Tomcsa Sándor Színház

oldal nyomtatása Share

Tomcsa Sándor Színház – A nyolcadik romániai magyar hivatásos színház a *székelyudvarhelyi Népszínház eredményeire és az általa megalapozott helyi színház-igényre építve jött létre 1998-ban, Horváth Károly zeneszerző és a Zalaegerszegről jött Merő Béla rendező fáradozásainak eredményeként. Önálló művészeti intézmény, amely a helyi önkormányzat, valamint a színházpártolókból és vállalkozókból létrehozott Pro Theatrum Alapítvány támogatásával működik. 2002–2007 között a művészeti vezetést Szabó K. István mint rendező és 2008-ig a Temesvárról szerződött Pánczél (Dunkler) Réka mint művészeti titkár látta el; igazgatója Nagy Pál.

Első előadását 1998. nov. 6-án tartotta Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával, amelyben vendégként fellépett Ferenczy Annamária, Kőmíves Mihály, Molnár Gizella és Vitályos Ildikó. Az 1999/2000-es évadra már tizenkét főállású színészt sikerült szerződtetni; az évad repertoárjában pedig tükröződött az a törekvés, hogy a város közönségének minden rétegét kielégítsék. A bemutatott darabok: Goldoni: Két úr szolgája, Caragiale: Megtorlás, Noel Coward: Vidám kísértet, Kós Károly: Az országépítő (Zalán Tibor színpadi változatában), Szilágyi–Eisemann: Én és a kisöcsém, valamint egy mesedarab (Svarc–Romhányi–Lendvay: Hó­ki­rály­nő) és egy operettrészletekből, vidám jelenetekből összeállított „hangulatkoktél” Férfiak, nők és ami köztük lehet címmel.

A következő évek emlékezetes színpadi sikerei közé számítható Wyspianski Menyegzője, amellyel a rendező, Szabó K. István 2002-ben elnyerte a Nemzetközi Látványszínházi Fesztiválon a legjobb rendezés díját; Csehov Sirálya, amely Szalma Hajnalkának mint legjobb pályakezdőnek UNITER-díjat és a Határon Túli Magyar Színházak 16. kisvárdai fesztiválján Teplánszky-díjat hozott, a Radu Berceanu rendező és Dunkler Réka dramaturg által színpadra állított Shakespeare-mű, a Szeget szeggel, amellyel a 17. kisvárdai fesztiválon a kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza különdíját nyerték el.

További díjazott előadások: Caragiale: Megtorlás (2000-ben, az ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztiválon: Szabó K. István számára a legjobb rendezés díja, Dunkler Róbert számára a legjobb férfialakítás díja); a Thomas Mann Mario és a varázsló című novellája nyomán írt Vénusz tornya táncszínházi előadás (az ATELIER fesztivál 2003-as sepsiszentgyörgyi rendezvényén András Lóránt számára a művészi alkotás díja); Forgács András Jean Cocteau regényéből írt Vásott kölykök c. darabja (a marosvásárhelyi TOPFEST 2003-as rendezvényén Szabó K. István számára a legjobb rendezés díja); Zalán Tibor: Katonák, katonák (a gyergyószentmiklósi Kisebbségi Színházak Kollokviumán, 2007-ben László Kata részére a zsűri különdíja); az Elektra (a bukaresti UNITER Gálán 2007-ben Jakab Orsolya részére a legjobb pályakezdőnek járó debüt-díj).

A színházhoz szerződött vagy rendszeresen visszatérő rendezők az első hét évben: Merő Béla (4 darab), Szabó K. István (8), Dézsi Szilárd (5), *Dehel Gábor (4), Gergely László (4); vendégrendezőként szerepelt még egy-egy rendezéssel András Loránd, Gáspár Tibor, László Károly, Lohinszky Loránd, Pálfi Zoltán, Pinczés István, Sütő Udvari András, a román rendezők közül Alexandru Berceanu, Sorin Militaru, Marius Olteanu. Tartósabban ide kötődő színészek: Csongor László, Csurulya Csongor, Dunkler Róbert, Fincziski Andrea, László Kata, *Mezei Gabriella, Szűcs-Olchváry Gellért.

A színház repertoárján szerepelt még többek között a Szép magyar komédia (Balassi Bálint), a Képzelt *riport egy amerikai popfesztiválról (Déry Tibor), a Lázadó (Füst Milán), a Jézusfaragó ember (Nyírő József), a Vendégség (Páskándi Géza), a Szabin nők elrablása (Schönthan – Kellér), a Vőlegényfogó (Tömöry Péter), a Figaro házassága (Beau­marchais), a Mandragóra (Machiavelli), A patikus (Goldoni), a Mágnás Miska (Szirmai Albert), a Hypolit, a lakáj, a Bástyasétány 77, a Don Juan (Molière), az Üvegfigurák (Tennessee Williams), a Yerma (García Lorca), valamint több Andersen-feldolgozás.

A ~ 2008 októberében megszervezte az első drá-Ma-Kortárs Színházi Találkozót, amellyel hagyományt kívánnak teremteni.

Péter Kinga Fruzsina: Színházi élet Székelyudvarhelyen. Árgus (Székesfehérvár) 2000. máj.–jún. – Hét kor. *Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely. 1998–2005. Szabó K. István, Darvay Nagy Adrienn, Alice Georgescu írásaival. Székelyudvarhely 2005. – Lázár Emese: A jubiláló *Tomcsa Sándor Színház tíz esztendeje. *Hargita Népe 2008. szept. 6.

(D. Gy. – P. B. Á.)