Tóth Sándor (Torboszló, 1913. márc. 21. – 2007. aug. 20. Kv.)

oldal nyomtatása Share

Tóth Sándor (Torboszló, 1913. márc. 21. – 2007. aug. 20. Kv.) – matematikai szakíró. Középiskoláit a tordai I. Ferdinand Líceumban végezte, majd a kolozsvári I. Ferdinand Egyetemen matematika szakos tanári képesítést szerzett (1935), s a iaşi-i egyetemen *tett véglegesítő szakvizsgát (1937). Tanított a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, a szatmárnémeti Református Kollégiumban, Bánffyhunyadon az ipari líceumban, majd Marosvásárhelyen, a Református Kollégiumban, amelynek az államosítás előtt ő volt az utolsó igazgatója. Az 1949/50-es tanévben Maros megyei matematikai szaktanfelügyelő. 1950-től a Bolyai Tudományegyetemen, 1959 után a BBTE-n előadótanár, egy akkor bevezetett hagyomány nélküli tantárgy, a matematikatörténet előadója. 1977-ben nyugdíjazták.

Feltárta a középkori erdélyi oktatás matematikai vonatkozásait, a hazai szerzetesrendek matematikai ismereteit (első ilyen vonatkozású adatokkal Gellért püspök Delibera­tiojából, román vonatkozásban pedig egy Barca­rozsnyón előkerült cirill betűs korai Apostolok cselekedetei-fordításból), a 16–18. századi iskolai oktatásban használatos kéziratos matematika-jegyzeteket stb., összesen nem kevesebb mint 199 kéziratot; ezek jegyzékét három folytatásban a *Művelődés 1985-ös évfolyamában *tette közzé. Kutatásainak újabb eredményeit ugyancsak a *Művelődésben Matematikai élet az erdélyi régiségben címmel közölte (1990/6, 8, 9, 11, 12).

Egyes közleményein megkülönböztetésül a T. Tóth Sándor nevet használta.

Kötetei: Apariţia şi răspîndirea cifrelor în Ţările Române (Buk. 1972; ugyanaz magyarul is: A számok megjelenése és elterjedése a román országokban, uo. 1972); Primele manu­scrise matematice româneşti în Ţările Române (Kv. 1972); Matematikai műveltségünk keretei. Középkor és reneszánsz (Szabó Árpáddal, Bp. 1988); Az erdélyi matematika történetéből (Szabó Árpáddal, Kv. 2004).

Páll Árpád: Hagyomány nélküli tudományág. T. T. S. matematikatörténeti kutatásairól. In: Harangszó a mélyből. Beszélgetések romániai magyar értelmiségiekkel. Bp. 1999. 297–307.

(D. Gy.)