Tóth Árpád Irodalmi Kör

oldal nyomtatása Share

Tóth Árpád Irodalmi Kör – Aradon alakult 1946-ban, a helyi Alexandru Sahia Irodalmi Kör magyar tagozataként. Az alapító tagok közé tartozott Szántó György, Balla Károly, *Bárd Oszkár Róbert műfordító, Korda István, Molnár Tibor, Molnár Sándor, *Szabó Imre és Varga Zsuzsanna. 1952–56 között Petőfi Sándor Irodalmi Kör néven működött, majd – feltehetően az 1956-os forradalom előkészítő szakaszában közismert szerepet vállalt Petőfi Kör akkori hivatalos (negatív) megítélése miatt – nevet változtatott: 1956 decemberében felvette Arad szülötte, Tóth Árpád nevét.

Vezetői: *Csermői Pál elbeszélő, műfordító (1946–59), Péterfi Árpád tanár (1960–67), Friss Panián Iván újságíró (1967–69), *Znorovszky Attila újságíró (1969–80), *Ujj János (1980–83), *Kenyeres Pál (1983–90), Irházi János újságíró (1990–1992), Bokor Ella és Hábel Géza (1992–2002), végül 2002 óta Regéczy Szabina Perle.

Felolvasásokat, zenés délutánokat, író-olvasó találkozókat tartott kéthetenkénti rendszerességgel; ezekre gyakran meghívtak más városokban élő írókat is: Nagy Istvánt, Asztalos Istvánt, Sütő Andrást, Horváth Imrét, *Franyó Zoltánt, Balogh Edgárt, Bajor Andort, Földes Lászlót, Marosi Pétert, Márki Zoltánt, majd a 80-as években Nemess Lászlót, Markó Bélát és másokat.

1969 után tevékenységi köre kiszélesedett: ebben az időszakban már a város művészeti, zenei, tudományos életének ismert személyiségeit (Ficzay Dénes, Seidner Imre, Balla Károly Róbert, Ódry Mária, Móré Sághi Annamária) is felkérték előadások tartására, de vendégként előadást tartott Temesvárról Toró Tibor, Bukarestből *Kovács János és *Gálfalvi Zsolt is. Ugyanakkor rendezvényeikkel a környező városokat (Körös­kisjenő, Temesvár, Nagyvárad, Nagyszalonta, Borosjenő) és a nagyobb magyarlakta településeket (Pécska, Nagyzerind, Galsa, Nagyiratos, Maj­láth­falva) is felkeresték. Emlékezetesek voltak az Aradi *Tavasz kulturális fesztivál kétévenkénti rendezvényei, amelyeknek keretében a ~ vendégei közé tartozott Bajor Andor, Cseke Péter, Jancsik Pál, Kányádi Sándor, Szabó T. Attila, Szász János, Tóth Mária, Tóth Sándor és mások. Közös rendezvények is voltak a temesvári *Franyó Zoltán Irodalmi Kör tagjaival Aradon, ill. Temesváron. Az Aradon élő tollforgatók is rendszeresen *jelentkeztek a ~ összejövetelein novellával, karcolattal, verssel, illetve a helyi lapban, a Vörös Lobogóban önálló oldalakkal. Innen indult el Böszörményi Zoltán, G. Pataki András, Irházi János és *Szabó Péter költői-írói pályája.

1982-ben a ~ Önarckép címmel, *Ujj János, *Znorovszky Attila és *Kenyeres Pál szerkesztésében, Alaszu Pál címlapjával *antológiát is *jelentetett meg, amelyben a köri tagok írásait (verseket, novellákat, riportokat, fordításokat, ill. irodalomtörténeti tanulmányokat, folklórkutatások eredményeit) közölték, de helyet kapott benne több olyan írás, amelyek szerzői a helyi hagyományokat elevenítették fel és azok gondozására figyelmeztettek, vagy a szűkebb pátria feltérképezésére vállalkoztak.

Az 1989-es változás után Aradon újraalakult a *Kölcsey Egyesület, s megalakult az *EMKE Arad megyei szervezete, amely elindította az *EMKE-füzetek sorozatot. Ebben *jelent meg a megye magyar nyelvű irodalmi köreinek újabb *antológiája Vagyunk címmel (szerk. Brauch Magda, Arad 1995), majd a Vagyunk 2. című irodalmi *antológia (szerk. Brauch Magda és Matekovits Mihály, uo. 2002). A köri tevékenységben, elsősorban Brauch Magdának köszönhetően, *jelentős szerepet kaptak az irodalmi megemlékezések; az előadásokat a ~ szavalói (Szűcs Éva, Szűcs Noémi, Czernák Ferenc, Hevesi József, Katona Béla) teszik érdekessé, változatossá. Ugyancsak a ~ tollforgatói voltak az állandó munkatársai a Kölcsey Egyesület által 1990-ben újraindított (összesen négy számot megért) Havi Szemlének, amely később, ugyanezzel a címmel 2001 októberéig *Pávai Gyula szerkesztésében, majd az emigrációból hazatért Böszörményi Zoltán által létrehozott Nyugati *Jelen irodalmi mellékleteként *jelent meg.

A Nyugati *Jelen lap- és könyvkiadó *jelenleg Irodalmi *Jelen címmel ad ki lapot, amely már nem csak a helyi erők összefogására törekszik, de országos, sőt a határokon is átterjedő szellemi kisugárzás fóruma.

Znorovszky Attila: Egy irodalmi kör céljairól. *Igaz Szó 1970/11. – F. I.: A Tóth Árpád Irodalmi Kör *antológiája és tanulságai. *Fáklya 1983. jan. 18. – Hudy Árpád: Jogos ünneplés, jogos elvárás. Vörös Lobogó 1983. febr. 6. – Korondi [Molnos] Lajos: Margó. *Utunk 1983. máj. 27. – Pongrácz P. Mária: A szép szó barátai. *Szabad Szó 1983. jan. 21. – Tóth Mária: Állókép több alakkal. *Előre 1983. febr. 11. – Mózer István: Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör. *Új Élet 1989/20. – Irházi János: Egy kör elszűkült köre. *Jelen 1990. márc. 23.

(U. J.)