Vekov Károly

oldal nyomtatása Share

Vekov Károly (Bp., 1947. szept. 26.) – történész, művelődéstörténész. Középiskoláit Aradon végezte (1966), a kolozsvári BBTE-n szerzett oklevelet (1971). A történettudományok doktora fokozatot 1999-ben szerezte meg a Nicolae Iorga Történettudományi Intézetben, dolgozatában (amely 2003-ban, kibővítve nyomtatásban is megjelent) a gyulafehérvári hiteles­hely működését taglalja. Pályája első szakaszában (1971–90) a bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézet nemzetiségtörténeti osztályán dolgozott tudományos kutatóként. A *Limes Kör tagja, részt vett 1985-ben Bukarestben és több alkalommal vidéken rendezett vitáin.

Az 1989-es fordulat után Kolozsváron az RMDSZ országos elnökségének ügyvezető titkára, referense (1990–95), majd a kolozsvári Brassai Sámuel *Líceum, a Római Katolikus *Líceum tanára, utóbbinak igazgatója (1995–2000), 2000–2004 között Kolozsvár municípiumi tanácsának tagja (ebben a minőségében a főtéri Márton Áron-szobor kezdeményezője), a Kolozs megyei tanács tagja, parlamenti képviselő. Közben meghívottként Bizánc történetét adta elő a BBTE-n, ahol 2000-től egyetemi docens, magiszteri kurzusok előadója. Bizánc és a magyar középkor történetét, magyarságtörténetet, magyar művelődéstörténetet, írásbeliség- és intézménytörténetet, latin és magyar paleográfiát, pecséttant ad elő.

Kutatási területe a középkori intézmény- és művelődéstörténet. Első írása 1978-ban jelent meg a 16. századi erdélyi magyar történetírásról (Studii şi Materiale de Istorie Medie IX. 1978. 1–31). Tanulmányokat, cikkeket közölt *A Hét és a *Korunk hasábjain, ill. tanulmánykötetekben (Emlékkönyv *Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára. Kv. 1996; In honorem Paul Cernovodeanu. Buk. 1998; Historia manet. *Demény Lajos-emlékkönyv. Buk. 2001; Erdély a keresztény magyar királyságban. Kv. 2001; Erdélyi várostörténeti tanulmányok. Csíkszereda 2001; Kolozsvár 1000 éve. Kv. 2001; Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára. Uo. 2003; Emlékkönyv *Csetri Elek nyolcvanadik születésnapjára. Kv. 2004; Városok és városlakók. 2006; Az 1956-os forradalom és a határon túli magyarok. Bp. 2006; A reneszánsz Kolozsvár. Kv. 2008, ua. románul, uo. 2008; Évfordulós tanácskozások. Szatmárnémeti 2008; Kisebbségben, közösségben. *Balázs Sándor nyolcvanadik születésnapjára. Tv. 2008; Loca credibilia. Hiteleshelyek a középkori Magyarországon. Pécs 2009; Pe urmele trecutului. Profesorului Nicolae Edroiu la 70 de ani. Kv. 2009; Erdély reneszánsza. I. Uo. 2009; Az 1956-os forradalom hatása a környező országok egyházaira. Bp. 2009; The Impact of the 1956 Hungarian Revolution on Religious Life in Eastern Europe. Bp. 2009). Önálló kötetben mutatta be a székelyek középkori társadalmi, jogi és hadi szervezetét (Kv. 2003). Kutatásainak visszatérő tárgya a humanista eszmék erdélyi térhódítása (Az erdélyi reneszánsz és a mátyási modell. *Korunk 1998/5; Mátyás király és Kolozsvár. *Honismeret 2008/6; Atleta christianismi. Adalékok Hunyadi János identitástudatához. Szeged 2006/11–12; A szülőváros kötelez. Szeged 2008/11; A kolozsvári egyháziak humanista törekvései. Kv. 2008). Első tanulmányának témáját (az erdélyi magyar nyelvű történeti irodalom kezdetei) újabban külön kötetben fejtette ki részletesebben. Jelenleg a kommunista korszak politikai pereit kutatja, különös tekintettel a magyar egyházak megsemmisítésére irányuló koncepciós perekre (Márton Áron-, Szoboszlay-per).

Önálló kötetei: Locul de adeverire din Alba Iulia. Secolele XIII–XVI (Kv. 2003); Structuri juridico-militare şi sociale la secui în evul mediu (uo. 2003); Istoriografia maghiară din Transilvania în secolul al XVI-lea (uo. 2004); A gróf emigrált, az író itthon maradt. *Wass Albert igazsága (társszerzők Raffay Ernő és Takaró Mihály, Bp. 2004).

Benkő Samu és *Demény Lajos oldalán társszerkesztője a Székely felkelések. 1595–1596 című kötetnek (Buk. 1979, román nyelvű kiadása uo. 1978). Szerkesztésében és bevezetőjével jelent meg az Egyetem az idő sodrásában (Kv. 2006) c. gyűjtemény és Szoboszlay Aladár Az egyenes úton (uo. 2006) c. kötete.

Kisebbség – nemzetiség – diaszpóra. Limes 1989/1. 15–52. – Ágoston Hugó: Mi volt a Limes? (Beszélgetés többek között V. K.-lyal.) *A Hét 2004/16.

(V. Z.)