Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. febr. 25. – 1985. ápr. 30. Bp.)

oldal nyomtatása Share

Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. febr. 25. – 1985. ápr. 30. Bp.) – elbeszélő, újságíró. Fiatal éveiben volt faúsztató, bádogosműhelyi segédmunkás, sörgyári dolgozó; 18 évesen próbálkozott a színészélettel is. Sok hányattatás után 1923-ban Kolozsvárra került, ahol a Keleti Újsághoz, majd két év múlva a Temesvári Hírlaphoz szegődött. A húszas évek végén áttelepült Magyarországra: 1929-től a Szegedi *Napló felelős szerkesztője, 1931-től a budapesti Magyarságban, Az Újságban jelentek meg tárcái, riportjai. 1945 után a Magyar *Rádió munkatársa, 1951-től a Tankönyvkiadónál szerkesztő, 1959-től a Család és Iskola felelős szerkesztője.

Írói pályáját a 20-as évek elején Temesváron kezdte Kóra Korber Nándor rajzaival megjelent Rajtam keresztül c. regényével. 1933-ban Az idegen várossal elnyerte a Baum­garten-díjat. A komédiás című színművét 1936-ban a Nemzeti Színház mutatta be. Első irodalmi sikerét azonban Valaki kopog című regényével (Bp. 1937) aratta. Később legkedveltebbek a realitás és a mesevilág határán játszódó, derűs és bölcs gyermekkönyvei voltak, ezeknek hőseit Palásthy György keltette életre filmjeiben (A varázsló. Tóth Eszterrel, 1970; Hahó, Öcsi! 1973; Hahó, a tenger. 1974).

1974-ben József Attila-díjat kapott, 1976-ban elnyerte a Művészeti Alap Irodalmi Díját, 1980-ban a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Andersen-díját.

Viszontagságos ifjúkorának éveit Életed kész regény (Bp. 1946) c. könyvében elevenítette fel.

Egyéb művei: Egy eszelős fickó s ami körülötte akad (regény, Bp. 1929); A felsült óriás és a kilenc csoda (Bp. 1934); És azalatt itthon (regény, uo. 1934); Vidéken volt primadonna (regény, uo. 1934); Bankett a Kék Szarvasban (regény, uo. 1935); Szegény embert még az ág is húzza (regény, uo. 1935); És mégsem forog a föld (regény, uo. 1936); Fabriczi, a kötéltáncos (elbeszélések, uo. 1939); Kököjszi és Bobojsza (meseregény, uo. 1939); Örök vasárnapok (regény, uo. 1939); Különös éjszaka (regény, uo. 1940); A szemtanú *naplója (regény, uo. 1941); Christos a inviat (regény, uo. 1942); Egy régi őszön (regény, uo. 1942); Szappanbuborékok (regény, uo. 1942); Trifu Onofrim káplár (regény, uo. 1942); Bizalmas vallomások (elbeszélések, uo. 1943); Tolvajok (regény, uo. 1943); Gilikoti (ifjúsági regény, uo. 1945); Titokzatos utazások (regény, uo. 1947); Kököjszi és Bobojsza újabb kalandozásai (meseregény, uo. 1948); Csilicsala csodája (ifjúsági regény, uo. 1956); A hazug katona (regény, uo. 1957); Csilicsala újabb csodái (ifjúsági regény, uo. 1958); Csilicsala legújabb csodái (ifjúsági regény, uo. 1961); A legkisebb isten (regény, uo. 1966); A kisujjamból szoptam (regény, uo. 1968); Test és lélek (önéletrajzi elbeszélések, emlékezések, esszék, uo. 1970); Falatka királysága (regény, uo. 1976); Egy kis kertet szerettem volna (emlékezések, uo. 1979); Az istenek mosolya (emlékezések, uo. 1984).

(Sz. J.)