Új Kelet

oldal nyomtatása Share

Új Kelet – Kolozsváron megjelent zsidó politikai heti-, majd napilap. Alapítói: Weissburg Chaim, Kohn Hillel, *Marton Ernő és Glasner Mózes. Irányultságát tekintve a zsidó nemzeti eszmékhez, a cionista mozgalomhoz állt közel. Akár a Temesváron kiadott Neue Zeit – Új Kor, az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség (1918–40) és a romániai Zsidó Párt (1931–38) erdélyi tagozatának befolyása alatt állt.

Első száma 1918. dec. 19-én jelent meg. Fejlécének meghatározása szerint „zsidó politikai heti szemle”-ként indult az Erdélyi Zsidó Kiadó RT. kiadásában. 1920-ban napilappá alakult, s az újonnan létrehozott Kadima Kiadóvállalat RT. kezelésébe ment át. 1923-tól „az egyetemes erdélyi és bánáti zsidóság napilapja”-ként jelent meg. Indulásakor *Székely Béla és *Marton Ernő, majd 1919-től utóbbi jegyezte (felelős szerkesztőként, 1927-től főszerkesztőként). Az idők folyamán az impresszumban szerepelt még főszerkesztőként Fischer József (1920–22 között), szerkesztőként *Giszkalay János (1924–27 között), felelős szerkesztőként *Jámbor Ferenc (1927–38 között), bukaresti szerkesztőként Kasztner Rezső (1929-ben) és *Hátszegi Ernő (1929-től).

Az újság első munkatársai főként a magyarországi fehérterror elől Bécsbe menekült újságírók. Weiss­burg Chaim, az I. világháborút követő erdélyi zsidó nemzeti mozgalom vezéralakja Bécsből szerződtette Kaczér Illést, Újvári Pétert (az 1929-ben Budapesten megjelent Zsidó Lexikon szerzőjét), *Giszkalay Jánost, Sas Lászlót, Szabó Imrét, Darvas Simont és Faragó Miklóst. Az 1920-as évek második felétől a Kolozsvárról fokozatosan eltávozó magyarországi származású újságírógárdát fiatal, tehetséges erdélyi ifjak váltották fel (Barzilay István, Danzig Illés, *Hátszegi Ernő és Kasztner Rezső; utóbbi Danzig Illéssel együtt jelentette meg 1924-ben A zsidóság évkönyvét).

Példányszáma már 1919-ben elérte a 3500-at, a későbbi években pedig a napi átlag 15–20 000 példány körül mozoghatott. A két világháború között kolozsvári szerkesztőségét többször is feldúlták antiszemita diákok. Így például 1922. nov. 28-án, aminek következtében 1923. febr. 20-ig mindössze egy lapszáma jelent meg. 1927-ben, a nagyváradi országos diákkongresszusról hazafelé tartó román diákok ugyancsak megrongálták a szerkesztőséget.

A különböző zsidó társadalmi rétegek és korosztályok megszólításának érdekében, az 1930-as években több melléklettel jelentkezett az ~. Az Új Kelet Szombatja irodalmi mellékletként kapott helyet hasábjain, a fiatalokhoz szólt az Ifjú Kelet, míg A Zsidó Nő a Zsidó Nők Cionista Világszervezetének közreműködésével készült. Hasonló mellékletei voltak a Mizrachi (vallásos cionista melléklet), A Zsidó Iparos (a cionista iparostársadalom számára) és a Bánsági Új Kelet (bánsági tudósításokkal).

1923–27 között szépirodalmi, művészeti és társadalmi tartalmú melléklapot is jelentetett meg Az Új Kelet Hetilapja címmel, *Giszkalay János és *Marton Ernő szerkesztésében.

Kiadásában jelent meg Az Új Kelet Évkönyve 1921/1922 (Nv. 1921), ezt szintén *Marton Ernő szerkesztette.

A főlapban Becski Irén, Benedikt Lajos, Fischmann Dezső, Hertzl Tivadar, Jordán Viktor, Kugel István (Barzilay István), Ligeti Ernő, Silber­mann Jenő, Widder Dávid írásai jelentek meg; az Új Kelet Hetilapjában Franyó Zoltán, *Giszkalay János, György Sándor, Halmágyi Mária, *Jámbor Ferenc, Keleti Sándor, Löwy Ferenc, Ruth Klára, Salamon László, Sas László, Simon Magda, Szabó Imre, Tábori Jenő nevével találkozunk.

Tartalmát tekintve, az 1920-as években az erdélyi zsidósággal kapcsolatos híradások voltak túlsúlyban. A következő évtizedben viszont egyre nagyobb teret kaptak a külpolitikai és a romániai belpolitikai események, valamint a palesztinai zsidó telepítésekkel kapcsolatos hírek. A zsidóságot érintő magyarországi és hazai eseményeket folyamatosan figyelemmel kísérte, így rendszeresen tudósított a magyarországi fehérterror eseményeiről, az 1920-as „numerus clau­sus” bevezetéséről és az azt kísérő vitákról, majd a zsidótörvények megjelenéséről. Hasonlóképpen figyelemmel követte a zsidókkal kapcsolatos román állami törvénykezést (az 1924-es és 1938-as állampolgársági törvények, a romániai zsidó hitközségek jogállását szabályozó egyéb törvények megszületését stb.) és a zsidóság kirekesztésére *tett kísérleteket (pl. „numerus valahicus”). Bekapcsolódott az erdélyi közvéleményt igencsak foglalkoztató magyar–zsidó kérdés vitájába és ennek kapcsán többször is polemizált a *Magyar Párt vezetőivel. Szembehelyezkedve az asszimilációt továbbra is vállaló magyar identitású zsidósággal, azt az álláspontot képviselte, hogy az erdélyi zsidóságot nemzetként kell meghatározni.

Utolsó száma 1940. szept. 1-jén jelent meg. A Kolozsvárra bevonuló magyar hatóságok megtagadták további megjelenésének engedélyezését.

1948-ban *Marton Ernő indította újra Tel-Avivban, s szerkesztette Schön Dezsővel haláláig, 1960-ig. Ezt követően Marton Gizella és Schön Dezső, 1986–90 között Rappa­port Ottó jegyezte főszerkesztőként. Azóta egy szerkesztőbizottság áll a lap élén, tagjai Benedek Pál, Drory Dávid és Tabák László. Munkatársai közé tartozott ez időben az Erdélyből kitelepedettek közül Barzilay István.

Zsidó Lexikon (szerk. Újvári Péter). Bp. 1929. 916. – Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. 53, 61. – Encyclopedia of Zionism and Israel (szerk. Raphael Patai). 2. köt. New York 1971. 1141. – A kolozsvári zsidóság emlékkönyve (szerk. Moshe Carmilly-Weinberger). 2. kiad. New York 1988. 193–196. – Scheiber Sándor: Magyar zsidó hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. Sajtó alá rendezte Scheiberné Bernáth Lívia és Barabás Györgyi, Bp. 1993. 115–116. – Maria Újvári: Új Kelet: a Source for the Study of Transylvanian Jewry. Studia Judaica 1996. 211–218. – Gidó Attila: Úton. Erdélyi zsidó társadalom és nemzetépítési kísérletek (1918–1940). Csíkszereda 2009. 79–80.

(G. A.)