Wojticzky Gyula

oldal nyomtatása Share

Wojticzky Gyula (Tiszabő, 1887. – 1958. Kv.) – költő, publicista. Középiskolai tanulmányait a budapesti zsidó tanítóképzőben folytatta, de diplomát nem szerzett; az újságírói pályára lépett: a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom tagjaként cikkírója, majd szerkesztője lett az *Ifjúmunkás c. lapnak, ezzel egy időben dolgozott a *Szabadság Munkásképző Egyletben is, s aktív résztvevője volt az *Ifjúmunkások Szövetsége 1908. ápr. 19–20-án tartott II. Országos Kongresszusának. Már fiatalon verseket is írt, pályájának késői értékelője „az avantgárd naiv költőjét” látja benne, „afféle Hazafi Verai Jánost Ady, az expresszionizmus és a munkásmozgalom körül” (Bodri Ferenc). 1910 körül Ady körében találjuk, ennek a kapcsolatnak az eredménye, hogy Ady verses dedikációt írt Versek a XXX. századból c. kötetéhez. (Adyval való ismeretségének történetét több változatban maga is megírta-elbeszélte.) 1918–19-ben a Budapest Környéke c. lap szerkesztője; az őszirózsás forradalom, majd a kommün alatt aktív politikai szerepet is játszik: tagja a gödöllői járási direktóriumnak és a Pest Megyei Munkástanácsnak, küldöttként részt vesz a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1919. jún. 12–13-i kongresszusán, ahol Kun Béla mellett fel is szólal, tagja a Tanácsok Országos Gyűlésének, s szerepel a Kommunista *Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének Kongresszusán is (1919. jún. 20–22.).

A forradalom leverése után Erdélybe emigrál, 1920-tól a Consum c. kétnyelvű kolozsvári közgazdasági hetilap munkatársa 1929-től nevével a *Mai Világ c. „független politikai napilap” felelős, majd főszerkesztőjeként találkozunk (Wojticzky-Kelemen Gyula néven), s dolgozik (neve feltüntetése nélkül) a Vas- és Fémmunkás c. lap szerkesztőségében is. Ezzel egy időben, Kelemen Gyula név alatt szerkesztőségi tagja a *Romániai Népszava c. lapnak. Versei a *Franyó Zoltán szerkesztette aradi Geniusban és Szántó György folyóiratában, a Periszkopban is olvashatók; ebben az időben főtitkára a temesvári Ady Társaságnak is.

Költészetét Iramok hátán c. kötetéről írva így jellemzi *Gaál Gábor: „…konvulzív, gondolkodó fő és lélek, viaskodó és tépett szív, égett sorssal és rossz utakkal e sorsban… Egyénileg olyan lírai szférába vágyódik, amelyik természetétől idegen… Írja azt a sor- és strófaszerkezetében lazított, rímes, rímtelen, poénrímekre dolgozó, álzárt és álszabad verseket, ami Adynál történelmi kényszerűség volt, minden más későbbinél azonban modor…, erősen önállótlan Ady-magzat. Félreismerhetetlen Ady-szavakkal, frázisokkal, ötletekkel.” A kötet végére helyezett esszéjében ~ megfogalmazza a maga lírai elveit: a „pszichorealizmus” programnyilatkozatát. *Gaál Gábor erről írja: „Az értekezés… felesleges. Semmi köze a versekhez. Wojticzky helyenként egészen mást versel, mint amit elmélkedik.” Újabb köteteiben számos korábbról ismert versének variációival találkozhat az olvasó, de ezekkel sem győz meg költői tehetségéről.

Nincs adat arra nézve, hogy miképpen vészelte át Kolozsváron a deportálások időszakát. 1944 őszén a szakszervezeti sajtóban jelennek meg írásai, s 1947-ben egy új verskötete, benne egy „társadalmi eposz”, amelyben a Kommunista kiáltvány egy-egy tételét verseli meg.

Kötetei: Az Újak irodalmáról (esszé, Szittya Emillel, Bp. 1909); Versek a XXX. századból, uo. 1913); Iramok hátán (versek, Kv. 1927); Kötőszók (versek, uo. 1934); Boszorkány farsang (mesejáték 3 felvonásban, elő- és utójátékkal, uo. 1936); Egy szocialista kiáltványa (versek, uo. 1947).

A Pártkongresszus. *Ifjúmunkás 1908. máj. 1. – Az Újak irodalmáról. Független Magyarország 1909. febr. 17. – Versek a XXX. századból. Budapesti Hírlap 1913. nov. 30. – *Franyó Zoltán: Iramok hátán. *Temesvári Hírlap 1927. máj. 8. – *Gaál Gábor: Rövid könyvszemle. *Korunk 1927/10. 747–749. – W. Gy.: Ady és az erdélyi fiatalok. *A Hang 1933. okt. 15 – Jávor József: Beszélgetés Ady „ifjú költőtárs”-ával. Újság 1943. júl. 10. – A magyar munkásmozgalom történetének dokumentumai. 4/B. kötet. Bp. 1969. – Hősi harcok híradói. A magyar *ifjúmunkásmozgalom sajtójának története 1944-ig. Szerk. Puruczky Béla, Bp. 1970. (Az *Ifjúmunkásban megjelent több cikkének közlésével.) – Sztojka László: Egy Ady-vers története és annak eltérései. Irodalomtörténet 1972. 486–488. – Sőni Pál: Avantgarde sugárzás. Buk. 1973. 9, 122. – Genius – Új Genius. Antológia. Szerk. és bev. Kovács János, Buk. 1974. 336–337. – Periszkop. Antológia. 1925–1926. Szerk. és bev. Kovács János, Buk. 1979. 490. – Bodri Ferenc: Egy kötőszó kihantolása: W. Gy. Literatura 1986/3–4. 396–419. – Emlékezések Ady Endréről. 3. Bp. 1987.

(D. Gy.)