Virginás Andrea

oldal nyomtatása Share

Virginás Andrea (Nv., 1976. júl. 7.) – irodalom- és filmesztéta, kritikus. Középiskoláit Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban végezte (1995), majd a BBTE-n szerzett magyar–angol szakos diplomát (2000); magiszteri fokozatot irodalomelméletből ugyanitt (2001), majd a társadalmi nemek szakcsoportjából a budapesti Közép-európai Egyetemen (2002), doktori címet angol irodalom- és kultúratudományból a debreceni egyetemen (2008).

Kutatói ösztöndíjak (Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíj, az Arany János Közalapítvány kritikai ösztöndíja, a Domus Hungarica ifjúsági kutató ösztöndíja, a Sapientia Kutatási Programok Intézetének ösztöndíja) birtokában 1998 óta részt vett több kutatási programban; 2002–2006 között óraadó tanársegéd volt a BBTE Újságírói Tanszékén, 2003-tól a Sapientia EMTE Fotó- és Filmművészeti Tanszékén; 2004–2006 között tanársegéd a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem angol nyelv és irodalom tanszékén, 2006-tól főállású tanársegéd, majd adjunktus Kolozsváron a Sapientia EMTE Fotó-, Filmművészeti és *Média Tanszékén.

Érdeklődési területe a kortárs irodalom, film és *média, különös tekintettel az azokban kitapintható kánonokra, amelyeknek változásait, régi és új kánonok szembesülését elemzi; foglalkozik azokkal a változásokkal, amelyek a határokon túli magyar irodalom és a magyarországi irodalom szemléletében, egymásról és önmagáról kialakult és kialakuló képét illetően az utóbbi évtizedekben bekövetkeztek.

Első írása 1992-ben a marosvásárhelyi Tentamen diáklapban jelent meg, amelynek 1992–95 között szerkesztője is volt. Egyetemi évei alatt szerkesztette a Perspektíva c. kolozsvári diáklapot (1996–98), majd a Láthatatlan Kollégium folyóiratát, az Lkkt-t (1999–2001), 2002–2004 között a Filmtett szerkesztője volt.

Tanulmányait, cikkeit az általa szerkesztetteken kívül a Korunk, Látó, LélekJelenLét, A Hét, Székelyföld, Népújság, a budapesti Pompeji, a debreceni Hungarian Journal of English and American Studies és Debreceni Disputa, a pozsonyi Kalligram és Partitúra, a bukaresti FilmACT mellett a következő gyűjteményes kötetek közölték: Diskurzusok, perspektívák, relevanciák (Kv. 2001); Határon (Kv.–Szeged 2002); Kegyesség, kultusz, távolítás (Kv. 2002); Köztes képek. A filmelbeszélés színterei (uo. 2003); Álló és mozgóképek. Vázlat az erdélyi főnemességről (uo. 2004); Gender and the (Post) East-West Divide (uo. 2004); Rodosz-tanulmányok (uo. 2004); A nő mint szubjektum, a női szubjektum (Debrecen 2007); Film, kép, nyelv (Kv. 2007); Emlékezet és kommunikáció (uo. 2007); Közép-Európa vándora. Beszélgetés Bodor Ádámmal (Bányai Évával közösen, Bp. 2007); The Iconology of Gender. II. General­representation in Cultural Perspectives (Szeged 2008); Hosszúfény. Határon túli magyar írók antológiája (Bp. 2008); World and Images on the Screen: Language, Literature, Moving Pictures (Cambridge 2008); Kik vagyunk és miért? Írások az identitásról (Stockholm–Bp. 2008); Lepipálva. Tanulmányok a krimiről (Duna­szerdahely 2009).

Társszerkesztője volt, Szabó Leventével, a Rodosz-tanulmányok 2003-as kötetének (Kv. 2004).

Önálló kötetei: Crime Genres and the Modern-Postmodern Turn (Kv. 2008); Az erdélyi prérin. *Médiatáj­kép (uo. 2008 = Ariadné Könyvek).

Láng Zsolt: Az erdélyi prérin. Élet és Irodalom 2008. nov. 14. – Plájás Erzsébet: A krimi és a modern-posztmodern fordulat. Filmtett 2008. dec.

(D. Gy.)