Udvary Gyöngyvér

oldal nyomtatása Share

Udvary Gyöngyvér (Varsolc, 1913. okt. 11. – 2000. júl. 8. Bp.) – szociológiai író, újságíró. ~ József (1884) leánya, *Vincze Lajos felesége. A szilágysomlyói Ferenc-rendi Zárda iskolájában, majd a debreceni Piarista Főgimnáziumban tanult, itt érettségizett 1931-ben. Irodalmi elhivatottságát a Szilágysomlyó c. lapban közölt diákkori versei jelezték. A harmincas évek elején a Nagyváradban és a Magyar Lapokban is jelentek meg írásai. 1934–38 között a nagyváradi *Szabadság belső munkatársaként riportjaiban megrázó képet nyújtott a létkérdéssel küzdők mindennapi gondjairól. 1938 szeptemberétől, Pethő Sándor meghívására a Magyar Nemzet belső munkatársa lett, itt 1943-ig főleg irodalmi, művészeti és szociológiai kérdésekkel foglalkozott. Egyidejűleg külső munkatársként írt a Magyar Nő és a Színházi *Magazin c. hetilapokba is, egészen a nyilas hatalom uralomra jutásáig. A háború után az újrainduló Magyar Nemzet belső munkatársa, de álnéven publikált a Magyar Vasárnap, valamint a Hazánk c. hetilapokban is. 1951-ben megvonták újságírói tagságát, amelyet csak 1992-ben nyert vissza. Rehabilitálásával egy időben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége örökös tagjává választotta. Az elhallgattatás, félreállítás éveiben szociológiai, szociográfiai esszéket, majd útleírásokat írt.

Kötetei (*Vincze Lajossal): Az ismeretlen szomszéd (Jugoszláviáról, Bp. 1965 = Világjárók); Ivan Meštro­vić (uo. 1974); Emberek a grániton (esszékötet a finn és a svéd társadalmi életről, uo. 1981); Iraki piramis (útirajz, uo. 1984).

Álnevei: Balázs Borbála, Péter József, Székely Rózsa.

(T. E.)