Lakatos Demeter (1994 • 2015)

oldal nyomtatása Share

Lakatos Demeter, családi nevén Demeter László (Szabófalva, 1911. nov. 9. 1974. aug. 21. Szabófalva) moldvai csángó népköltő. Az elemi iskolát szülőfalujában román nyelven végezte; a magyar helyesírást nem volt alkalma megtanulni soha, magyar verseit román ortográfiával jegyezte le. Lakatos mesterséget tanult, de kalandos természete el-elragadta szakmájától. Egy ideig a bukaresti Universul konzervatív napilap alkalmi tudósítója Kolozsvárt, majd visszatérve Moldvába román színjátszó csoportot szervez, s ennek a bojárokat, hatalmasokat gúnyoló műsorával járja a falvakat. Később megint lakatos *munkás, falujából ingázik Romanba, előbb az ottani vajgyárba, majd a csőgyárba.

Kolozsvári tartózkodása idején került kapcsolatba magyar írókkal, költőkkel. *Dsida Jenő vette pártfogásába, ő mutatta be a *Keleti Újságban, s a Halotti Beszéd kezdő szavait írva cikke fölé, közreadta egy magyar nyelvű versét is (1935). Ugyanott néhány hónap múlva egy népmeseszerű prózai írása is megjelent. Aztán elfeledték... 1956-ban a folklorista *Faragó József fedezte fel újra, bemutatva három versét az *Utunkban. Nagy időbeli szünetekkel összesen 45 verse jelent meg erdélyi magyar és magyarországi lapokban, folyóiratokban. Saját számításai szerint sokezer verset írt magyar és román nyelven. Románul csak alkalmi rigmusai jelentek meg helyi lapokban, s ezek nem haladják meg a falusi rímfaragók szintjét, magyarul viszont századok mélyéből felkongó nyelvjárással írt, s ez a sajátosság élteti magyar költészetét. Verses önéletrajzát így kezdi: "Móduvának szép tájaind születem, Ös apáimnak a nyelvit üresztem." A természet fiának vallotta magát, költői képeit noha egész életében gyári, sőt nagyipari *munkás volt a falusi világból vette, a *mezei munka, a pásztorkodás szépségeit énekelve. Különös kontrasztja poézisének, hogy az Ómagyar Mária-siralom hangján szól, panaszol, kérlel a csángókért.

Verseire legalább annyira figyeltek a néprajz és a nyelvészet kutatói, mint a költők, írók. Azt is mondhatjuk, hogy a magyar *folklór művelői Erdélyben, Magyarországon és Jugoszláviában, sőt Nyugaton is jobban számon tartották, mint az irodalomkritika. Újra meg újra ismétlődő kísérletek történtek, hogy verseiből válogatás jelenhessék meg. A bukaresti Irodalmi és Művészeti Kiadó 1959-re tervbe is vette a kötetet. "Érdekességnek számítanak egy moldvai csángó népköltő, Lakatos Demeter kötetbe gyűjtött versei" tájékoztatta a sajtót Méliusz József, a Kiadó magyar osztályának vezetője. A Kriterion felkérésére foglalkozott a kötettel Szabó T. Attila és Farkas Árpád is, de csak halála után, 1986-ban jelenhetett meg Budapesten verseskötete Csángó strófák címmel, a Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 26. kiadványaként. Elsősorban nyelvjárási vonatkozásai okán rendezte sajtó alá Hajdu Mihály egyetemi tanár diákjaival, csatolva Udvardy Frigyes bibliográfiáját, melyben a Petőfi- és Kossuth-adókon, ill. előadóesteken elhangzott versek és az idevágó szakdolgozatok is szerepelnek. Ebből válogatást adott ki Svájcban (hasonló címmel) Szabó T. Ádám. Egy harmadik és leggazdagabb verseskötete Búcsú az ifjúságtul (Bp. 1992) Bajkó Sándor, Bartis Árpád és *Domokos Pál Péter gyűjtéseiből állott össze, felvételeit Csoma Gergely, Halász Péter és Kovács László, borítóját *Szervátiusz Tibor készítette.

Aláírása Lakatas Demeter, román versei alatt Mitică Lăcătuşu. Utóbbi került fel sírkeresztjére is a szabófalvi temetőben, miután utolsó éveiben házi őrizetben sínylődött magyar versei miatt.

(B. Gy.)

(d. j.) [Dsida Jenő]: Latiatuc feleym zumtuchel. *Keleti Újság 1935. nov. 15. Széfeddin Sefket bey: L. D. csángó költő. Közli A hét vár országa. Bp. 1941. 211-16. *Faragó József: Egy szabófalvi csángó költő. *Utunk 1956/48. Ifj. *Domokos Pál Péter: Mai csángó nyelvjárásban írt levelek és versek. Magyar Nyelv, Bp. 1958/3-4. *Domokos Pál Péter: Pogácsál. Magyar Nyelv, Bp. 1959/2. Beke György: Magnetofonnal L. D. csángó költőnél. *Falvak Dolgozó Népe 1971/3, újraközölve Feketeügy 1974. 71-76. L. D. portáján; uő. Csángó nyelvi epizódok. *Korunk 1971/10. Farkas Árpád: L. D. csángó népköltő verseiből. Megyei Tükör 1971. ápr. 25. Czegő Zoltán: A Szeret vizén. L. D. nemrég elhunyt szabófalvi csángó költő emlékére. *Brassói Lapok 1974/5. Páskándi Géza: Egy népköltő emlékére. Kortárs, Bp. 1975/3. Móduvának szép tájaind. Erdős Szászka Péter emlékezéseit lejegyezte Salamon Anikó. *Igazság 1979. szept. 23. Saszet Géza: Egy csángó-magyar költő ébresztése. Helikon 1990/6. Bartis Árpád: Őrizzétek hűségesen. Népújság, Mv. 1992. nov. 5.

 


Lakatos Demeter – forrás: oszk.huLakatos Demeter, családi nevén Demeter László (Szabófalva, 1911. nov. 9. – 1974. aug. 21., Szabófalva) – moldvai csángó népköltő. Az elemi iskolát szülőfalujában román nyelven végezte; a magyar helyesírást nem volt alkalma megtanulni soha, magyar verseit román ortográfiával jegyezte le. Lakatos mesterséget tanult, de kalandos természete el-elragadta szakmájától. Egy ideig a bukaresti Universul konzervatív napilap alkalmi tudósítója Kolozsvárt, majd visszatérve Moldvába román színjátszó csoportot szervez, s ennek a bojárokat, hatalmasokat gúnyoló műsorával járja a falvakat. Később megint lakatos, falujából ingázik Románba, előbb az ottani vajgyárba, majd a csőgyárba.

Kolozsvári tartózkodása idején került kapcsolatba magyar írókkal, költőkkel. Dsida Jenő vette pártfogásába, ő mutatta be a Keleti Újságban, s a Halotti Beszéd kezdő szavait írva cikke fölé, közreadta egy magyar nyelvű versét is (1935). Ugyanott néhány hónap múlva egy népmeseszerű prózai írása is megjelent. Aztán elfeledték… 1956-ban a folklorista Faragó József fedezte fel újra, bemutatva három versét az Utunkban. Nagy időbeli szünetekkel összesen 45 verse jelent meg erdélyi magyar és magyarországi lapokban, folyóiratokban. Saját számításai szerint sok ezer verset írt magyar és román nyelven. Románul csak alkalmi rigmusai jelentek meg helyi lapokban, s ezek nem haladják meg a falusi rímfaragók szintjét, magyarul viszont századok mélyéből felkongó nyelvjárással írt, s ez a sajátosság élteti magyar költészetét. Verses önéletrajzát így kezdi: „Móduvának szép tájaind születem, Ös apáimnak a nyelvit üresztem.” A természet fiának vallotta magát, költői képeit, noha egész életében gyári, sőt nagyipari munkás volt, a falusi világból vette, a mezei munka, a pásztorkodás szépségeit énekelve. Különös kontrasztja poézisének, hogy az Ómagyar Mária-siralom hangján szól, panaszol, kérlel a csángókért.

Verseire legalább annyira figyeltek a néprajz és a nyelvészet kutatói, mint a költők, írók. Azt is mondhatjuk, hogy a magyar folklór művelői Erdélyben, Magyarországon és Jugoszláviában, sőt Nyugaton is jobban számon tartották, mint az irodalomkritika. Újra meg újra ismétlődő kísérletek történtek, hogy verseiből válogatás jelenhessék meg. A bukaresti Irodalmi és Művészeti Kiadó 1959-re tervbe is vette a kötetet. „Érdekességnek számítanak egy moldvai csángó népköltő, Lakatos Demeter kötetbe gyűjtött versei” tájékoztatta a sajtót Méliusz József, a kiadó magyar osztályának vezetője. A Kriterion felkérésére foglalkozott a kötettel Szabó T. Attila és Farkas Árpád is, de csak halála után, 1986-ban jelenhetett meg Budapesten verseskötete Csángó strófák címmel, a Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 26. kiadványaként. Elsősorban nyelvjárási vonatkozásai okán rendezte sajtó alá Hajdu Mihály egyetemi tanár diákjaival, csatolva Udvardy Frigyes bibliográfiáját, melyben a Petőfi- és Kossuth-adókon, ill. előadóesteken elhangzott versek és az idevágó szakdolgozatok is szerepelnek. Ebből válogatást adott ki Svájcban (hasonló címmel) Szabó T. Ádám. Egy harmadik és leggazdagabb verseskötete Búcsú az ifjúságtul (Bp. 1992) Bajkó Sándor, Bartis Árpád és Domokos Pál Péter gyűjtéseiből állott össze, felvételeit Csoma Gergely, Halász Péter és Kovács László, borítóját Szervátiusz Tibor készítette.

Aláírása Lakatas Demeter, román versei alatt Mitică Lăcătuşu. Utóbbi került fel sírkeresztjére is a szabófalvi temetőben, miután utolsó éveiben házi őrizetben sínylődött magyar versei miatt.

(B. Gy.)

 

Önálló művei

Csángú strófák (vál. versek. Bp. 1986. Újrakiad. vál., gond., bev. K. Lengyel Zsolt et al. Bern, 1988); Búcsú az ifjúságtul (közread. és előszó Domokos Pál Péter. S. a. r. Libisch Győző. Bp. 1992); Csángú országba. Összegyűjtött versek, mesék és levelek (összeáll. Libisch Győző. Bp. 2003)

 

Gyűjteményes kötetekben

Csángó népzene (Lakatos Demeter verseivel. Összeáll. Ujhelyi Tiborné. Veszprém, 1980); Hazahív a hűség. Romániai magyar költők vallomásai a szülőföldről (vál. és szerk. Lisztóczky László. Ssztgy. 1995); „Borággal áldlak” – magyar bordaloskönyv (szerk. és tan. Németh István Péter. Balatonboglár, 1999); Az ember ott a legfájóbb magyar. Versek a csángómagyarokról (vál. Mirk László. Csíksz. 2001); A magyarokhoz. Magyarság- és istenes versek az Ómagyar Mária-siralomtól Trianonig és napjainkig (szerk. Medvigy Endre. Miskolc, 2002); Erdélyi költők antológiája (vál., szerk. és utószó Pomogáts Béla. Bp. 2011);

 

Irodalom

(d. j.) [Dsida Jenő]: Latiatuc feleym zumtuchel. Keleti Újság 1935. nov. 15. – Széfeddin Sefket bey: L. D. csángó költő. Közli A hét vár országa. Bp. 1941. 211–216. – Faragó József: Egy szabófalvi csángó költő. Utunk 1956/48. – Ifj. Domokos Pál Péter: Mai csángó nyelvjárásban írt levelek és versek. Magyar Nyelv, Bp. 1958/3-4. – Domokos Pál Péter: Pogácsál. Magyar Nyelv, Bp. 1959/2. – Beke György: Magnetofonnal L. D. csángó költőnél. Falvak Dolgozó Népe 1971/3, újraközölve L. D. portáján. Feketeügy 1974. 71–76.; uő. Csángó nyelvi epizódok. Korunk 1971/10. – Farkas Árpád: L. D. csángó népköltő verseiből. Megyei Tükör 1971. ápr. 25. – Czegő Zoltán: A Szeret vizén. L. D. nemrég elhunyt szabófalvi csángó költő emlékére. Brassói Lapok 1974/5. – Páskándi Géza: Egy népköltő emlékére. Kortárs, Bp. 1975/3. – Móduvának szép tájaind. Erdős Szászka Péter emlékezéseit lejegyezte Salamon Anikó. Igazság 1979. szept. 23. – Saszet Géza: Egy csángó-magyar költő ébresztése. Helikon 1990/6. – Bartis Árpád: Őrizzétek hűségesen. Népújság, Mv. 1992. nov. 5. – Udvardy Frigyes: Lakatos Demeter. In „Megfog vala apóm szokcor kezemtül…” Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére (szerk. Halász Péter. Bp. 1993)