Buza László

oldal nyomtatása Share

Buza László (Sárospatak, 1885. febr. 8. – 1969. okt. 18., Budapest) – jogi szakíró. Tanulmányait Sárospatakon, Budapesten, Berlinben és Kolozsvárt végezte, 1912-ben a kolozsvári egyetemen szerzett magántanári képesítést. Előbb Sárospatakon és Szegeden, majd 1940-től Kolozsvárt professzor; 1944-ben részt vett az antifasiszta ellenállásban, majd a felszabadulás után tevékeny szerepe volt a kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás folytonosságának fenntartásában. A Bolyai Tudományegyetem tanára 1948-ig, majd Magyarországra költözött, s ismét Szegeden lett a nemzetközi jog tanszékvezetője.

A nemzetközi jog több kiadást megért tankönyve mellett jelentős munkája A kisebbségek jogi helyzete (Szeged 1930). Kolozsvári tanárságának idején számos tanulmánya jelent meg az egyetem Acta Iuridico-politica sorozatában, az EME jogi, közgazdasági és társadalomtudományi szakosztálya kiadásában, valamint a Bolyai Tudományegyetem jogi és közgazdaságtudományi értekezései között. Jelentősebbek: A Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója mint összetett állam (Kv. 1944); A büntetés kérdése a nemzetközi jogban (Kv. 1945); Új nemzetközi jogi elvek az Egyesült Nemzetek san-franciscói alapokmányában (Kv. 1946). Románia alkotmányjogáról az 1945-46-os tanévben tartott kolozsvári előadásai külön kötetben jelentek meg. Egész életpályája során élénk érdeklődéssel nyúlt azokhoz a közjogi, alkotmányjogi s nemzetközi jogi kérdésekhez, amelyek a politikai hatalom gyakorlásának jogi kereteit jelölik ki.

Jogi tanulmányok B. L. egyetemi tanár, akadémikus oktatói működésének 50. évfordulójára, Szeged 1959. Kovács István: B. L. Magyar Tudomány, Bp. 1970/6.