorare necesse est (Xantus János geográfus utazó életmű-dokumentumportréja Észak-Amerikától Borneóig); Életem, Afrika (Nagyenyedi dr. *Sáska László Afrika-kutató és orvos dokumentumportréja Kelet-Afrikában); Bíró Lajos nyomdokain Pápua-Új-Guineában; Magyar sírhant az őserdőben (Feni­chel Sámuel utazásai Új-Guineában); A fejvadászok földjén (magyar kutatók nyomdokain Borneó őserdeiben); Ahol még kék az ég (dokumentumfilm Óceánia szigetvilágáról); Terra Australis (dokumentumfilm); Az égett arcúak földjén (az Abu Ramla-expe­díció); Komodo, a sárkányok szigete; A pokol tornácában (dokumentumfilm Kalifornia, Indonézia, Hawaii és Európa vulkánjelenségeiről).

Dokumentum portréfilmek *erdélyi személyiségekről: Szervátiusz Jenő, Kovács György, Horváth Béla, Gy. Szabó Béla, dr. Xantus János, Halmos György, Pattantyús Károly és Sára, dr. Szabó T. Attila, *Incze János Dés, Bajor Andor, Nagy István, Gáll Ernő, Nagy Pál, Kiss Jenő, Herédi Gusztáv, Tamás Gábor, dr. Kiss J. Botond, Péterffy Gyula, Köllő Béla, Vadász Zoltán, Orosz Lujza, Pongrácz Antónia, Finta Edit, Benczédi Sándor, *Szabó Gyula, Márton Áron, Györkös Mányi Albert, Palocsay Zsigmond, Mohi Sándor, Rónai Antal, Senkálszky Endre, Kallós Zoltán, Balázs Péter, Berszán Lajos, Lestyán Ferenc, Ruha István, dr. Hangay György, Kós András, Balázs Janó, Fodor Sándor, Bakó László, Szeley Szabó László, Bartha Ernő, Terényi Ede, Miklóssy Gábor, *Kányádi Sándor, *Csép Sándor, *Bagaméri Béla stb.

További fontosabb dokumentumfilmek: Kilátás a Varjúvárból (Kós Károly emlékezete); Tóparti látomás (Rekviem Bözödújfaluért); A Kárpátok gleccsertavai (dokumentumsorozat); Sárkányok kertje (Almásgalgó); Magyar volt-e Old Schatterhand?; Rhapsodia Demographica (társszerző *Csép Sándor); Filmjáték Mozi­falván (az *erdélyi némafilmgyártás története); Batthyaneum, a zárt ajtók mögött; Életem Vadvízország (dokumentumfilm a Duna-deltáról); A Hunyadiak nyomdokain *Erdélyben; Az 1000 éves *Erdélyi Püspökség székesegyháza; Csillagászati emlékeink: Kolozsvár, *Nagyvárad, Gyulafehérvár; Csíksomlyói Madonna – a Csodatevő Szűz; Fehér arany (az *erdélyi só útja); 100 éves a kolozsvári Mátyás szoborcsoport; Veletek vándorolgatok (filmmonográfia az *Erdélyi Kárpát-Egyesületről); Időkerék (demográfiai tendenciák *Erdély magyar népességében); Helykeresők (dokumentumfilm az *erdélyi magyar romákról); Kövek egy siratófalhoz (1956 *Erdélyben, dokumentumfilm-sorozat); Erdélytől *Erdélyig (nagy magyar felfedezők nyomdokain); Meddig él a csend, avagy betonkor a Házsongárdban; Ideje van a szólásnak (elkobzott egyházi tulajdonok); Tékák a kálvárián (dokumentum *erdélyi történelmi könyvtárakról); Lámpafényben a barlangvilág (*erdélyi magyar barlangkutatók).

Xantus Gábor belföldi filmszemléken díjazott filmjei: Bel canto két szólamra, A fal (1990), Hó alatt álom (1992), Tóparti látomás (1994), Rapsodia Demographica (1997), Il Maestro (1998); külföldi filmes megmérettetéseken díjazottak: Le pigeon en piqué (1991), Hó alatt álom (1992), Sztálin szíve (1993), Tóparti látomás (1995), Formaságok (2000), Ruhapista-világpolgár (2003), Népesség Istentől, népesség embertől (2004). Emellett 1992-ben elnyerte az RTV Alexandru Bocăneţ-díját, 1993-ban az *EMKE *Janovics Jenő-díját, 1995-ben a MÚRE által az év legjobb televíziós alkotójának odaítélt díjat, 1996-ban a Magyar Filmesek Világtalálkozójának Arany Pillangó-díját, az 1997 legjobb operatőrének ítélt APTR-díjat, a II. Nemzetközi Ökumenikus Filmszemle különdíját (2000), a Kisebbségekért-díjat (2001). *Xantus Áron nemzetközi filmszemléken díjazott filmjei: A 203-as őrházkörlet (2001), Sárvulkánok (2007), Santier pasol (2007).

Bodor Pál: Tévé-tevők és tévé-eszmék. *Korunk Évkönyv 1974. 293–301; uő: Interjú. Készítette Zsigmond Melinda. I. m. 2003. 60–79. – *Boros Zoltán: Rövid áttekintés a romániai magyar elektronikus *médiáról. In: Újságíró Évkönyv 1995. Kv.–Mv. 1995; uő: Interjú. Készítette Zsigmond Melinda. I. m. 2003. 80–86. – *Csép Sándor: Erdélyi közszolgálati televíziók. In: Médiakönyv. I. Bp. 2001. 213–215; uő: Interjú. Készítette Zsigmond Melinda. I. m. 2003. – *Xantus Gábor: Interjú. Készítette Zsigmond Melinda, 2009. – Rostás Emília: Internetes interjú. Készítette Zsigmond Melinda, 2009.

(Zs. M.)