Wanek Ferenc

oldal nyomtatása Share

Wanek Ferenc (Nagydisznód, 1944. okt. 21.) – geológiai szakíró. 1965-ben rajztanári oklevelet szerzett Kolozsváron, majd három éven át rajztanár volt Nagyváradon, Fugyi­vásárhelyen és Bihardiószegen. 1968–73 között a BBTE Biológia–Földrajz–Geológia Karán, a földtan szakon szerzett egyetemi diplomát. 1973–77 között a kolozsvári Földtani Kutató és Feltáró Vállalat (IPEG) belényesi és óradnai részlegén dolgozott. 1977–96 között a BBTE Árokaljai Kutatóállomásának geológus kutatója volt, 1997–2003-ban Románia Földtani Intézete kolozsvári fiókjánál II. fokozatú főkutató. Külső munkatársként földtani és őslénytani tantárgyakat tanított a BBTE Biológia–Földtan (általános földtan, őslénytan, ősnövénytan, parányőslénytan, rétegtan és földtörténet, negyedidőszak földtana), majd Földrajz Karán (általános földtan, Románia regionális földtana); 2002-től a Sapientia EMTE kolozsvári Környezetföldrajz Karán (általános földtan, földtörténet és regionális földtan, földfelszín-alaktan, környezetföldtan). 2003 októberétől a Sapientia EMTE kinevezett adjunktusa. 2008-től nyugdíjas, de óraadóként tovább tanít.

Szakterülete elsősorban a parányőslénytan, ezen belül a harmadkori kövült kagylósrákok és azok rétegtana, de közölt földfelszín-alaktani, környezetföldtani, újabban pedig főleg tudománytörténeti dolgozatokat is. Magyar, román, német, angol és francia nyelvű – egyedül és társszerzőkkel írt – több mint 60 munkája szakfolyóiratokban: Nymphaea (1978–79, 1982), Travaux du Station „Stejarul” Pîngăraţi (1979), StUBB, Seria Geologia–Geographia (1980, 1985–86, 1988, 1998), Erdélyi *Múzeumi Füzetek (1992), Romanian ­Journal of Stratigraphy (1993), Acta Palaeontologica Romaniae (1998, 2000), Acta [Sepsiszentgyörgy] (1999, 2001), Bányászati és Kohászati Lapok/Kőolaj és Földgáz (1999, 2008), Acta Geologica Hungarica (2005), Műszaki Szemle/Historia Scientarium (2005, 2008), A Csíki Székely Múzeum Évkönyve (2005, 2008), Acta Pericemonologica rerum ambientum (2008), valamint konferenciakötetekben (VIIIth Congress of the Regional Committee on Medditerranean Neogene Strati­graphie (1985), Geological Formations of the Transsylvania Romania I–III (1987, 1989, 1991), HUNGEO Magyar Földtudományi Szakemberek Világtalálkozója 1996–2008, GEO (2005), The „European Iron Travel” in Central-East Europe (2003), 4th Symposium of the Geological Society of Romania (2000), A Kárpát-medence ásványvizei III (2006), Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia III–V (2007–2009) és gyűjteményes kötetekben: 125 éves a kolozsvári egyetem (szerk. *Cseke Péter és Hauer Melinda, Kv. 1999); Kolozsvár 1000 éve (szerk. *Dáné Tibor és társai, Kv. 2001); Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről. II. (szerk. *Tánczos Vilmos és Tőkés Gyöngyvér, Kv. 2002); Egyedül a közhaszon kedvéért… Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (szerk. Bircher Erzsébet, Miskolc 2003); Magyarul megszólaló tudomány (szerk. Péntek János, Bp. 2004); Az erdélyi magyar tudomány történetéből (szerk. Ilyés Szilárd és T. Szabó Csilla, Kv. 2007); Tiszteletkötet nemzedékek mentorának, a jeles természettudós, *Tulogdy János emlékezetére (szerk. *Nagy Arisztid és Bulbuk Jenő, Kv.–Bp. 2008) stb. jelentek meg.

Tudománytörténeti írásaiban az erdélyi földgáz korai felfedezésével, Nyulas Ferencnek ezzel kapcsolatos érdemeivel, az ásványvizek és a széntelepek kutatástörténetével, az erdélyi magyar földtani felsőoktatás történetével, különösképpen Koch Antal szerepével foglalkozik.

Tudománytörténeti munkásságáért 1998-ban Bardócz Lajos-díjjal (Erdélyi Magyar Műszaki–Tudományos Társaság), 2002-ben Debreczeni Márton-emlékéremmel (Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület) tüntették ki.

Az erdélyi magyar egyetem szervezésével kapcsolatos tanulmányai, írásai a Kelet–Nyugat (1991), a *Magyar Kisebbség (2000) c. folyóiratokban, konferenciakötetben (A tudomány évezredében. Csíkszereda 2002), valamint a *Szabadság c. napilapban jelentek meg.

Földtan és földrajz tankönyveket fordított románról magyarra. 18 szakmai kirándulás-vezetőt írt, különböző konferenciák (elsősorban a bányászati, kohászati és földtani konferenciák II–XI.) köteteiben, részben gyűjteményes kötetben is kiadva (Őslénytani kirándulások Magyarországon és Erdélyben. Szerk. Pálfy József és Pazonyi Piroska, Bp. 2007). Helytörténeti monográfiák társszerzője. Tudománynépszerűsítő cikkei a Családi Tükör, Corvin *Magazin, Erdélyi Gyopár, Iskolakultúra, Géniusz és a Történelmi *Magazin című folyóira­tokban, valamint a *Szabadság és a *Bihari Napló c. napilapokban jelentek meg.

A Román Őslénytani Társaság, a Magyarhoni Földtani Társaság, az *Erdélyi Múzeum-Egyesület tagja, az Erdélyi Magyar Műszaki–Tudo­mányos Társaság Földtani, valamint Tudománytörténeti Szakosztályának elnöke, az Europäische Eisenstrasse nemzetközi szervezet tudománytörténeti bizottságának tagja.

A Bolyai Társaságnak alapítása óta tagja, 1990–94 között titkára, 1994–96 között alelnöke, 1998–2005 között elnöke. 1999 óta évi rendszerességgel szervezi az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bányászati, kohászati és földtani konferenciáit, 2008 óta (Kása Zoltánnal) a Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciát is, ill. a Bolyai Társaság keretében a kiemelkedő földtan-oktatók (Koch Antal, Szentpéteri Zsigmond, Török Zoltán, Treiber János, Balogh Ernő, Imreh József, Fuchs Herman, Mészáros Miklós) tudósi pályáját idéző emlékkonferenciákat.

Kettős gyökerek és kagylósrákok. *Sarány István beszélgetése W. F. geológussal. Székelyföld 2002/9. – Papp Péter: Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről. Könyvismertetés. Földtani Közlöny 2003/2. – Köllő Katalin: Kell az önálló magyar Egyetem! Elvárások az RM(d)Sz vezetőivel szemben. *Szabadság 2003. jan. 15.

(T. J.)