Tóth Kálmán (Bp., 1907. dec. 8. – 1985. Kv.)

oldal nyomtatása Share

Tóth Kálmán (Bp., 1907. dec. 8. – 1985. Kv.) – prózaíró. Budapesten érettségizett 1928-ban, majd napidíjasként Pest vármegyei kistisztviselő volt. 1940-ben került Kolozsvárra, szintén tisztviselőként. 1947–50 között a *Világosság napilap belső munkatársa; 1950–58 között az Állami Magyar Színháznál, 1958-tól nyugdíjazásáig, 1968-ig az Állami Filharmóniánál dolgozott mint közönségszervező.

A 30-as évektől gyakran közölt apróbb karcolatokat a Képes Krónikában, a Népszavában, főképp vadászati, halászati témával. Később ugyanilyen írásai az Erdély, Igazság, Romániai Magyar Szó, *Előre, Jóbarát, Magyar Vadász, románul a Tribuna, Vînătorul şi Pescarul Sportiv hasábjain jelentek meg.

Önálló kötetei: Kagur, a farkas (regény, Buk. 1959); Gergő (regény, uo. 1960); Szelek barlangja (Baga­méri Bélával, tudósítás, uo. 1961); Vadászösvényen (regény, uo. 1962); Kaland a Pisztrángos-völgyben (regény, uo. 1963); Széltörésben (regény, uo. 1966); Poncsó, a vadmalac (regény, uo. 1971).

Baróti Pál: Szín ifjúsági irodalmunkban. *Utunk 1961/25. – Méhes György: Két ifjúsági regény. *Igaz Szó 1963/8. – Salamon László: Regény, köznapi bonyodalmakkal… *Előre 1966. jún. 18. – Váradi László: Kagur, a farkas. *Utunk 1969/19. – Marton Lili: Kagur. *Utunk 1985/12.

(D. Gy.)