Veress Dániel

oldal nyomtatása Share

Veress Dániel (Sepsiszentgyörgy, 1929. jún. 2. – 2002. márc. 29. uo.) – irodalomtörténész, dráma- és esszéíró, ~ Gerzson apja. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban végezte (1948); a Bolyai Tudományegyetemen 1948–51 között előbb filozófia–lélektan szakos hallgató volt, végül 1957-ben magyar szakos tanári diplomát szerzett. Mint „osztályidegen elem”-nek kellett tanulmányait megszakítania, s egy ideig csak tisztviselői állásokat tölthet be szülővárosában. 1968-ban lett a Megyei Tükör szerkesztőségének belső munkatársa, majd 1970-től a sepsiszentgyörgyi színház dramaturgja, irodalmi titkára nyugdíjazásáig.

Első könyvbírálatát az *Utunk közölte 1951-ben, majd 1957-től rendszeresen jelentkezett az *Igaz Szó, Korunk, Előre, Új Élet, a 70-es évektől *A Hét, s alkalmilag a Tiszatáj, Új Látóhatár és más folyóiratok hasábjain.

Magyar nyelvű hivatásos színjátszás Romániában c. összefoglaló tanulmánya a *Koppándi Sándor szerkesztette Romániai magyar nemzetiség c. gyűjteményes kötetben (Buk. 1981) jelent meg.

Első, Mikesről írt drámáját (Négy tél címmel) 1968-ban a sepsiszentgyörgyi színház mutatta be, később drámát írt Báthory Zsigmondról (Véres farsang. Bem. 1970), Wesselényi Miklósról (Graefenbergi levelek. Bem. 1972), Kemény Zsigmondról (Örvényben. Bem. 1978), Misztót­falusi Kis Miklósról (A megtévesztett. Bem. 1991).

Gondozásában és bevezető tanulmányaival jelentek meg Mikes Törökországi levelei (Kv. 1974 = Tanulók Könyvtára, Buk. 1988 és Sepsiszentgyörgy 1995), valamint a mű román nyelvű kiadása (Scrisori din Turcia. Ford. Gelu Păteanu. Buk. 1980 = Biblioteca Kriterion), Wesselényi Balítéletekről c. röpirata (Buk. 1974 = Téka). Antológiát állított össze A magyar elbeszélő költészet remekeiből címmel (Kv. 1973 = Tanulók Könyvtára), valamint az erdélyi magyar emlékirat-irodalomból A bölcsőhely parancsa (uo. 1978) és Emlékezetül hagyott dolgok (uo. 1983) címmel, breviáriumot Mikes Kelemen leveleiből Édes néném címmel (Sepsiszentgyörgy 1995).

Elő- vagy utószavával megjelent egyéb kötetek: Tompa László: Versek (Buk. 1963); Shakespeare: Hamlet dán királyfi (uo. 1964); Georg Büchner: Danton halála (uo. 1968); Hét egyfelvonásos (Sepsiszentgyörgy 1971); H. Pontoppidan: Szerencsés Péter (Buk. 1974); Sütő András: Nyugtalan vizek (válogatott elbeszélések, uo. 1974); Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek – Szent Péter esernyője (uo. 1976); Kemény Zsigmond: A két boldog (Kv. 1979 = Tanulók Könyvtára); Németh László: VII. Gergely (Buk. 1979); Mikes Kelemen: Törökországi levelek. (Buk. 1988 = Magyar Klasszikusok).

Önálló kötetei: Mikes. Négy tél (történelmi dráma, Buk. 1969); Vándorúton (esszék, tanulmányok, uo. 1971); A rodostói csillagnéző. *Kalauz Mikes Kelemen leveleskönyvéhez (Kv. 1972); Báthory – Wesselényi (két dráma, Buk. 1973); Mikes és a szülőföld (tanulmányok, uo. 1976); Szerettem a sötétet és a szélzúgást (kismonográfia Kemény Zsigmondról, Kv. 1977 = Kismonográfiák); Így élt Mikes (életrajz, Bp. 1978 = Így élt…); A színház vonzásában. Jegyzetek a műhelyből (Sepsiszentgyörgy 1980); Wesselényi Miklós (életrajz, Bp. 1982 = Így élt…); A megtévesztett. Misztótfalusi Kis Miklós monológja az eklézsiakövetés után (monodráma, uo. 1993); Vékára *tett mécses (esszék, Csíkszereda 1998); Férfibú és történeti gyász (uo. 2000); „Benned rovom le erdélyi adómat” (levélváltása Németh Lászlóval, 1959–75, uo. 2001).

Jánosházy György: Mikes. *Igaz Szó 1968/12. – Láng Gusztáv: Mikes levelei – vagy a levelek Mikese? *Utunk 1968/47. – Szőcs István: Sem rokona, sem ismerőse? *Utunk 1968/20. – Szigeti József: Még egyszer a Mikes-dráma. *Utunk 1968/23. – Veress Zoltán: Húsz év, amely sokkal több önmagánál. *Utunk 1968/47. – Páll Árpád: Véres farsang Sepsiszentgyörgyön. *Utunk 1970/44. – Fábián Ernő: Veress Dániel új történelmi drámája. Tiszatáj 1971/1; uő: Graefenbergi éjszakák. Tiszatáj 1972/1; uő: Valóság és ábránd. *Utunk 1978/15. – Tamás Gáspár Miklós: A mindenféleség hátrányai. *Utunk 1972/2; uő: A rodostói csillagnéző. *Utunk 1973/9. – K. Jakab Antal: Az írott szobor. *Utunk 1972/11. – Imreh István: Mikes Kelemenre vezérlő *kalauz. *Utunk 1973/10. – Hopp Lajos: A rodostói csillagnéző. Tiszatáj 1973/6; uő: Szentgyörgyi kilátó. Tiszatáj 1979/6. – Jankovics József: V. D.: Vándorúton. Irodalmi *Szemle (Pozsony) 1973/1. – Vekerdi László: Veress Dániel „Két drámá”-járól. Tiszatáj 1974/7. – Bernád Ágoston: Összefüggések. *Utunk 1977/42. – Katona Ádám: Irodalomnépszerűsítés. *Igaz Szó 1978/5. – Sylvester Lajos: V. D. kopogtat. *Utunk 1979/22. – Nagy Miklós: Szerettem a sötétet és a szélzúgást. Irodalomtörténet 1980/1. – Nagy Pál: Beszédes szimbólum. *A Hét 1998/28. – Pályáim emlékezete. V. D.-lel beszélget Domokos Géza. *A Hét 1999/21; uő: Búcsú V. D.-től. *A Hét 2002/15. – Fodor Sándor: Levél V. D.-nek (Férfibú és történeti gyász c. kötetéről). *A Hét 2000/33. – Egyed Ákos: Wesselényi Miklós más megközelítésben. Helikon 2001/3.– Máriás József: „Megmaradsz sok emlékezetben” (Főhajtás V. D. emléke előtt). *Hitel 2003/7.

(Á. I.)