Veress Zoltán

oldal nyomtatása Share

Veress Zoltán (Kv., 1936. febr. 25.) – író, szerkesztő, műfordító, *Telegdi Magda férje. Középiskoláit a kolozsvári Református Kollégiumban kezdte. 1952-ben a *Palocsay Zsigmond vezette kommunistaellenes diákszervezkedésben való részvétele miatt elítélték. Szabadulása (1954) után folytatta tanulmányait és a kollégium utódiskolájában, az 1. sz. Fiúlíceumban érettségizett (1955). Egy évig a kolozsvári Protestáns Teológia hallgatója volt; 1956-ban átiratkozott a Bolyai Tudományegyetemre, magyar nyelv- és irodalom szakra, de politikai múltja miatt 1958-ban kizárták, s csak 1974-ben szerezte meg egyetemi oklevelét, levelező tagozaton. Dolgozott a Terapia, majd a Carbochim gyárban (1958–59); volt korrektor az *Utunknál (1962–70), *A Hét munkatársa és szerkesztője (1970–71), a *Korunk szerkesztője (1971–85). 1985-ben feleségével és két unokájával Budapesten át Svédországba távozott, ahol politikai menedékjogot kapott. Stockholmban volt postai alkalmazott, nyugdíjazásáig (2004).

Első verse az *Utunkban *jelent meg 1956-ban; prózaíróként Rabszolgaság c. novellájával tűnt fel 1959-ben. „…a legígéretesebb epikus tehetségek között emlegették… Nem szakított ugyan prózánk két világháború közötti s 1945 után egyértelműen uralkodóvá *tett realista hagyományaival, realizmus-felfogása azonban e novellák bizonysága szerint teljesebb volt, mint legtöbb itteni kortársáé; témái hagyományosak, inkább a novellisztikus helyzetek jó megépítése tűnik szemünkbe, de a formai biztonságnál lényegesebb a szerző erős pszichológiai hajlama” (Kántor Lajos – Láng Gusztáv: Romániai magyar irodalom 1945–1970. Buk. 1971).

A *Kriterion Kiskalauz sorozat szerkesztőbizottságának a kezdetektől 1985-ig tagja volt. 1982-ben kezdeményezte a *Korunk Füzetek tudományos ismeretterjesztő sorozat kiadását, szerkesztette az 1985-ig megjelent füzeteket. Svédországban 1991-ben társalapítója az *Erdélyi Könyv Egyletnek, s szerkesztője az előfizetéses rendszerben az egész világon terjesztett *Erdély kövei 12 kötetének, valamint az azt felváltó Határtalan hazában c. sorozatnak.

Gyermekverseket először Á. *Tollas Júlia gyermekrajzköteteihez írt, majd a Napsugárnak lett egyik főmunkatársa; verses meséinek hősei: Irgum-Burgum Benedek, a medve, Kendermagos Kelemen és Sárgalábú Tóbiás, a két kakas, Rongy Elek, a malac és Pinduri, a kis veréb (Deák Ferenc rajzaival) gyermeknemzedékek kedvencei voltak.

1965-ben elnyerte a Romániai Írók Szövetsége prózadíját, 1975-ben a Kolozsvári Írók Egyesülete díját.

Kötetei: Rend, óh jöjj segítségül! (gyermekversek Á. *Tollas Júlia rajzaihoz, Buk. 1956); Hány óra? (gyermekversek Á. *Tollas Júlia rajzaihoz, uo. 1957); Kikindai mese (gyermekversek Á. *Tollas Júlia rajzaihoz, uo. 1957); Mese a búgócsigáról (uo. 1957); Tóbiás és Kelemen (uo. 1957); Irgum-Burgum Benedek (uo. 1959); Menetirány (elbeszélések, *Balogh Edgár előszavával, uo. 1962 = Forrás); Szárnyaskerék (uo. 1962); Mesél a kifli (uo. 1963); Szeptember (regény, uo. 1965); Tudománytörténeti kaleidoszkóp (Ónodi Sándor álnéven, Kv. 1970); Boríték nélkül (Láng Gusztávval, uo. 1970); Új tudománytörténeti kaleidoszkóp (Ónodi Sándor álnéven, uo. 1972); Tóbiás és Kelemen – Irgum-Burgum Benedek – Rongy Elek, a példakép (Buk. 1974); Lírai természetrajz (I. kötet, Kv. 1974, II. kötet, uo. 1977); Jókai természettudománya (uo. 1976 = Téka); Kendermagos Kelemen – Sárgalábú Tóbiás (uo. 1976); Vidám verses mesék (Buk. 1991); Rongy Elek, a példakép – Pinduri, a kis csuri (Szeged 2000); Irgum-Burgum Benedek – Tóbiás és Kelemen (uo. 2000).

Műfordításai: Victor Eftimiu: Kínai gyermekek (Buk. 1959); Vasile Alecsandri: Világszép Ilonka és Árva Jancsi (Köllő Károllyal és Sz. Nagy Gézával, uo. 1960.); Camil Petrescu: Ember az emberek között (Vigh Károllyal, uo. 1961); Marcel Breslaşu: Mese a szóról (uo. 1963); H. Panaitescu: Móki és Mókuli a rejtelmek földjén (uo. 1963); Nina Cassian: Tarka album (Jancsik Pállal, uo. 1963); V. Voiculescu: Az álombeli őz (elbeszélések, Buk. 1969); D. R. Popescu: Fehér eső (uo. 1969); I. Străuţ: Puszi-pusz (uo. 1970); I. Murnu: A szirének (uo. 1970); V. Eftimiu: Prométheusz (verses dráma, uo. 1971); V. Voiculescu: Zahei, a vak (regény, Kv. 1972); E. Barbu: A Fejedelem (regény, Buk. 1975); V. Eftimiu: 121 szonett (versek, uo. 1977); Mihnea Gheorghiu: Pathetica ’77 (uo. 1977); George Macovescu: A föld varázsa (uo. 1978); A. Mitru: Mesék (uo. 1978); Ion Agârbiceanu: Dura lex (*Telegdi Magdával, Kv. 1979); Ion Brad: Kapu zárul, kapu tárul (Beke Györggyel, Buk. 1979); Ion Noja: Függőhidak (uo. 1983); M. C. Băcescu: A víz világa (Ónodi Sándor néven, Szabó Piroskával, uo. 1983).

Fordításban megjelent művei: Szeptember (regény, ford. Ivan Denes, Buk. 1967); Vadkacsavadászat (ford. Gelu Păteanu, uo. 1965); Tóbiás és Kelemen – Veszedelmes Jeromos – Irgum-Burgum Benedek (ford. Ioa­nichie Olteanu és Ion Acsan, uo. 1965; 2. kiadás uo. 1976; ua. németül Else Kornis fordításában, uo. 1965).

Írói álnevei: Csordás Elemér, Ónodi Sándor.

Gálfalvi Zsolt: Új író – új hősökről. *Igaz Szó 1960/9. – *Hajdu Győző – Sütő András: Ars poeticák nyomában. Legfiatalabb költőink művészi gyakorlatáról. *Utunk 1960/23. – Marosi Péter: Becsvágy és öntudat. Induló elbeszélőkről és kritikusokról. *Utunk 1960/23; uő: Demetriustól – Kolozsi Józsiig. *Utunk 1965/7. – Kántor Lajos: Négyszemközt a mával. *Utunk 1962/3; uő: Viaskodva az idővel. *Utunk 1965/6; uő: Fiatal próza. *Előre 1970. jún. 21.; uő: Időszerű utópiák. *Korunk 1971/4. – Szilágyi Júlia: V. Z. erkölcsi menetiránya. *Korunk 1962/4. – Veress Dániel: Útban a novella felé… *Igaz Szó 1962/11; uő: Öröm és gond, avagy: a *műfordítás minőségéről. *Előre 1968. szept. 8. – K. Jakab Antal: Kabala és kísérlet. *Igaz Szó 1963/12. – Izsák József: A visszahódított idő. *Igaz Szó 1965/3. – Láng Gusztáv: A *jelen idő nyomában. *Korunk 1965/5. – Baróti Pál: Elmélyülés – az intellektualitás útján. *Utunk 1966/45. – Szőcs István: Erósz és a múzsák. *Utunk 1966/42; uő: Az izgalmas elem egy-két kérdése. *Utunk 1966/43; uő: Idő és magasság. *Utunk 1966/44. – Sőni Pál: V. Z. In: A romániai magyar irodalom története (Egyetemi tankönyv). Buk. 1969. – Barabás Endre: Mindenki mást csinál. *Előre 1970. nov. 8. – Weismann Endre: Rablómesék 1970-ben, avagy tudománytörténeti kaleidoszkóp. *Utunk 1970/46. – Kormos Gyula: Két kakas és a többiek. *Utunk 1974/39. – Szávai Géza: Lelki állat- és növénytan. *Utunk 1974/50. – Cseke Péter: A talpon maradás esélyei. Kolozsvári levél V. Z.-nak Stockholmba. *Korunk 1995/5. – Fodor Sándor: Egy közénk tartozó író: a 60 éves V. Z. köszöntése. Helikon 1996/5. – Beke György: Erdély svédországi irodalmi nagykövete. Beszélgetés V. Z.-nal. *A Hét 1997/51. – Szász János: Igaz könyvek, könyvek igaza. *A Hét 1997/28, 29. – Nincs más választás. *Telegdi Magdával és V. Z.-nal beszélget Tófalvi Zoltán. Helikon 1999/3.

(S. Zs.)