Vajnovszki Kázmér

oldal nyomtatása Share

Vajnovszki Kázmér (Nv., 1928. febr. 11. – 2002. szept. 21. Buk.) – újságíró, lapszerkesztő. Középiskoláit szülővárosában végezte; a bukaresti Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári diplomát 1972-ben. Újságírói pályáját a nagyváradi *Új Élet szerkesztőségében kezdte (1946–48). Publicisztikai munkássága Bukarestben teljesedett ki, ahol az *Ifjúmunkás (1948–49, 1958–60), a Romániai *Magyar Szó (1949–52) és az *Előre (1956–58) belső munkatársa volt, az 1956-os magyar forradalom leverése után a lap Budapestre kiküldött tudósítója. 1961–70 között a Könyvtári Szemlét szerkesztette, majd 1970-től *A Hét szerkesztőségében dolgozott nyugdíjazásáig (1991). Utolsó éveiben az Erdélyi *Napló és a Krónika bukaresti tudósítója, valamint a bukaresti Ziua napilap rövid életű magyar kiadásának (A Nap) külső munkatársa volt.

Publicisztikai munkásságában elsődlegesen a *riportot művelte, de közölt helyzetelemző beszámolót, tudósítást, társadalmi-politikai elemzést, interjút, kultúrtörténeti krónikát, külpolitikai kommentárt, jegyzetet. Több *riportja jelent meg gyűjteményes kötetekben. Írásait román lapok is közölték.

Az Ifjúsági Kiadó, az Albatros és a Ion Creangă kiadók részére több ifjúsági és gyermekkönyvet fordított románból. Összeállításában jelent meg az 1970-es romániai árvizek hőseinek és áldozatainak emléket állító Árvízkönyv (Buk. 1970; románul és németül is), szerkesztésében a Jelzések (uo. 1988) c. antológia.

Részben önállóan, részben Valla­sek Gyulával fordításában jelentek meg Bihar, Fehér, Hunyad, Mára­maros, Szeben megyék III. osztályos földrajz tankönyvei (Buk. 1971–74).

Álneve: Vajk.

Önálló *riportkötetei: Győz az élet (*riportok, Buk. 1958); Egyedül? (*riportok, uo. 1973); Kísértő éjszaka. *Riport a földrengésről. 1977. márc. 4. (uo. 1978).

Fordításai: F. S. Marin: Madárregék (Buk. 1964); A. Popovici: Fiúkának fáj a foga (uo. 1965); C. Anghe­lescu-Sămărgiţan: Fiam szíve (uo. 1977); P. Costescu: Szemtől szembe (egyfelvonásos, in: 21 színjáték. Uo. 1978); C. Bursaci: Első könyv – utolsó könyv (uo. 1980); H. Crişan: Burebista és kora (Pezderka Sándorral, uo. 1985); N. Neagu: Hol a hó, Télapó? (uo. 1983); S. Patiţa: Elődök gyermekkora (uo. 1985); P. Bojan: Forgatagban (emlékezések, uo. 1988).

Ágoston Hugó: Kollégánk halálára. *A Hét 2002/37. – V. K. Krónika 2002. szept. 24.

(B. I.)