Váróné Tomori Viola

oldal nyomtatása Share

Váróné *Tomori Viola (Kv., 1911. jún. 17. – 1998. márc. 31. Tisza­új­város) – szociálpszichológiai, neve­lés­lélektani szakíró. Középiskoláit Kolozsváron kezdte és Szegeden végezte (1927). A szegedi egyetemen matematika–fizika, majd lélektan szakos diplomát szerzett, ugyanott doktorált lélektanból (1935). Tanulmányait 1931–37 között Bécsben, Berlinben, Lipcsében és az Ohio State Universityn egészítette ki. Egyetemi éveiben tagja volt a Szegedi *Fiatalok Művészeti Kollégiumának és az Egyetemisták Tanyai Agrársettlement Mozgalmának.

A szegedi egyetem matematika tanszékén kinevezett (1933), neveléstani katedráján díjtalan gyakornok volt (1935), majd szociális előadó a budapesti Szociálpolitikai Intézetben (1935), Érsekújváron (1939), 1940 őszétől Székelyudvarhelyen. Ugyanitt a Református Tanítónőképző tanára (1945–52), az iskolák államosítása után, 1948-tól igazgatója. A tanügytől való kényszerű megválása után családjával Nagyváradra költözött, ahol alkalmi varrodai és irodai bedolgozó volt. Férje halála után, 1986-ban áttelepült Magyarországra.

A felbomlóban lévő magyar paraszti élet tanulmányozására Dudaron 1937-ben a londoni Le Play House Society felkérésére nemzetközi kutatótábort szervezett; ötven év múltán szegedi egyetemi hallgatók ugyanitt újra megszerveznek egy szociológiai-néprajzi kutatást, az egykori főszervező részvételével. (*Mindkét felmérés eredményei 1997-ben Szegeden a Hommage of Buday Dudar, 1937 c. kötetben jelentek meg.)

Első írását a Budapesti Hírlap közölte (A magyar őstehetségek problémái. 1934. okt. 10.). Cikkei, tanulmányai jelentek meg A Cselekvés Iskolája, Magyarságtudomány, Magyar Női *Szemle, Magyar Pszichológiai *Szemle, Magyar *Szemle, Nép- és Családvédelem, Népi Magyarság, Búvár, később a *Korunk, *Tanügyi Újság, *Dolgozó Nő és a nagyváradi *Fáklya hasábjain.

Néplélektani tanulmányaiból kiemelkednek: Paraszttipológia vagy parasztismeret? (Magyarságtudomány 1935/1); Paraszt személyiségkutatás (uo. 1935/2); A népszokások lelki dinamikája (Társadalomtudomány 1936/5); Faluművelődés és néplélektan (Magyar *Szemle 1936/4); A magyar társadalomszervezés lehetőségei (Népi Magyarság II. 1943/VII.).

1945 utáni írásaiban az *ifjúság kommunista nevelésének elvárásaihoz igazodva Makarenko nevelési módszereit, Pavlov örökségét népszerűsítette (Utunk 1949/21; Irodalmi Almanach, 1951/4; *Korunk 1958/10, 11), majd a családi nevelés problémáival foglalkozott (*Dolgozó Nő 1958/3, 1970/6, 1976/8; *Fáklya 1958/115; *Tanügyi Újság 1958/10; *Korunk 1966/12), vagy a korszerű társadalomlélektan kibontakozását kísérte figyelemmel (*Korunk 1971/9, 1973/2, 1977/3). Több cikkben (1969/2, 1971/7, 1975/5, 1981/9, 10) elevenítette fel a Szegedi *Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységét, vezéregyéniségeihez (Buday György, Erdei Ferenc, Kemény G. Gábor) fűződő emlékeit.

Írásait 1941-ig leánykori nevén (*Tomori Viola) közölte. Álnevei: Isturiel, V. T. V.

Önálló kötetei: A parasztság *szemléletének kialakulása (doktori értekezés, Szeged 1935); Kukkó (visszaemlékezések, Váró-Tomori Viola néven, Kv. 1985); Hollókő. Egy palóc falu lélekrajza (Bp. 1992).

Bóka László: A parasztság *szemléletének kialakulása. Athenaeum 1935/1–4. – Szabó Zoltán: Tudás és közélet. Válasz 1935/5–6; uő: A parasztság *szemléletének kialakulása. *Új Élet 1935/10. – Veres Péter: Komoly könyv a parasztságról. Szocializmus 1935/6. – Simon László: A magyar föld és népe. Debreceni *Szemle 1936/9. – Móricz Virág: Angol és német falukutatók a Bakonyban. Magyarság 1937. szept. 19. – Mohácsi Jenő: Falukutatás. Nyugat 1937/11. – Gy. D.: Ezért sikerültek az udvarhelyi pedagógiai leányiskola záróvizsgái. *Igazság 1951/130. – Farkas Magda: Az én iskolám – a *mi iskolánk. *Korunk 1982/8. – (zágoni): Kukkó. *Dolgozó Nő 1985/8. – I. I. [Implon Irén]: Pálya mások megközelítéséhez. *Fáklya 1985. máj. 26. – A székelyudvarhelyi *Benedek Elek Tanítóképző rövid története. 1670–1990. Sepsiszentgyörgy 1990. – Corne­lius D. S.: Women in the Hungarian Populist Youth Movement: the Szeged Youth. Nationalities Papers 1997/1. – Gáll Ernő: Napló. I. 1977–1990. Kv. 2003. 442.

(F. Cs. M.)