Tőzsér-posta

oldal nyomtatása Share

Tőzsér-posta – Gyergyószent­miklós, majd Csíkszereda székhellyel 1970-től működő könyvterjesztő hálózat. Elnevezése Beke Györgytől származik, létrehozója Tőzsér József volt, aki 1969–76 között a Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének gyergyószentmiklósi részlege keretében megszervezte a romániai (főképp a magyar) könyvkiadás termékeinek postai rendelés útján való országos terjesztését.

Működésének első, gyergyószent­miklósi szakasza egybeesett a romániai könyvkiadás egész rendszerének 1969 végi átszervezésével, s az új kiadói struktúrából adódó lehetőségeket már széles körben kihasználhatta. *Hargita megyében falusi könyvesbolthálózatot hozott létre, ugyanakkor a Megyei Művelődési Tanács és akkori szakirányítója, Burus János segítségével, az évente február hónapban megrendezett falusi könyvhónap keretében az új könyvek számos szerzőjével író-olvasó találkozók sorát kezdeményezte és bonyolította le. Mindezzel jelentős mértékben megemelte a könyv iránti érdeklődést: míg 1970-ben a megyében még 4,11 lej volt az egy főre eső vásárlás, csak e könyvterjesztő hálózat keretében 1972-re ez a szám már 54 lejre, 1974-re pedig 123,80 lejre nőtt, amely eredményben jelentős része volt többek között a könyvterjesztő részleg akkori munkatársainak (Ber­náth Józsefnek, Ferencz Rozáliának, Márton Jánosnak).

1976-ban – egy mondvacsinált „sikkasztási per” miatt reá kirótt hathónapos ítéletet követően – Tőzsér József áthelyezését kérte az Állami Könyvterjesztő Vállalat *Hargita megyei kirendeltségéhez, s ennek keretében, Csíkszereda székhellyel folytatódott a postai könyvterjesztés is. Abban az időszakban évente 1000–1500 könyvcsomagot postáztak a megrendelőknek. A rendszernek különösen azokon a vidékeken volt jelentősége, ahol magyar könyvesbolt (vagy magyar könyveket is forgalmazó egység) nem volt: a szórványokban. A Zsil-völgyébe (Petrozsény, Petrilla, Urikány), a moldvai csángó vidékre (Bákó, Ónfalva, Klézse, Pusztina), Désre vagy Dévára az ott élő magyar értelmiségen keresztül abban a két évtizedben rendszeresen eljutottak az újonnan megjelent hazai magyar könyvek.

Az akkor Bakó László igazgató vezette *Hargita Megyei Könyvterjesztő Vállalat jelentős eredménye volt új könyvesboltok megnyitása (nemegyszer építése) a megyében. Abban az időben jött létre a csíkszeredai Könyváruház, Gyergyószent­miklóson a Virág negyedi, Székely­udvarhelyen a Bethlen utcai könyvesbolt.

Szerepe volt a ~ rendszere révén elért eredményeknek abban is, hogy – az akkori megkötöttségek ellenére – intézményes kapcsolatokat sikerült kiépíteni a magyarországi könyvterjesztés szakembereivel (elsősorban Zöld Ferenccel és Domokos Jánossal, az Európa Könyvkiadó igazgatójával), ami a magyarországi könyvtermés hazai forgalmazásának eredményeiben, kiadóközi kapcsolatok kiépítésében is megmutatkozott. Az OSZK könyvkeresőjegyzéke alapján, a Vekerdi József vezette Nemzetközi csereosztály útján igen nagyszámú erdélyi könyv került az OSZK-ba, ugyanakkor a nyári hónapokban Erdélybe látogató egyetemistákon keresztül, illegálisan, fontos – de a hivatalos tiltólistákon szereplő – művek (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása új kiadása, az Erdély története stb.) jutottak el hazai kutatókhoz, közéleti emberekhez.

A *Hargita Megyei Könyvterjesztő Vállalatnak jó kapcsolatai voltak más megyék magyar könyvkereskedőivel: Kovászna megyében Csurulya László, Maros megyében Gál Sándor, Kolozsváron Keresztes Zoltán, Zilahon *Kiss József könyvterjesztőkkel. Egyik-másik helyen szintén megkísérelték a *Hargita megyeihez hasonló postai könyvküldő szolgálat megszervezését, azonban kevés sikerrel.

Az 1989-es változás után a ~ is újraindult: a kilencvenes évek elején még jelentős volt a magyarországi könyvek behozatala és az új romániai magyar könyvtermés kivitele. Aztán a kereskedelmi alapokra váltó könyvterjesztés olyan új helyzetet teremtett, amelyben korábbi tevékenysége nem volt folytatható.

Beke György: Tőzsér-posta. *A Hét 1972/10; uő: A Tőzsér-posta fél éve. *A Hét 1972. okt. 6.; uő: Ki a jó könyvkereskedő? *Igazság 1974. febr. 27.; uő: Könyvespolc a csarnokban. *Utunk 1979. máj. 11. – Marosi Barna: „Nem kell háborgatni ezt a dolgot”. Beszélgetés Tőzsér Józseffel. *Előre 1973. dec. 16. – Kozma Mária: A könyvterjesztő válaszol. Beszélgetés Tőzsér Józseffel. *Új Élet 1987/15. – Szatmári László: Harmincéves a Tőzsér-posta. Beszélgetés Tőzsér Józseffel. *Hargita Népe 2001. febr. 16. – Máriás József: A Gutenberg-galaxis bűvöletében. *Hitel 2005/7. – Aki a könyveknek szolgál. A Tőzsér-postától a Pallas-Akadémiáig. Szerk. *Nagy Miklós Kund. Csíkszereda 2005.

(D. Gy.)