Tulit Ilona

oldal nyomtatása Share

Tulit Ilona (Barót, 1944. márc. 18.) – tankönyvíró, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait a baróti Vegyes Középiskolában végezte (1961), majd a BBTE-n, magyar nyelv- és irodalom szakon szerzett tanári diplomát (1966). Egyetemi tanulmányai után 1966–68 között a nyárád­szent­imrei, 1968–69 között az ákos­falvi általános iskola, majd a székely­ud­varhelyi Petru Groza *Líceum magyartanára; 1970-től Sepsiszentgyörgy különböző iskoláiban tanított: 1970–75 között az 1-es sz. Általános Iskolában és a 2. sz. Ipari *Líceumban; 1975–76 között az 1. sz. Ipari *Líceumban; 1976–81 között a 2. sz. Általános Iskolában. 1982–87 között a Kovászna megyei Tanfelügyelőség magyar szakos szaktanfelügyelője volt, majd újra visszatért a tanításhoz: 1988-tól 1998-ig a 2. sz. Általános Iskola magyartanára volt egyéves megszakítással (1990–91), amikor újra a Kovászna megyei Tanfelügyelőség keretében volt magyar szaktanfelügyelő.

Tanfelügyelőként 1986–87-ben magyar irodalmi szaktermet létesített és látott el szemléltető anyaggal Kovászna megye minden, magyar tagozattal is működő iskolájában. Megszervezte és biztosította az anyanyelv fakultatív iskolai oktatását Kovászna megyében minden olyan tanuló számára, aki szándéka ellenére román tagozatra kényszerült. 1984-től évente kétszer, tanulóknak és tanároknak országos részvételű anyanyelvi tábort szervezett, amelyből 1991-ben kialakult az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Sepsiszentgyörgy központtal; a Szövetségnek előbb főtitkára (1991–94), majd elnöke. 1990-ben Sepsiszentgyörgyön megszervezte az első független magyar tantárgyolimpiát, a Mikes Kelemen Irodalmi Versenyt. A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőnek szintén kezdeményezője és éveken át szervezője volt.

1990–92 között főszerkesztőként jegyezte a Tulipán Füzeteket; 1995-től a sepsiszentgyörgyi T3 Könyvkiadó szerkesztője.

Orbán Gyöngyivel együtt, a BBTE magyar tanszékének egy 1992-es pályázati kiírására, 1994-ben elkészítette a Magyar irodalomolvasás c. alternatív tankönyvet az V. osztály számára, amelyet további, új szemléletű tankönyvek követtek az V–VIII. osztály számára: Magyar nyelv és irodalomolvasás (Sepsiszentgyörgy 1998–2000; utóbbi Zalányi Virág néven, uo. 2000).

Szerkesztésében Sepsiszentgyörgyön megjelent kötetek: Hagyományőrzés – hagyományteremtés (1992); Mészely József: Munkáltató ábécéskönyv az általános iskolák I. osztálya számára (2001); Kénosi Dénes Ida: Mese – beszéd, mese – szó. Magyar olvasókönyv és nyelvtani ismeretek az általános iskola II. osztálya számára (2002); Ha nagy leszek… Erkölcsi nevelés munkakönyv a III–IV. osztályosoknak (uo. 2002); Bimbó Annamária: Versről – versre. Ismeretek és gyakorlatok az elemi iskolai versértelmezéshez (2002).

Álneve: Zalányi Virág.

Sylvester Lajos: Egy hétig bujdosott az unalom. Megyei Tükör 1986. jan. 20. – Simó Erzsébet: Ikavári kolomp a komandói táborban. Megyei Tükör 1986. aug. 28. – Sepsiszentgyörgyi tanárok tiltakozása. Háromszék 1991. febr. 5. – Beke György: A Tulit-dosszié. Élet és Irodalom 1991. aug. 9. – Péntek János: Egyház és anyanyelv. Sepsiszentgyörgy 1994 = AESZ Füzetek. – Ferenczi Rita: Mesterséges szakadék szándékok, lehetőségek között. *Szabadság 1996. nov. 6. – Orbán Gyöngyi: Mi az oka, hogy Romániában az oktatói mesterség nem tud lábra kapni? avagy A megértő irodalomolvasás szerzője nem akar „pozitív példa” lenni. *Szabadság 1996. nov. 6.; uő: Tankönyv a teremtő embernek. *Szabadság 1998. júl. 4. – Kolcsár Irén: Munkáltató tankönyvek. *Korunk 1998/9.

(Á. I. – B. Z.)