Uhlyárik Béla

oldal nyomtatása Share

Uhlyárik Béla (Tv., 1883. okt. 10. – 1955. febr. 10. uo.) – író, színműíró, publicista. Középiskolai tanulmányait szülővárosában a Piarista Főgimnáziumban, ügyvédi diplomáját a budapesti és a kolozsvári egyetemen szerezte (1908). Tanulmányai végeztével ügyvédjelölt lett Temesváron, majd a város szolgálatába lépett. 1910-től az Első Temesvári Takarékpénztár Rt. jogügyi osztályának alkalmazottja volt nyugdíjazásáig.

Hivatali elfoglaltsága mellett gazdag irodalmi tevékenységet fejtett ki. Első humoreszkjét 1902-ben a temesvári Délmagyarországi Közlöny közölte. Tárcái, novellái, riportjai, cikkei emellett a Temesvári *Naplóban, Temesvári Hírlapban, Temesvári Friss Újságban, Déli Hírlapban, valamint más erdélyi folyóiratokban jelentek meg. Állandó munkatársa, színházi és képzőművészeti kritikusa volt a temesvári színházi és művészeti hetilapoknak (Komédia, Thália). 1918-tól tagja, 1919–22 között titkára, főtitkára, majd alelnöke az Arany János Társaságnak.

Színikritikáit ugyancsak 1902-től közölte a Délmagyarország, Déli Újság, Panoráma, Színházi Újság, Temesvári Hírlap, a temesvári *Napló és a Temesvári Színpad.

Összeállításában jelent meg a lugosi Népkisebbségpolitikai és jogi könyvtár anyagmutatója (Lugos 1937).

Regényeit (A sorompó. 1923; Művészet-szerelem. 1923–24; Kísérlet. 1925; Tilsonia. 1925) folytatásokban közölte a Temesvári Hírlap. Több, hagyatékában kéziratban fennmaradt darabját és jelenetét – Akt, Boldogh Bálint, Nem a pohár teszi, *Mi van a becsülettel?, Az egérfogó (ez utóbbi Müller Péter zenéjével) – játszották a temesvári társulatok és a vidéki műkedvelő együttesek. A kölcsönkért feleség c. operettjét (Győry Emil zenéjével, *Kozmuth Artúr költő társszerzővel) 1920-ban mutatta be a temesvári Modern Nyári Színház. 1945 után a Szabad Szóban és a Bánsági Magyar Írók Antológiájában (Tv. 1946) jelentek meg versei.

Kinyomtatott színdarabjai: Az ötkoronás (Tv. 1917); Csengő (uo. 1919); A paripa (uo. 1919); Emberek (szatíra egy felvonásban, uo. 1920).

Írói álneve: Szénégető Béla.

(Sz. J.)