zsidó naptárak

oldal nyomtatása Share

zsidó naptárak – a zsinagógai vagy bibliai (szeptemberben kezdődő) ún. lunisolaris év tizenkét hónapjához igazodó, évente megjelenő könyvnaptárak, amelyek a zsidóság számára hasznos vallási tudnivalókat, hitközségi közleményeket, tudományos dolgozatokat, szórakoztató olvasmányokat, esetleg képeket is tartalmaztak. Az *Erdély és Bánság területén megjelenő ilyen kiadványok főleg magyar nyelvűek voltak. Alkalmilag német anyagot is közöltek, utóbb felsőbb utasításra egy-egy hivatalos szöveget románul is kinyomtattak, s a címben szintén első helyre került a román címváltozat.

1. *Erdély területén elsőként az 5685. (1924–25.) évre jelent meg a Zsidó Családi Naptár (Kv. 1924) Fürst Oszkár és Szilágyi Adolf szerkesztésében.

2. A romániai neológ és status quo ante hitközségeket egyesítő *Erdély–Bánáti Országos Izraelita Iroda az 5696. (1935–36) évvel indította meg Lax A. Salvator tanár, főtitkár szerkesztésében a Zsidó Naptárt. A Nagyváradon nyomtatott első füzet előszavában Adorján Ármin, az iroda elnöke leszögezi: „…az a célunk, hogy ezzel komoly, hasznos, oktató és részben szórakoztató, egyúttal tájékoztató munkát nyújtsunk, melyben a család minden tagja megtalálja az őt érdeklő, neki való olvasmányokat”. A naptárban olvasható az Iroda megalakulásának 13 éves története, továbbá megtalálható szervezeti felépítése, tisztségviselőinek, valamint a hozzá tartozó 35 hitközségnek, intézményeinek, azok vezetőinek adatai.

Az „Irodalmi rész”-ben 19 hosz­szabb-rövidebb írás, dolgozat jelent meg magyar és német nyelven. Főleg a rabbikar tagjai (Drechsler Miksa, *Kecskeméti Lipót, Lenke Manó, Lővy Ferenc, Nébel Ábrahám, Vág­völgyi Lajos, Weinberger Mózes) közölnek benne tanulmányokat, elmélkedéseket. 24 arckép és 24 épület képe színezi a kiadványt. A II. évfolyam 5697 (1936–37)-re a temesvári *Zsidó Évkönyvvel közös kiadványként jelenik meg Almanahul Evreesc–Jüdisches Jahrbuch und Kalender–Zsidó Évkönyv és Naptár főcímmel. A szerkesztők közt szerepel Lax A. Salvator is. Helyet kapnak az Iroda közleményei, valamint 10 város hitközségének újdonságai. A 5698 (1937–38)-ra kiadott III. évfolyam újra önállósult. Ez Nébel Ábrahámnak a zsidó nevelésügyről az I. számban megindított tanulmánya folytatását és Weinberger Mózesnek A cluji izraelita hitközség rabbijai c. dolgozatát is tartalmazta. A IV. évfolyam az 5699. (1938–39) évre Lővy Ferenc és Lax A. Salvator szerkesztésében jelent meg Calendarul evreesc–Jüdischer Kalender–Zsidó naptár főcímmel. A rabbik által jegyzett, többnyire történelmi jellegű tanulmányok és elmélkedések mellett két írással *Szabó Imre is szerepel. Szintén hármas címmel jelent meg az V. évfolyam 5700 (1939–40)-re. Az utóbbi évfolyamokat már Kolozsvárt nyomtatták. A „Hivatalos rész” – az Iroda közleményei és tíz hitközség újabb adatai – mellett tizenöt írás szolgálja a lelki épülést, szórakoztatást. Az újabb szerzők közül figyelemre méltó Krausz Mór gyulafehérvári főrabbinak Friedmann Ábrahámról, az utolsó *erdélyi országos főrabbiról, a lippai Tenner Bélának a zsidó templomi zenéről, valamint a szatmári Stern Mórnak a Mikes-leveleskönyv zsidó vonatkozásairól írt tanulmánya. Okmánytár és régi rabbi-képek teszik értékessé a füzetet. A már megszerkesztett VI. évfolyam a közbejött hatalomváltozás miatt Erdélyi Zsidó Évkönyv 5701 (1940–41)-re címmel jelent meg. Benne Weinberger Mózes két írással is szerepelt: Az Istenkereső ember (Beszéd *Kecskeméti Lipót felett); Az *Erdély–Bánát területén kötött vegyes házasságok a számok tükrében. A kiadványban Szántó György Lugosi emlék címmel gyermekkorát idézte fel.

3. Szintén Kolozsvárt indult az egyetlen évfolyamot megért Zsidó *Diáknaptár az 1942–43. tanévre. 5703. „Ifjúságunk hitének gyarapítására *Antal Márk közreműködésével szerkesztették: Gábor Béla és dr. Fried Dezső, a kolozsvári Izraelita Koedukációs *Gimnázium tanárai.” A Weinberger Mózes főrabbi irányította neológ hitközség jelentette meg, de mint az első magyar zsidó *diáknaptárt, országos terjesztésre szánták. Dokumentumértékű fejezete a teljes magyarországi zsidó *iskolahálózat bemutatása. Mint kiderül, Észak-Erdély területén Nagyváradon két (ortodox és neológ), valamint Kolozsvárt egy *gimnáziumuk, Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben polgári iskolájuk működött. Fried Dezső a 75 éve elhunyt Abraham Maput, a héber regényirodalom megteremtőjét, Stei­ner Lenke az élők sorából éppen távozott Kóbor Tamást mutatja be, Gábor Béla a magyar képzőművészetben számon tartott zsidókat veszi számba. Izrael földjét, az ottani diákéletet is leírják, közlik a zsidóság történeti kronológiáját.

4. A vészkorszak után füzetszerű Zsidó Naptár jelent meg az *erdélyi zsidó hetilap, az *Egység kiadásában 5707 (1946–47)-re: Bárdos B. Arthur, Benczel Béla, Farkas Imre, Kohn Hillel, Kornis Ottó, Lukács Lajos, Rózsa György, Stern Ignác, *Tenner Izidor írásait közölte.

Az *Egység Naptára. *Egység 1946/23. – Megjelent az *Egység naptára. Uo. 1946/25. – Lax A. Salvator: Az *Erdély–Bánáti Országos Izraelita Iroda története. In: Memorial Volume for the Jews of Cluj-Kolozsvár – A kolozsvári zsidóság emlékkönyve. New York 1970 (újrakiadása: uo. 1988. 155–166). – Carmilly-Weinberger Mózes: Lax A. Salvator. *Új Kelet 1983. ápr. 22. – Gaal György: Magyar nyelvű zsidó irodalom Romániában. In: Évkönyv. Kiadja a Magyar Izraeliták Országos Képviselete. Bp. 1983/84; uő: Az izraeliták *Erdélyben. V. Beilleszkedés a két világháború közötti romániai viszonyokba. Helikon 1994/11.

(G. Gy.)