Toró Tibor

oldal nyomtatása Share

Toró Tibor (Énlaka, 1931. júl. 16.) – fizikai szakíró, ~ T. Tibor (1957) apja. Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte (1950). Egyetemi diplomát a temesvári Tudományegyetem Matematika–Fizika Karán szerzett (1953). Ez évtől az egyetem Matematika–Fizika, majd Fizika Karán tanársegéd, adjunktus, majd docens, az elméleti fizika tanszékvezető professzora. Itt tartott kurzusokat a 20. századi fizika nagy elméleteiről: a relativitáselméletről, kvantumfizikáról, szubatomikus fizikáról (atommag- és részecskefizika), valamint fizikatörténetről, különös tekintettel a 20. századi fizika történetére a Nobel-díjak tükrében. Itthon először, több témakörben tartott speciális előadásokat olyan, ma születőben lévő interdiszciplináris tudományágakról, mint a szubnukleáris asztrofizika és kozmológia vagy az antianyag fizikája és a földön kívüli értelem keresése (SETI) problematikájának összekapcsolása. Ez utóbbi témát a világon is az elsők között tette egyetemi előadások tárgyává. 1992-től 2007-ig vendégtanár a szegedi Tudományegyetem elméleti fizikai tanszékén. Az itt végzett munkásságának elismeréseképpen az egyetem szenátusa 2007-ben címzetes egyetemi tanári címmel tüntette ki. Több egyetem, főiskola és kutatóintézet (a debreceni Tudományegyetem, az ATOMKI, a Debreceni Akadémiai Bizottság, a miskolci, soproni, győri egyetemek és főiskolák) rendszeres vendégelőadója.

1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső taggá választotta. Székfoglaló előadásának címe: Bolyai János és az alapvető fizikai kölcsönhatások geometrizálása (szerkesztett formában Szeged 1996).

Tudományos munkásságának fő területe az elemi részek fizikája és az alapvető kölcsönhatások *egységes elmélete, valamint ezek asztrofizikai és kozmológiai aspektusai. Ezeken belül szűkebb szakterülete a nem-abeli (Yang–Mills típusú) mérték (gauge) terek nem-lokális általánosítása, spinor erőterek és a gravitáció nem-lokális kölcsönhatásának tárgyalása és a spinor erőterek elmélete különböző nemeuklideszi posztriemanni (Weyl, Riemann–Cartan, Murgescu, Finsler) terekben, valamint ezek kapcsolata a gravitáció gauge-elméletével (Utiyama, Kibble), a fundamentális kölcsönhatások geometrizálásával és a neutrino asztrofizikai és kozmológiai vonatkozásaival. Ezeknek az eredményeinek egy részét a 60-as évek végén, a Francia Tudományos Akadémia Közleményeiben (Comptes Rendus des Académie de Sciences, Paris) a neves Nobel-díjas fizikus, Louis de Broglie mutatta be.

Több mint 150 tudományos munkája jelent meg (magyar, román, angol, francia, német és szerb, ill. horvát nyelven) hazai és külföldi szakfolyóiratokban; itthon főleg a Román Akadémia szakfolyóirataiban (Revue Roumaine de Physique, Studii şi Cercetări de Fizică, Revue Roumaine de Mathematiques Pures et Appliquées, Studii şi Cercetări de Mate­matică, Studii şi Cercetări de Geo­fizică, Progrese în Stiinţă, Anuarul Observatorului Astronomic al Acad. RSR), valamint a iaşi-i és temesvári egyetemek szakfolyóirataiban (Ana­lele Stiinţifice ale Univer­sităţii Iaşi – Fizică, Analele Universi­tăţii Timi­şoara, Seria Matematică-Fizică şi Seria Fizică-Chimie) és más szakfolyóiratokban (Revistă de Fizică şi Chimie, Revista Invăţământului Su­perior, Forum és mások). Külföl­dön főleg a Comptes Rendus des Aca­demie de Sciences (Paris), Il Nuovo Cimento (Bologna), Acta Physica Hungarica és Fizikai *Szemle (Bp.), Physics World (London) és több gyűjteményes kötet közölte tanulmányait.

Tagja több országos és nemzetközi tudományos *fórumnak és társaságnak: az Európai Fizikai Társaságnak, a Nemzetközi Általános Relativitáselméleti és Gravitációs Társaságnak. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1991-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Úgyszintén 1991-től tagja a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 51-es szakbizottságának, mely a földön kívüli élet és civilizációk problematikájával foglalkozik. A szakcikkeken kívül válogatta, szerkesztette és átfogó, részletes tanulmánnyal látta el a Kozmikus társkeresés c. tanulmánygyűjteményt (Buk. 1983), Bay Zoltánnak A holdvisszhangtól az új méterig c. tanulmánykötetét (uo. 1986), valamint egy román nyelvű antológiát.

A Román Akadémia Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Országos Bizottságának tagja, temesvári fiókjának alelnöke, e bizottság rendezvényeinek állandó előadója, sok esetben kezdeményezője. Előadásainak szövege általában a Bizottság folyóiratában a Noesisben (világnyelveken) vagy románul a Revista de Filozofie, Revista Învăţământului Superior (Forum), a temesvári Ori­zont, valamint a Stiinţă şi Tehnică, România Literară folyóiratokban jelent meg. Magyar nyelven *A Hét, a *Korunk, a *Korunk Évkönyvek, az *Utunk, valamint a magyarországi Természet Világa, Élet és Tudomány és a Magyar Tudomány közölte ilyen jellegű tanulmányait.

Kiemelten foglalkozik Bolyai János különleges jelentőségével az erdélyi és egyetemes tudománytörténetben. Úttörő szerepe volt a temesvári Bolyai-kultusz újraindításában, valamint a temesvári Bolyai-emlékmű megvalósításában (1993). Szintén az ő kezdeményezésének eredménye *Vetró Artúr Bolyai Jánosról készült mellszobrának felavatása a temesvári Tudományegyetemen (1998).

Kezdeményezője és 1991-től makacs és kitartó szorgalmazója volt az MTA Nemzetközi Bolyai Matematikai Díj újrakiadásának, melyet hosszú évekig tartó szünetelés után 2000-ben és 2005-ben újra odaítéltek.

Jelentős a hozzájárulása ahhoz, hogy Bolyai János tudományos munkásságáról jóval árnyaltabb és teljesebb kép alakult ki, főleg ami a modern fizikát illeti. Több tanulmányban sikerült kimutatnia, hogy Bolyai egy kéziratban maradt tézisében, kvalitatív formában jóval Einstein előtt szintén megfogalmazta már a fizika geometrizálásának gondolatát, őt tehát az einsteini geometriai dinamika előfutárának tekinthetjük. Ugyanakkor tanulmányaiban nyomon követi, hogy ez a gondolat hogyan fejlődik tovább napjainkban.

A Bolyai bicentenárium évében (2002-ben) számos előadást tartott és tanulmányt közölt itthon és külföldön (például a stockholmi és a helsinki egyetemen) Bolyai János sokoldalú munkásságáról. Ezekben az előadásokban, valamint az MTA-n megtartott Nemzetközi Bolyai Konferencián azt is kimutatta, hogy Bolyai János lényegében megfogalmazta a modern fizikai elméletekben használt korrespondencia-elvet, valamint azt, hogy az általa bevezetett Bolyai-paraméter segítségével és más univerzális konstansokkal hogyan lehet klasszifikálni a fizika nagy elméleteit.

A híres temesvári levél 180. évfordulójára (2003) kötetet jelentetett meg, ahol nyomon követi ennek a levélnek a sorsát és Babits Mihály 1911-es Bolyai-szonettjének genezis-történetét.

Fontos szerepe volt az erdélyi és Kárpát-medencei tanárok továbbképzésére alakult Bolyai Nyári Akadémia munkájában, melynek tiszteletbeli elnöke, a Fizikusok *Fórumának vezetője és egyik állandó előadója.

2000-től felkért tagja a Sapientia Alapítvány kuratóriumának. Ugyancsak tagja a Magyarországon működő Sapientia Hungariae alapítványnak.

Fontosabb munkái: On a Four-Component Spinorial Ecuation for Neutrino in the Presence of Gravitation in the Case of Nonlocal Spin Connection (Il Nuovo Cim. Bologna 1964); Sur une extension non-local du formalism de Utiyama (Párizs 1966); Sur le Champ de Yang-Mills (Párizs 1966); Über die Nichtlocale Wechselwirkung zwischen den Spi­nor­felden und dem gravitationsfeld (Rev Roumaine de Mathematique 1967); Asupra unor aspecte cosmo­logice ale fizicii neutrinului (Rev. Filoz. Buc. 1967); Starea actuală şi perspectivele astronomiei neutrinice experimentale (Analele Univ. Tim. 1967); Asupra rolului particulei elementare neutrino în geofizică (Studii şi Cercetări de Geofizică 1968); Unele probleme actuale ale astronomiei neutrinice (An. Obs. Astr. Buc. 1969); Neutrinul şi rolul lui în fizică, astronomie şi cosmologie (Buk. 1969); Sur la transformation de jauge de Utiyama (Párizs 1970); Nem-euklideszi geometriák a modern fizikában és a relativisztikus kozmológiában (in: *Korunk Évkönyv 1973. Kv. 1973); Transastronomija-najno­vina grana astronomije (Vasiona, Rev. Astr. Beograd 1973); Fizică modernă şi filozofie (Tv. 1973); A semmiből egy új világot teremtettem (társszerzők *Neumann Mária és Salló Ervin, Tv. 1974); János Bolyai a precursor of the general relativity and of the geometrisation idea in Physics (Analele Universităţii Timi­şoara 1976); A neutrinó (Bp. 1976); On the Neutrino Spinor Field in Weyl-Cartan Spaces (in: Proc. of Nat. Coll. on Geometry and Topology, Tv. 1978); Einstein, Hilbert, Bolyai és a nemzetközi Bolyai-díj (*A Hét 1980/7); On the necessity of the Murgescu Spaces from the Non-abelian Gauge Theories of Gravitation (Analele Universităţii Timişoara 1981); Kvantumfizika, művészet, filozófia (Buk. 1982); Kozmikus társkeresés (összefoglaló tanulmány az antológiához, Buk. 1983 = Századunk); Proble­matica CETI-SETI şi simetria de materie-antimaterie (in: Filosofia fizicii. Buk. 1984); Există alte fiinţe în cosmos? (összefoglaló tanulmány az antológiához, Buk. 1986); Einstein anticipated (társszerző P. Csonka. In: Physics World. London 1994); Bolyai János és az alapvető fizikai erők geometrizálása (Szeged 1996); Bolyai János temesvári „új, más világa” emlékére (Csíkszereda 2003); A fizika geometrizálása: Bolyai János és Albert Einstein befejezetlen szimfóniája (in: Bolyai emlékkötet. Bp. 2004).

Marosi Barna: Egy Einstein-portré tömegvonzása. In: Megbolygatott világ. Buk. 1974. – Dusan Popov: Kad fizika nije samo egzakta nauka. Banatsko Novine, broj 3241, 1974. – Mikó Ervin: Fizikáról, csillagokról, az emberről. *Utunk 1975/36–37. – Cseke Péter: Énlaka világától a világegyetem otthonáig. *Falvak Dolgozó Népe 1975. szept. 24. – Kovács Erzsébet: A magfúziótól a fizikus társadalmi felelősségéig. Beszélgetés Toró Tibor atomfizikussal. *Előre 1975. szept. 19. – Sain Márton: A neutrinó. Magyar Nemzet 1977. ápr. 8. – Fábián Ernő: A korszerűség jegyében. Megyei Tükör 1982. febr. 12. – Tóth Béla: Kvantumfizika, művészet, filozófia. Magyar Nemzet 1983. okt. 2. – Szávai Géza: Alkotók műhelyében. Könyvbarát 1983/1. – Vekerdi László: Toró Tibor: Kvantumfizika, művészet, filozófia. Tiszatáj 1983/8; uő: A fizika aranykora. *Forrás 2006/9. – Görömbei András: Négy rendhagyó romániai magyar könyv. Könyvvilág 1983/11. – Ágoston Hugó: Mit keres a fizikus a filozófiában. *A Hét 1983. szept. 30.; uő: A századvég szellemiségében fontos helye van a természettudományoknak. Krónika 2000. febr. 5.; uő: Tudós a kultúrában. Új *Magyar Szó 2006. júl. 19. – Bodó Barna: Az *egység igézetében. *Szabad Szó 1983. márc. 23. – Ujj János: Átpillantását vágyjuk az egésznek. Vörös Lobogó 1983. máj. 29. – Pető Gábor Pál: Kozmikus társkeresés. Népszabadság 1984. febr. 14. – Huszár Sándor: Fizikus oldalnézetből. *Előre 1984. júl. 15.; uő: Legnagyobb élményem a hivatásához hű pedagógus. *Előre 1987. aug. 2. – Ion Dancea: O ştiinţă fascinantă: astrofizica. Orizont 1984/6. – *Nagy Miklós Kund: Kicsinyben rejlik a nagy. Vörös Zászló 1986. ápr. 13.; uő: Hogy ne kéne nyelvünk féltünkben lenyelnünk. In: Míg a magnó összekapcsolt. Csíkszereda 2006. – T. Páll Árpád: A tudományos kíváncsiság hatóereje. *A Hét 1988. nov. 17. – Beke György: A reáliák érzelmes embere. *Utunk 1988/14. – Pataki Zoltán: Utánam Teller Ede beszélt. *Temesvári Új Szó 1991. nov. 21.; uő: Egy temesvári magyar akadémikus. Erdélyi *Napló 1993. aug. 5. – Aniszi Kálmán: Apáczaitól a Bolyai Díjig. Élet és Tudomány 1993/39. – Domokos Andrea: Aki átpillantását vágyja az egésznek. Világszövetség 1993/17–18. – Gazda Árpád: Mindig úgy tanítottam, mintha igét hirdetnék. Székelyföld 1997/12.– Staar Gyula: A székelyek fizikusa. In: Fizikusok az aranykorból. Bp. 2006.

(M. E.)