Vofkori László

oldal nyomtatása Share

Vofkori László (Brassó, 1944. márc. 3. – 2008. márc. 17. Székely­udvarhely) – földrajzi szakíró. ~ György (1938) és ~ József (1936) testvére. Iskoláit a székelyudvarhelyi Elméleti Vegyes Líceumban végezte (1961), majd a BBTE Biológia–Földrajz Karán szerzett tanári oklevelet (1966). 1967–68 között az ülkei általános iskolában tanított, majd 1972-ig a székely­udvarhelyi Elméleti Vegyes Líceumban, ezt követően szinte 30 éven át (2001-ig) a székelyudvarhelyi *Benedek Elek Tanítóképzőben volt földrajztanár. Közben 1970–79 között a Bukaresti Tudományegyetemen, a Geológia–Földrajz Kar földrajzi tanszékén aspiráns, 1979 óta a földrajztudomány doktora. 1998-tól a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Székelyudvarhelyi Képzési Központjában konzulens tanár, majd címzetes főiskolai tanár, 1999-től a BBTE-n, a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Főiskolán a nemzetközi turizmus földrajzát tanítja, 2001 szeptemberétől pedig a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán, a gazdaságtudományi tanszéken egyetemi előadótanár.

Kutatási területe: gazdaságföldrajz, népesség- és településföldrajz, turisztikai és üzleti földrajz, területfejlesztés, turisztikai marketing és menedzsment, településszociológia, tudománytörténet, GIS alapú adatbázisok.

Első írása az Igazságban *jelent meg 1964-ben. Tudományos cikkeivel, módszertani közleményeivel folyamatosan *jelen volt a *Hargita és a *Tanügyi Újság hasábjain, 1969–70 között vezetője volt a *Hargita napilap Turista *kalauz c. rovatának, melyben sorozatban mutatta be *Hargita megye fürdőhelyeit, természeti kincseit, ugyanott 1970-ben A tudományos munka műhelyéből és A tudományos munka kellékei c. rovatokban tudománynépszerűsítő cikkeket közölt. 1996-ban szerkesztette a Vállalkozók kislexikona c. rovatot a székely­udvarhelyi *Pulzus c. gazdasági hetilapban. Külső munkatársa a Művelődés, *Korunk és Székelyföld folyóira­toknak.

A Román Földrajzi Társaság, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Szociológiai Társaság, az *Erdélyi Múzeum-Egyesület tagja, a Magyar Marketing Szövetség tagja és szakértője, 2000-től az MTA köztestületi tagja. Munkásságáért számos elismerésben volt része: 1997-ben Debrecenben az „Ezeréves a magyar iskola” emlékéremmel, Csíkszeredában a Pro *Cultura emlékplakettel, 1998-ban tudományos és ismeretterjesztő munkásságáért a Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármestere Díszoklevelével tüntették ki. 1999-ben megkapta a Széchenyi Társaság díját, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ezüst Gyopár díját, 2000-ben „kimagasló oktatói, kutatói és publikációs munkásságáért, nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolásáért” a Magyar Földrajzi Társaság Pro Geographia kitüntetését, 2008-ban, post mortem az Arany János Emlékérmet.

Fordításában több általános és középiskolai földrajz tankönyv *jelent meg. Társszerzője Czáka Lajossal és Kristó Andrással a Hargita megye földrajza c. III. osztályos tankönyv II. részének (Csíkszereda 1969); szerzője a Módszertani alapfogalmak a természetismeret, matematika és földrajz tanítására az I–IV. osztályban c., pedagógiai líceumok számára kiadott tankönyvben a Földrajz c. fejezetnek (1979).

Főiskolai és egyetemi jegyzetei: A turizmus földrajza (Székelyudvarhely 1996); Románia társadalom- és gazdaságföldrajza (Tatabánya 1998); A nemzetközi turizmus földrajza (Gyer­gyó­szentmiklós 1999); Természettudományok és tantárgypedagógia. Módszertani segédkönyv a tanítóképző főiskolák számára (Csíkszereda 2001); Iskolamenedzsment (Székely­udvarhely 2001); Iskolaegészségtan (uo. 2002); Hogyan pályázzunk? Bevezetés a pályázatírás módszertanába (Csíkszereda 2002).

Összesen 15 székelyföldi helység (többek között Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Kézdivásárhely, Kovászna, Tusnád, Farkaslaka, Ko­rond, Parajd, Szentegyháza, Szo­vá­ta, Székelyvarság, Zetelaka) térképét szerkesztette és rajzolta meg, 2003-ban elkészítette Erdély etnikai térképét és Az *erdélyi magyarság térképét (Székelyudvarhely 2003). Társszerzőként *jelen van számos helymonográfiában, szakkiadványban: Én­laka népesség- és településföldrajza (in: Északkelet-magyarországi Földrajzi Évkönyv, 1994. Szerk. Simon István és Boros László. Miskolc–Nyíregyháza 1994); Oroszhegy. Adalékok a község monográfiájához (Mihály Tiborral, Székelyudvarhely 1997); Erdély kultúrföldrajzi korszakai (in: Erdély természeti és történeti földrajza. Szerk. Boros László, Nyíregyháza 2000); A Nagy- és Kis-Homoród mente táj-, népesség- és településföldrajza (in: A Homoród füzes partján. Dolgozatok a Székelyföld és Szászföld határvidékéről. Csíkszereda 2000); Az *erdélyi magyarság. *Erdély földrajza. Természetföldrajz, *Erdély népessége, *Erdély helye és szerepe Románia gazdaságában (in: Magyarok a világban. Kárpát-medence. Kézikönyv a Kárpát-medencében, Magyarország határain kívül élő magyarokról. Főszerk. Kasza Sándor, Bp. 2000); Bögöz természeti képe. Bögöz társadalom- és gazdaságföldrajza (in: Bögöz, mo­nográfia. Tanulmányok a faluról és társadalmáról. Szerk. Kardalus János, Sepsiszentgyörgy 2001); Korond természeti képe. Korond község társadalom- és gazdaságföldrajza. Korond község helyismereti irodalma (in: Helyismereti olvasókönyv. Korond. Szerk. Ambrus Lajos, Korond 2001).

Önállóan megjelent kötetei: A tudomány vonzáskörében (gondolatok a tudományról, Buk. 1988); Székelyudvarhely (Békéscsaba 1990; 2. kiad. uo. 1991); Erdély társadalom- és gazdaságföldrajza (Nyíregyháza 1994); Erdély közigazgatási és etnikai földrajza (Vörösberény 1996 = Balaton Akadémia Könyvek 18); Település- és területfejlesztés Udvarhely térségében (uo. 1997); Székelyföld útikönyve I–II. (Bp. 1998); Csíkszék. Közép- és Felcsík, Gyimes vidéke rövid története 63 képben elbeszélve (Békéscsaba 1999); Gazdasági földrajz (Debrecen 2002 = Studia geographica 11); A földrajztudomány rendszertana (Csíkszereda 2003).

A tudományos tisztesség mezejéről közelíteni a maradáshoz és megmaradáshoz (interjú). Romániai *Magyar Szó 1995. okt. 21–22. – Kisvárosban is lehet élni és dolgozni. Oláh-Gál Elvira beszélgetése. Székelyföld 2002/2. – Barabás István: Akik szétszedik a földrajztudományt (interjú V. L.-val). *A Hét 2003/27.

(Á. I. – T. J.)