Vita Zsigmond

oldal nyomtatása Share

Vita Zsigmond (Nagyenyed, 1906. jún. 16. – 1998. jan. 1. Kv.) – irodalom- és *művelődéstörténész, bibliográfus, ~ öccse. Középiskoláit 1916-ban a gyulafehérvári Mailáth Főgimnáziumban kezdte, szülővárosában, a Bethlen Kollégiumban érettségizett 1924-ben, ahol később maga is negyedszázadon át (1928–53) tanított.

A kollégiumban a legkedvesebb tanára, *Áprily Lajos irányításával működő irodalmi körnek utolsó éves diákként elnöke is volt. A kolozsvári I. Ferdinand Egyetem bölcsészkarán szerzett magyar–román–francia szakos tanári oklevelet 1928-ban, majd egy évig Párizsban és Grenoble-ban egészítette ki tanulmányait. 1933–40 között az *Erdélyi Fiatalok főmunkatársa. 1930-tól volt munkatársa az Erdélyi Helikonnak, s 1942-ben az íróközösségnek is tagja lett. 1943–44-ben a dél-erdélyi irodalmi lap, a *Havi Szemle egyik szerkesztője. 1956-tól nyugdíjazásáig (1968) a Kollégium államosított Bethlen Könyvtárában volt könyvtáros. Élete utolsó időszakát felváltva töltötte Enyeden és Kolozsváron.

Kezdetben az erdélyi magyar irodalmi eseményeket nyomon követő kritikák, tanulmányok (pl. a Kelet Népében Az erdélyi irodalom útkeresései. 1938/2–5) mellett a tárgyi és szellemi néprajz, a *gyermekirodalom vonzotta, de hamar rátalált a leginkább rászabott kutatási területre: ennek jegyében aztán szülővárosának tudomány- és *művelődéstörténeti múltját kutatta évtizedeken át, jóformán minden fontos enyedi személyiség életútját bemutatva a hazai magyar folyóiratokban (Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Helikon, *Erdélyi Múzeum, Pásztortűz, *Korunk, *Utunk, *A Hét, *Művelődés, Könyvtári Szemle), valamint a magyarországi időszaki sajtóban. Tanulmányai *jelentek meg a Népismereti dolgozatok 1976, 1978, 1980. évi köteteiben, az Utunk Kodályhoz c. tanulmánykötetben (Buk. 1984). Társszerzője volt az óvónő- és tanítóképzők számára kiadott Gyermek- és ifjúsági irodalom c. tankönyvnek (társszerzők Király László, Józsa Miklós és Jarosievitz Edit, Buk. 1975).

Kötetei: Nemzet és sors a Bánk bánban (Lugos 1941); Románia magyar irodalmának bibliográfiája 1940-ben, a bécsi döntés utáni időszakban és 1941-ben (Kv. 1943 = Erdélyi Tudományos Füzetek); A Bethlen-kollégiumi színjátszás a XVII. és XVIII. században (uo. 1943); A nagyenyedi Bethlen-kollégium ifjúságának irodalmi törekvései a reform-korszak kezdetén (uo. 1943); Románia magyar irodalmának bibliográfiája 1942-ben (uo. 1944); Tudománnyal és cselekedettel (irodalomtörténeti tanulmányok, Buk. 1968); Áprily Lajos – az ember és a költő (monog­ráfia, uo. 1972); Jókai Erdélyben (uo. 1975); Művelődés és népszolgálat (uo. 1983); Az enyedi kohó (Bp. 1986); Enyedi évek, enyedi emberek (visszaemlékezés, Csíkszereda 1998); Erdélyi sétáló. *Művelődéstörténeti tanulmányok (uo. 2000).

Gondozásában megjelent kötetek: Magyar népmesék (Szentmiklósi Ferenccel. Nagyenyed 1943); A vak király (magyar népmesék, uo. 1943); Romániai magyar írók antológiája (uo. 1943); Kerekecske-dombocska (Gáspár János gyűjteménye alapján sajtó alá rendezte, Buk. 1956; újrakiadása uo. 1978); Gyulai Pál: A szél és a nap (versek és mesék, uo. 1975). Szentmiklósi Ferenccel összeállította az I–II. gimnáziumi osztályos tanulók számára a Magyar olvasókönyvet (Nagyenyed 1943) és a Magyar nyelvtant (uo. 1943).

Levelezését Vita Sándorral Nagy Pál rendezte sajtó alá (Kedves Zsigmond. Mv. 2009).

Írói álneve, szignói: Tinódi Gábor, nd, a. d.

Engel Károly: Tudománnyal és cselekedettel. NyIrK 1969/2. – Mikó Imre: Tudománnyal és cselekedettel. *Utunk 1969/5. – Ruffy Péter: V. Zs. Áprily-monográfiája. Magyar Nemzet 1973. júl. 1. – Ódor László: Monográfia egy ember dallamáról. Tiszatáj 1973/6. – Markó Béla: „Körön s világon keresztül”. Jegyzetek *Áprily Lajos költészetéről. *Korunk 1974/5. – Kozma Dezső: Jókai Erdélyben. *Utunk 1976/7. – Mikó Imre: V. Zs. hetvenéves. *Utunk 1976/24. – Zika Klára: Az enyedi kollégium krónikása. Magyar Nemzet 1979. jún. 22. – Molnár Szabolcs: V. Zs. évtizedei. *Művelődés 1981/6. – Sebestyén Mihály: Múzsáknak szentelt kies tartomány. *Utunk 1984/5. – Lászlóffy Aladár: V. Zs. 80 éves. Uo. 1986/25; uő: V. Zs. 85 éves. Helikon 1991/24; uő: A befalazott… (V. Zs. 90 éves). *A Hét 1996/21–22. – Görömbei András: Magyar néző. Nyelvünk és Kultúránk 1986 (66). 104–109. – *Áprily Lajos levelei V. Zs.-hoz. NyIrK 1990/2. – Kós Károly levelei V. Zs.-hoz. *Korunk 1990/3. – Pomogáts Béla: Nagyenyed krónikása, V. Zs. Új *Forrás 1994/7. – Nagy Pál: Az értékőrző V. Zs. *A Hét 1997/3. – Boldizsár Zeyk Imre: V. Zs. emlékezete. *Művelődés 1998/2. – Dávid Gyula: V. Zs. (1906–1998). NyIrK 1998/1. – Kötő József: V. Zs. *Erdélyi Múzeum 1998/1–2. – Markó Gábor: Volt tanárom emlékére. Bányavidéki *Új Szó 1998. jan. 16. – (németh) [Németh Júlia]: Az „enyedizmus” jegyében. V. Zs. visszaemlékezései. *Szabadság 1998. okt. 22. – Sütő András: Szeretve tisztelt, drága Tanár Úr. Magyar *Napló 1998/3. – Szabó Csaba: A rongyosra olvasott könyv és a regényturisztika. *Szabadság 1998. jan. 5. – Ruzsa Ildikó: Emlékezés V. Zs.-ra. Nyugati *Jelen 2000. okt. 28–29. – Kovács Ferenc: Száz éve született V. Zs. *Művelődés 2006/5. – Szabó Emília: V. Zs. Az ember (Kortársak és tanítványok visszaemlékezései). *Művelődés 2006/5.

(G. D.)